Magyarország és Észtország közötti kétoldalú megállapodás kulturális intézetek létesítéséről és működéséről

A Magyarország és Észtország közötti kulturális intézetek létesítéséről és működéséről szóló megállapodást 2005. november 29.-én írták alá, és rá pár hónappal, 2006. március 1.-jén lépett hatályba. Nálunk, a jogtárban, 23/2009. (II. 6.) kormány rendeletként lelhető fel.

Létrejöttének okai:[szerkesztés]

A kihirdetett rendelet alapján olyan okok alapozták meg az intézmények létesítését, mint a két ország népei közötti kölcsönös érdeklődés a másik értékei, kultúrája iránt; hogy új minőséget adjanak a kulturális kapcsolataiknak; illetve, hogy összhangban legyenek a már korábbi, baráti kapcsolatokról és kultruális, tudományos, oktatási együttműködésről szóló szerződésekkel, egyezményekkel.

Az intézetek:[szerkesztés]

Ennek eredményeképp alakult meg a Tallinni Magyar Intézet és a Magyarországi Észt Intézet.

Mindkettő olyan nem profitorientált intézmény, amelyek tevékenységeiket egymással összhangban, a rögzített feltételek , illetve az úgynevezett fogadó fél törvényei, jogszabályai alapján határozzák meg.

A Tallini Magyar Intézet a Magyar Köztársaság, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztáriuma alá tartozik, irányítását a Külügyminisztérium, az Oktatási Minisztérium és a Külföldi Magyar Kulturális Intézetek Igazgatósága együttesen látja el. A Magyarországi Észt Intézet tevékenységéért az Észt Köztársaság Kulturális Minisztériuma felel, együttműködve az Észt Intézet Non-profit Társasággal.

Hatásköreik:[szerkesztés]

Kulturális és tudományos rendezvényeket - előadásokat, felolvasó esteket, szemináriumokat, kiállításokat, koncerteket, színházi előadásokat, valamint egyéb kulturális és tudományos programokat szervezhetnek.
Filmvetítéseket rendezhetnek, audiovizuális anyagokat mutathatnak be.
Tudományos, oktatási, kulturális és művészeti szakembereket hívhatnak meg az Intézet által rendezett vagy a fogadó ország jelentősebb kulturális eseményeire.
Könyvtárat és médiatárat tarthatanak fenn - bennük könyvektől, a napilapokon át a hang- és képhordozó eszközökig.
Nyelvtanfolyamokat szervezhetnek, támogathatják a nyelvoktatás terén dolgozó szakemberek és intézmények munkáját - továbbképzésekkel, szemináriumokkal.
Információs anyagokat, katalógusokat terjeszthetenek országuk kulturális, művészeti, oktatási, tudományos és műszaki életéről.
Valamint, a jövőre való tekintettel, elősegíthetik a kulturális és oktatási együttműködési megállapodások, munkatervek, valamint más hasonló jellegű együttműködési programok végrehajtását.

Bevételeik:[szerkesztés]

Kérdés, hogy ezen tevékenységeket, egy alapvetően non-profit jelzővel ellátott intézet hogyan is tudna finanszírozni? Természetesen a megállapodás meghatároz olyan úgynevezett bevételi lehetőségeket, amelyekkel a fogadó fél jogszabályaival öszhangban, az intézetek élhetnek. Ilyenek:

Részesülnek költségvetési támogatásból.
Belépődíjat szedhetnek a fentebb kifejtett programjaikon és rendezvényeiken.
Árusíthatnak katalógusokat és egyéb információs anyagokat a rendezvényeikkel kapcsolatban.
Részvételi díjat szedhetnek nyelvtanfolyamaikért és egyéb oktatási tevékenységükért.
Ugyancsak díjat számolhatnak fel a könyvtári és tájékoztatási szolgáltatásaikért.
Illetve, ezek mellett, reklám- és szponzori támogatásokat és egyéb felajánlásokat is elfogadhatnak.

Működtetés és munkaerő:[szerkesztés]

A megállapodás értelmében, alapvetően mindkettő maga jelölheti ki a személyzete tagjait. Mindkettő, összhangban a fogadó ország jogszabályival, köteles arra törekedni, hogy a fogadó országban dolgozó, küldő ország munkatársai, valamint azok családjai - házastárs, gyermekek, - mihamarabb megkapják a tartózkosási engedélyt. De mellettük, vannak olyan kiküldött személyek, amelyekről nem ők döntenek és akikre így nem a fogadó, hanem a küldő állam társadalombiztosítási jogszabályai vonatkoznak. Példának okáért, ilyenek az intézetek igazgatói, akik képviselik a fogadó országban a Kulturális Intézetet és a nevében jogosultak az intézet tevékenységéhez szükséges intézkedéseket meghozni. A Tallinni Magyar Intézet igazgatója, a Magyar Köztársaság tallinni nagykövetségének, kulturális ügyekkel foglalkozó diplomatája.

Még a megállapodásról:[szerkesztés]

Amennyiben ezzel a megállapodással kapcsolatban, - legyen szó a végrehajtásáról, értelmezéséről vagy alkalmazásáról, - kérdések merülnének fel, úgy azokat az írásba foglaltak alapján, lehetőség szerint tárgyalások útján, diplomáciai csatornákon keresztül kell rendezni. E mellett 5 évre szól, amely automatikusan, periódusonként hosszabodik, kivéve, ha a Felek egyike írásban, diplomáciai úton, legalább hat hónappal az érvényességi időszak lejárta előtt értesíti a másikat a megállapodás felmondásáról.

This article "Magyarország és Észtország közötti kétoldalú megállapodás kulturális intézetek létesítéséről és működéséről" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:Magyarország és Észtország közötti kétoldalú megállapodás kulturális intézetek létesítéséről és működéséről. Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.