Kulturális Egyezmény a Magyar Népköztársaság és az Olasz Köztársaság között

Az egyezmény létrejöttének körülményei[szerkesztés]

A Magyar Népköztársaság és az Olasz Köztársaság közötti Kulturális Egyezményt 1965. szeptember 21-én írták alá Budapesten. Az Egyezmény 1969. november 1-jén nemzetközi jogilag hatályba lépett. Az Egyezmény egy korábbi, az 1935. február 16-án létrejött magyar-olasz Kulturális Egyezmény helyébe lépett és 10 évig maradt hatályban. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az Olasz Köztársaság Elnöke elhatározták, hogy új Kulturális Egyezményt kötnek. Ennek keretén belül népeik hagyományos és baráti, kulturális, művészeti, tudományos, idegenforgalmi és sportkapcsolatainak ápolásában és továbbfejlesztésében állapodtak meg. Az Egyezmény összesen 21 cikket tartalmaz.

Az Egyezmény cikkeinek tartalma[szerkesztés]

A magyar fél fenn tartotta Rómában a Magyar Akadémiát, annak érdekében, hogy fejleszteni tudják a magyar-olasz kapcsolatokat a tudomány, irodalom és a művészet terén. Ami pedig az olasz felet illeti, fenn tartotta Budapesten az Olasz Kultúrintézetet szintén ezekből a célokból kifolyólag.

Az aláíró felek elősegítették az országok tudományos és kulturális intézetei közötti közvetlen kapcsolatokat, valamint támogatták az e célból történő tanulmányutakat, küldöttségeket, tudósok és szakemberek cseréjét. Ezen felül, az egyetemi hallgatóknak és egyetemet elvégzett fiataloknak kölcsönösen egyéves vagy rövidebb lejáratú ösztöndíjakat ajánlottak fel a másik országban végzendő tanulmányokra vagy kutatásokra.

Az Egyezmény keretein belül arról is megegyeztek, hogy támogatják a másik fél nyelvének és irodalmának oktatását, annak tökéletesítésének érdekében pedig előmozdítják a másik Fél nyelvének és irodalmának oktatását az egyetemeken és főiskolákon. Úgy, hogy a Római Egyetem és Pádovai Egyetem Bölcsészettudományi Karán a magyar nyelv és irodalom oktatására magyar oktatók kapnak lehetőséget. Sőt, az olasz fél ezeken az egyetemeken elősegíti a magyar nyelvi és irodalmi intézet létrehozását az idegen nyelvek és irodalmak intézetének vagy a nyelvtudományi intézetnek a keretében. A magyar fél pedig fenntartja az olasz tanszéket a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Ráadásul, biztosítják az olasz nyelv oktatását a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. A magyar fél pedig azt a lehetőséget is biztosítja, hogy a középfokú oktatási intézményekben is lehet olasz nyelvet tanítani és tanulni.

A Szerződő Felek mindent megtesznek, hogy a történelmi és földrajzi tankönyvek a másik országról tárgyilagos képet nyújtsanak.

A két Fél kezdeményezte a tudományos, műszaki, művészeti, iparművészeti és kézműipari kiállítások cseréjét. Illetve, az eredeti nyelvű vagy lefordított könyvek; kulturális, tudományos és műszaki mikrofilmek cseréjét. Sőt, támogatták a másik ország színházi, zenei és filmművészeti alkotásainak bemutatását és előadását a saját országukban.

A személyes kapcsolatok növelésének, ezzel párhuzamosan a magyar-olasz viszony fejlesztésének érdekében a Felek megkönnyítik a két ország közötti idegenforgalmat.

A két nemzet támogatja az országok rádió és TV csatornáinak, sportszerveinek közvetlen együttműködését és növelik az országok közötti turizmus növelését is. Azért, hogy az Egyezményt hatékonyan végre tudják hajtani Vegyesbizottságot létesítették, aminek az volt a feladata, hogy részletes munkaterveket dolgozzon ki, azok megvalósítását figyelemmel kísérje és elősegítse a kezdeményezéseket.^[1]