Írásbeli kommunikáció

A verbális kommunikáció írásos írásos szerkesztését szövegelrendezésnek nevezzük. Az írásos formának maximális összhangban kell lennie az írói szándékkal.

A fogalmat Walter Nash vezette be „Design in Prose” c. munkájában.

A szöveg programozása több probléma megoldását veti fel

• az információ szegmentumok milyen sorrendben kövessék egymást, a köztük levő kapcsolatot hogyan jelöljék
• milyen mértékben lehet eltérni a fő expozíciós vonaltól
• szükség van-e ismétlésre, ismétlő összefoglalásra
• a megjelenési formák végtelenek, de mégis a kialakult konvencionális formákat használjuk.
• néhány közülük olyan sematikussá vált, hogy elvesztette információ tartalmát.
• a szöveg külső megjelenése része és hordozója a tartalomnak
• a szöveg grafológiája az elrendezésben jelentkező megkülönböztető jegyének egyik aspektusa, amely képes kifejezni azt a kommunikációs célt, amiért a szöveget létrehozták és a nyelvet a cél szolgálatába állították
• a szövegelrendezés alkalmas bizonyos paralingvisztikai elemek részleges jelölésére írásban. (például hangerőt, hangnem váltást jelölhetnek, a szöveg előadásának ritmusát, időzítését, érzelmi hangsúlyozását jelölhetik)
• képes egyidejűleg a látó- és hallóidegekre hatni, vagyis a vokális előadás képzetét kelteni.

Szintek

Két szintje van:

Első szint

• A szövegelrendezés változatai – a szöveg sorokra, szakaszokra, bekezdésekre, részekre tagolódása
• A szöveg retorikai megtervezése – a szövegkohézió létrehozása
• A szöveg értelmi tagolását és vizuális megkomponálását újabban szöveg tervezésnek (design) nevezzük.

Második szint

A szövegtan körébe tartozik. A szöveg tervezés igényét a tömegsajtó hívta életre:

• szükséges, hogy olyan sajtótermékek legyenek, amelyek vizuálisan vonzzák az újságolvasót, az újság teljes vagy részleges elolvasására késztessék.
• a modern újságírás, szerkesztés alapja
• a szöveg vonzó, vizuális csomagolását jelenti
• ez alakítja ki az újság belső elrendezését, és a szöveganyagok hierarchiáját.
• megteremti az újság globális arculatát is

Szerkesztési alapelvek

• egyszerűség
• áttekinthetőség
• hangsúly

A modern újság formátum: modulus design fogalmon alapul (Thomas Berner)

Szöveg elrendezése

A szöveg elrendezése lehet horizontális és vertikális alapú. Ideális eset az, ha az újság szöveghasábjai azonos hosszúságúak, a sorok elhelyezkedése inkább horizontális. A modulok esetében az olvasót irányítja, célja a figyelemfelkeltés. A modulok elhelyezése az újságlapon horizontálissá kezd válni, háttérbe szorult a vertikális szedés. A vertikális modulok használata csökkent: a 20 cm-nél rövidebb és alcím nélküli szövegeknél azonban ajánlott. A szedéstükör szélesebb, tehát könnyebben olvasható. Vizuális modulok használata javasolt, stiláris jelentősége van: belső feszültségeket teremt, a kontrasztnak a két szedésforma között figyelemfelkeltő szerepe van.

Standard újságformátum a hat hasábos három elem tekintetében egységes: díszítő elemek, betűtípus és változat, levegő (térköz) alkalmazásában fontos a szín ill. a színszimbolika, lénia alkalmazása, a logók, a hirdetések, reklámok elrendezése. Ezek alakítják ki az újság tipográfiai vagy grafikai stílusát. A tipográfiai nyelv tanulmányozása Zsolnay Béla nevéhez fűződik (Zsolnay módszer az olvasás tanítására). Szerinte a tipográfiai nyelv látható nyelv, az írás esztétikájának kiindulópontja, az a nyelv pszichológiai tény lehet, hogy a művelt beszélő tudatában az egymással asszociált hangcsoport és jelentés, valamint a kettőt kísérő hangulati hatások mellett bármikor felidézhető az adott hangcsoport szimbolikus ábrázolásának, leírásának képe is.

A tipográfiai betűk vizsgálata

• a betű graféma ábrázoló formája
• az ábrázoló formák térbeli mérete

Alkalmasak értelmi árnyalásra, jellemző, hogy a sorhoz tartozó betűváltozatok jelentésárnyaló szerepe csak a részbeli korrelációjukban érvényesülhet. A tipográfia gyakorlatában a betűnagyságot pontrendszerben állapítják meg.

Cicero: 12 tipográfiai pont

A betű nagyságot a szakmai gyakorlat állapítja meg. A betűtípusokat, változatokat nemzetközileg állapítják meg számos szempont, tényező figyelembevételével. Tényezők:

• a betű alakja (szélesség és magasság aránya)
• a betű formája (kereszteződő vonalak viszonya a fővonalhoz)
• a betűt alkotó vonalak vastagsága
• a betűvégződések milyensége (talpas, talpnélkül)
• a betűtengely állása
• a betű felépítési módja (vonalvezetése, vagy az alkalmazott rajz, technika)

Betűtípusok

Legalább 10 féle betűtípust használnak:

• velencei és reneszánsz antikvák
• barokk antikvák
• klasszicista antikvák
• talp nélküli és egyéb antikvák
• talp nélküli lineáris antikva
• betűtalpas lineáris antikva
• rott betűk
• dísz- és reklám betűk
• fraktúr típusok
• idegen betű típusok
• serif: a betű talpának megkülönböztető jelzései, amelyek megkönnyítik a horizontális sorok olvasását azáltal, hogy a szemnek rögzítési pontként szolgálnak. (a betűkép kialakításában van szerepe)
• sans serif: optikailag harmonikusak, hiszen vonalaik azonos vastagságúak és a betűk a vonal megszakadásával végződnek, de ez egyúttal a betűk megkülönböztetéséhez szükséges vonalkontraszt hiányát is jelenti. (hosszabb szöveg olvasására alkalmatlanok, de reklámnál jók.

Használatuk

Rövid szövegeknél a talpnélküli betű, folyamatos szövegeknél inkább a talpas betű a használatos. A betűméret 8 és 11 pont között a leggyakoribb. A betűsor hossza maximum 16 ill. 18 ciceró. A térköznél az egy pontos a szokásos, jelentése: 10 pontos mezőn 9 pontot foglal el a szöveg. 0,5 pont – 9 pont szöveg – 0,5 pont – 0.5 pont – 9 pont szöveg – 0,5 pont – 0,5 pont – szöveg Minél nagyobb a betűtest, annál nagyobb térköz szükséges. Modulus formátum: aranymetszet (Polükleitosz) Az tökéletes emberi test arányait számokban fejezte ki. 3 : 5 : 8 : 13 stb. Szövegtervezésnél, ha függőlegest és vízszintest akarunk osztani, és 8 a magasság, akkor 3 : 5 lesz a felület legexponáltabb pontja (logo, vagy embléma helye). Szín és színszimbolika: (Rudolf Arnheim: Vizuális élmény)

Színek a fizikai megjelenése

• többirányú színek (tarka)
• egyirányú színek (fehér, fekete)

Színek hangulati hatása

• telített – kékebbnél kékebb
• derített – fehérrel való világosítás
• tompított – feketével való sötétítés
• homályosított – szín szürkítése
• tiszta – vörös, sárga, kék
• törtszín – két tarkából létrejött szín

Alapszínek: vörös, sárga, kék másodlagos színek: narancs, zöld, viola A színek hatása: lila nyugtalanít, narancs serkent stb. fehér + fekete = szürke Színek használata: színnyomat, színes fotó ill. foltnyomat, színes lénia

Tipográfiai alapok

tipográfia: (típusokkal írni – görög) szöveges közlés megformálásával, a kép és a szedett anyag együttes elrendezésével foglalkozik. (típus: vert, vésett ábra = grafo: írni – síkművészet) alkotóelemei:

• betűk (legnagyobb)
• nyomdai díszek
• vonalak (léniák)
• foltok (képek)
• talpas (serif): kézírást utánozva

betűk:

• talpnélküli (sanserif)

Forma és alak szerint

• reneszánsz (XV.-XVI. sz.)
• barokk (XVII.-XVIII: sz.) – Times New Roman
• klasszicista (XVIII.-XIX. sz.)
• egyptienne
• groteszk (talpnélküli)
• Clarendon (újságbetű)
• varia (XX. sz.)
• eklektikus
• szecessziós
• art deco
• konstruktivisten
• epigraph
• dísz- és reklámbetű
• írott
• gót (XII.-XV. sz.)
• idegen

Ezek egy-egy betűcsaládon belül még lehetnek

• nagybetűk
• kiskapitálisok (akkorák, mint a kicsi, de olyanok, mint a nagy)
• kisbetűk
• F-ligatúra
• Verzál – állószámok
• Számtani műveleti jelek
• ékezetes és idegen
• indexek
• pénzügyi jelek
• speciális jelek

Betűtípus változatok

• Verzál – álló
• Kurzív – dőlt
• Fatt – félkövér
• Extra Bold – extra kövér

Pontrendszer

• 1 pont /p/ = didiot; 1 pont = 0,351 mm
• 2 pont /pt/ = pica; 2 pont = 0,367mm
• 3 pont: non plus ultra
• 4 pont: diamond
• 5 pont: pearl
• 6 pont: non pearl
• 7 pont: colonel
• 8 pont: petit
• 9 pont: borgis
• 10 pont: garmond
• 11 pont: kis ciceró
• 12 pont: ciceró

Alapszabályok

• Cím: (mindig más betűtípus)
• főcím, alcím (azonos, mint a főcím), felcím, köztes cím (helykitöltésre)
• Szöveg: talpassal (könnyebben olvasható), szerkesztésileg kifogástalan legyen (bekezdés, helyesírás, sorkizárás), a szövegek üssenek el egymástól, 3, 5, 8 oldalarányban legyen a kép és a szöveg
• oldal, oldalpár: – értékhierarchia (felső értékesebb), a harmadik oldal a legjobb
• kép, képaláírás, cím, szöveg – olvasási sorrend

Külső hivatkozások

• Róka Jolán – Kommunikációelmélet

This article "Írásbeli kommunikáció" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:Írásbeli kommunikáció. Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.

📰 Article(s) of the same category(ies)

• Micski Marianna
• Bo – Live Branding Agency
• Online személyi edzés

---

 Facebook Page

🐤 Twitter Follow us on Twitter !

Read or create/edit this page in another language

• Írásbeli kommunikáció in English