Törzs (társadalmi csoport)

Innen: EverybodyWiki Bios & Wiki


Shkreli törzs több férfi tagja a Szent Miklós tiszteletére tartott ünnepségen. Albánia, Shkreli terület, Bzheta.1908

A törzs sok szövegkörnyezetben utalhat az emberek egy adott csoportjára. A legtöbbször alkalmazott jelentés az antropológia tudományterületéhez tartozik. A definíció kérdéses, mert eltérések vannak a társadalmi és rokonsági kapcsolatok értelmezésében. Másrészt arra világítanak rá ezek az eltérő vélemények, hogy hogyan lehet ezt a fogalmat alkalmazni az igen komplex emberi társadalomban. Az antropológusok gyakran állítják szembe a törzset más társadalmi és rokonsági kapcsolatokkal. A törzs hierarchiailag szélesebb, mint egy származási csoport vagy klán, de kisebb mint egy nemesség, nemzet vagy állam. Ezeket a fogalmakat is sokféleképpen értelmezik. Néhány helyen a törzseket jogilag elismerik, és valamilyen fokú politikai autonómiát is kapnak a nemzeti vagy szövetségi kormányoktól. A fogalom jogi és antropológiai jelentése között szintén lehetnek eltérések.

Csoportosítás[szerkesztés]

A törzsek fogalmának és jellemzésének definiálását sok kritika kíséri. A népszerű elképzelés szerint a törzs egy ősi társadalmi struktúra, mely minden későbbi civilizáció és állam előképe. Elman Service, antropológus létrehozta[1] az összes emberi kultúrában jelen lévő társadalmak egy olyan osztályozási rendszerét, mely a társadalmi egyenlőtlenség fejlődése és az állam szerepe szerint csoportosítja a társadalmakat. Ez az osztályozási rendszer négy kategóriát tartalmaz:

  1. Vadászó-gyűjtögető hordák, melyek jellemzően egalittáriusok.
  2. Olyan törzsi társadalmak, melyekben a társadalmi rangok rendszere és a presztízs valamelyest megjelenik.
  3. Rétegződött törzsi csoportok, melyek élén a törzsvezető áll.
  4. Civilizációk, összetett társadalmi hiearchiával és szervezett, intézményesített kormánnyal.

Ezek szerint a törzs egy olyan politikai egység, mely családok társadalmi vagy ideológiai szolidaritási egységeként jön létre (ezek közé tartoznak a klánok és a leszármazási láncok is). A törzshöz való tartozást olyan egyszerű tulajdonságok alapján lehet megérteni, mint a leszármazás (klán), etnikum, (rassz), nyelv, tartózkodási hely, politikai csoport, vallási meggyőződés, szájhagyomány vagy kulturális szokások.

Az archeológusok még mindig kutatják, hogyan jöttek létre az államiság előtti törzsek. A mostani kutatások arra utalnak, hogy a törzsi strukturáltság egy olyan adaptációs típus, mellyel olyan erőforrások válnak kihasználhatóvá, melyek először előrejelezhetetlenek. Az ilyen struktúrák elég flexibilisnek mutatkoztak ahhoz, hogy összehangolják az élelmek hiány idején szükséges felkutatását és elosztását, úgy, hogy a többlet idején az embereknek nem kell túlzottan visszafogniuk magukat.

A "törzs" kifejezést az antropológia területén az 1950-es évek végéig, az 1960-as évek kezdetéig széles körben alkalmazták. A fogalom további használatát több oldalról is bírálták antropológusok és a társadalomtudományok más ágaiban dolgozók is, köztük például az etnotörténészek.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Service, Elman Rogers. Primitive social organization : an evolutionary perspective. Random House (1962. december 1.). OCLC 318447878 
  2. Mitchell, Clyde J. (1970). "Tribe and Social Change in South Central Africa: A Situational Approach" in Gutkind, Peter C. W. Editor. The Passing of Tribal Man in Africa, p. 83. Brill.


This article "Törzs (társadalmi csoport)" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:Törzs (társadalmi csoport). Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.