Tóth Tivadar
| Lua-hiba a(z) package.lua modulban a(z) 80. sorban: module 'Modul:Nyelvtani modul' not found (Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul.) | |
| Született | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul.Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul.Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
| Elhunyt | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul.Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
| Beceneve | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
| Álneve | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
| Állampolgársága | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Kádas Mária Terézia |
| Élettárs | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
| Gyermekei | Tóth Zoltán István, Tóth Mária, Tóth Márta Terézia |
| Foglalkozása | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
| Tisztség | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
| Iskolái | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
| Kitüntetései | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
| Sírhely | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz [[Commons:Category:Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul.|Tóth Tivadar]] témájú médiaállományokat. | |
Tóth Tivadar (? –) zalai tüzértiszt, majd pápai tanár, később igazgatóhelyettes. A Magyar Királyi Honvédség tisztesi állományának tagja.
Családja, fiatalkora[szerkesztés]
Tóth Tivadar 1913. szeptember 22-én született Zala megyében, Esztergályban (ma Esztergályhorváti). Anyja Mándli Rozália (1894-1929), apja Tóth István (1882-1957). Testvérei: Tóth Mária, Tóth Ilona, Tóth Kálmán, Tóth Jenő. Veszprémben végzett polgári iskolát (1927-1930), érettségiét ugyanitt szerezte 1934-ben. 1934-1937 között a keszthelyi gazdasági akadémia tanulója volt.
Katonai pályafutásának kezdete, a háború első évei[szerkesztés]
1937-38-ban karpaszományos iskolát végzett Nagykanizsán. Ugyanebben az évben (1938) egy hat hónapos bemérőtiszti tanfolyamon is részt vett Hajmáskéren.
a kárpátaljai bevonulásban való szerepe bizonyítható. 1939. március 18-ától sorban érkeztek a vonatok a Felső-Tiszavidékre, több dandárral és gyalogezredek zászlóaljaival együtt a kanizsai 9. könnyű tüzérezred is. Tivadar egy ismeretlen beosztású tüzértiszt szerepét töltötte be, mint tartalékos zászlós. Ezredparanycsnokuk Pozsonyvári Artúr (ekkor még) alezredes volt. Az ezrednek több hőse, illetve hősi halottja lett a visszacsatolás végére. Maga Tivadar 1939 áprilisában tért haza.
Az 1940-es erdélyi bevonulásban részt vett, ezrede szeptember 6-án átlépte a trianoni határt Biharugránál, több falut felszabadítottak, Tivadar, az akkor már továbbszolgáló zászlós többek között Kolozsvárra is eljutott. Szeptember vége, október eleje között jöttek meg a kanizsai pályaudvarra.[1]
Az 1941-es délvidéki bevonulásban szintúgy részt vett ezredével. Tivadar Csáktornyán négy hónapos bemérőtiszti tanfolyamot végzett.
A keleti hadszíntéren[szerkesztés]
Tóth Tivadar, aki ekkor már hivatásos hadnagy volt, 1942. április 29-én az orosz frontra került. A 9. tábori tüzérezred első ütegének parancsnokaként Gremjacsje térségben, Rudkinótól nem messze, A Donnál állomásozott. 1942. május 5-én Wigovich Polluschj település térségében alakulatát érintő vonatrobbantáskor megsérült jobb combján és lábszárán. Utolsóként hagyták el a térséget 10 tiszttel, 350 katonával, egy marék lóval és az egyetlen megmaradt tüzéregységgel (melynek parancsnoka ő volt), 1943. május 16-án már Nagykanizsán voltak.
A háború végén[szerkesztés]
A hazaérkezés után csupán bő egy évvel ismét a fronton találta magát. 1944. szeptember 11-étől november 10-éig mint az 53. tüzér pótosztály 3. ütegének parancsnoka részt vett az alföldi harcokban. 1945. május 10-én a 6. tüzér pótosztállyal, már főhadnagyként osztrák területen szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1947. július 17-én tért vissza. A hadifogságban naplót is vezetett, szerencsére nagy szörnyűségekeknek nem voltak kitéve. Elmondása szerint egy-két egészen kedves orosz is megfordult náluk.
A felszabadadulás után[szerkesztés]
Hazaérkezése után, 1947. július 20-tól 1948. februárjáig a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen tanult. Ezután állattenyésztési területen ellenőri tanfolyamot végzett, egy budapesti vállalatnál export-import bonyolító volt, majd mint vezető állattenyésztő dolgozott Lovászpatonán.
Házasság, családalapítás[szerkesztés]
1949. november 3-án összeházasodott Kádas Mária Teréziával (1914-1999), aki a pápai öreghegyi általános iskola testnevelőtanára volt. Három gyermekük született: Tóth Zoltán István (1950), Tóth Mária (1952), Tóth Márta Terézia (1954).
Tanárként, Pápán[szerkesztés]
1954. augusztus 1-től a Pápai Mezőgazdasági Technikum tanára lett. Négy évvel később a Pápai Tangazdaság vezetőjévé vált.
1958-ban létrehozta a Pápakörnyéki Vizitársulatot, melynek 20 éven át vezetője volt. Két évtizeden át ő volt a Veszprém Megyei Hidrológiai Társaság elnöke is. 1965-75-ig a pápai Mezőgazdasági Szakközépiskola kihelyezett levelező tagozatának vezetőjeként jelentős érdeme volt a tájegység középszintű szakembereinek képzésében.[2]
1962. február 1-én pedig már a Technikum igazgatóhelyetteseként ismerték.
Öregkora, halála[szerkesztés]
Pápán szolgálati lakásban éltek, miután nyugdíjba vonult, Balatongyörökre költöztek. 1982. május 24-én hunyt el, feleségével együtt Györökön, a bejárattól balra, a kerítéshez közel temették el.
Érdemei, kitüntetései[szerkesztés]
1942. október 7-én a Honvédségi Közlöny 41. számában az áll, hogy a Magyar Koronás Bronzérem hadiszalagon a kardokkal kitüntetésben részesült. Emellett a Tűzkereszt I. osztályát is kiérdemelte, melynek szalagján egy darab sebesülési pántot hordott, amit a fronton szerzett lábsérüléséért kapott. Rajtuk kívül a Felvidéki, Erdélyi és Délvidéki Emlékérmet is kiérdemelte, mindhárom bevonulásban való részvételéért. A róla készült képeken a Csapattiszti Jelvény is látható, így ezt is ide soroljuk.
A Horthy-korszakon kívül a Kádár-korszakban is kiérdemelt számos kitüntetést, mint például a "Vízgazdálkodás kiváló dolgozója", a "Mezőgazdaság kiváló dolgozója" vagy a "Veszprém népéért" Arany fokozata.
1968. szeptember 14-én századosi rendfokozatba léptették, 25 évvel azután, hogy főhadnagy lett. Pápán emléktáblát emeltek tiszteletére.
Források[szerkesztés]
A szövegben tüntetetteken kívül: Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet És Múzeum Központi Irattár, Molnár András- Szabó Péter: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943. Zalaegerszeg, 2014. I. köt. 174-175. oldal, személy szerint: Szily-Tóth család, Pusuma Tímea, Molnár András, Horváth Botond Csaba, Dr. Balogh Máté, Németh Dominik
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Bevonulás Erdélybe, 1940 (magyar nyelven). Magyar Nemzeti Levéltár. (Hozzáférés: 2022. július 29.)
- ↑ Tóth Tivadar | Jókai Mór Városi Könyvtár Pápa. varosikonyvtar.papa.hu. (Hozzáférés: 2022. július 29.)
Parancsfájl-hiba: nincs „Authority control” modul.
This article "Tóth Tivadar" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:Tóth Tivadar. Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.
