Speciális alakú közömbösségi görbék és hasznossági függvényeik
 |
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
 |
Ennek a szócikknek hiányzik vagy nagyon rövid, illetve nem elég érthető a bevezetője. Kérjük, , ami jól összefoglalja a cikk tartalmát, vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján. |
Hasznossági függvények[szerkesztés]
A hasznossági függvények szintvonalai a közömbösségi görbék. Minden ilyen görbéhez tartozik egy U érték. A jószágkombinációk mindig a derékszögű koordináta-rendszer első síknegyedében (jószágtér) ábrázoljuk.
A közömbösségi görbék esetében a jószágkombinációk és a hozzájuk tartozó hasznosság azonos, tehát a jószágkombinációk egymásnak közömbösek.
Tökéletesen helyettesítő termékek[szerkesztés]
Két jószág esetében akkor beszélünk tökéletes helyettesítésről, ha valamennyi 1. jószág pontosan ugyanannyit ér a fogyasztó számára, mint valamennyi 2. jószág. Például egy csoki elfogyasztása ugyanolyan értékű a számunkra, mint két almáé.
Ugyanígy a margarin ugyanannyit ér a fogyasztó számára, mint a vaj.
Tökéletes helyettesítés esetén a közömbösségi görbék egymással párhuzamos egyenesek lesznek.
Tökéletes kiegészítés[szerkesztés]
Két jószág egymásnak tökéletes kiegészítője, ha meghatározott arányban és mindig csak együtt kerülnek fogyasztásra. Például ha egy dobozos üdítőitalt szeretnénk fogyasztani, kénytelenek vagyunk megvenni az italt és a dobozt is. Vehetünk éppenséggel több italt, mint amennyi dobozunk van, vagy fordítva, több dobozt, mint amennyi italunk van, de azokkal nem megyünk semmire. Ugyanígy a benzin és az autó esetében.
Itt közömbösségi görbéink L alakúak lesznek.
Semleges-hasznos jószágok esete[szerkesztés]
Ha a két jószág egyike közömbös a fogyasztó számára, azaz mindegy a számára, hogy mennyit fogyaszt belőle, a közömbösségi görbék egyenesek lesznek – például, ha az alma volna közömbös jószág, akkor a közömbösségi görbék vízszintesek, ha a csoki, akkor függőlegesek lennének.
Ha mindkét jószág közömbös, akkor a jószágtér minden pontja egyenértékű a fogyasztónak, így nem értelmezhetünk közömbösségi görbéket.
Káros-hasznos jószág[szerkesztés]
Valamelyik jószág károssága azt jelenti, hogy ebből a jószágból az egyén szívesebben nem fogyaszt, mint fogyaszt, illetve minél nagyobb a fogyasztott mennyiség, annál rosszabb a számára. Ha az egyik jószág káros, a másik pedig hasznos (azaz se nem káros, se nem közömbös), a közömbösségi görbék pozitív meredekségűek lesznek.
Külön esetet jelent, amikor mindkét választható jószág káros. Ekkor a közömbösségi görbék negatív meredekségűek, viszont konkávak lesznek.
Források[szerkesztés]
- http://www.kgt.bme.hu/targyak/teszttargy/data/Mikrookonomia_100927.pdf
- http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/4het/kozgaz/kozgaz4.html
- Varian, H. R. (2001): Mikroökonómia középfokon: egy modern megközelítés.
This article "Speciális alakú közömbösségi görbék és hasznossági függvényeik" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:Speciális alakú közömbösségi görbék és hasznossági függvényeik. Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.
