Polgári Magyarországért Alapítvány
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. Indoklás: szövegközi külső hivatkozásokat át kellene tenni ref-be |
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Polgári Magyarországért Alapítvány | |
| Alapítva | 2003 |
| Megszűnt | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
| Jogelőd | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
| Jogutód | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
| Székhely |
 Magyarország,1143 Budapest, Stefánia út 20. |
| Irányítószám | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
| Cím | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
| Tagság | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
| Elnök-főigazgató | Kavecsánszki Ádám |
| Parancsfájl-hiba: nincs „Nyelvtani modul” modul. Polgári Magyarországért Alapítvány weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz [[Commons:Category:Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul.|Polgári Magyarországért Alapítvány]] témájú médiaállományokat. | |
A Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) a polgári-nemzeti-keresztény értékrend alapján szerveződött 2003-ban a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség pártalapítványaként.[1][2]
„Mert polgárnak lenni mindenekelőtt azt jelenti, az ember sohasem elégedhet meg azzal, hogy így éljen, ahogy tud, hanem azért harcol és dolgozik, hogy úgy élhessen, ahogy szeretne.” (Orbán Viktor)
A Polgári Magyarországért Alapítvány létrejöttének körülményei és indíttatásai[szerkesztés]
Az Országgyűlés 2003 júliusában német mintára és a parlamenti pártok egyetértésével lehetőséget teremtett arra, hogy a politikai pártok költségvetési forrásból támogatott alapítványokat hozzanak létre. A Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség pártalapítványa.[3]
Az alapítvány létrehozásában meghatározó szerepet játszottak a 2002-es választási eredmények, mikoris a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége szerzett többséget a parlamentben. Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány egykori elnöke így összegezte a választások utáni lelkiállapotot:
„Egyszerre voltunk nagyon mélyen és magasan. Hogy ez a két meghatározottság együtt is jelen lehet az életünkben, az épen a keresztény emberkép egyik sajátossága.”
A Polgári Magyarországért Alapítvány az elveszett választások után, ellenzéki légkörben jött létre. Orbán Viktor bízta meg Matolcsy Györgyöt az alapítvány létrehozásával, többek között azzal a céllal, hogy megalapozza a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség következő kormányzati programját.[3] Orbán Viktor a 2002-es országgyűlési választást követően beszédet tartott a Dísz téren, amelyben arra kérte az egybegyűlteket, hogy:
„hozzanak létre kis, néhány emberből álló csoportokat, baráti csapatokat, polgári köröket. […] arra van szükség, hogy százszámra alakuljanak polgári körök és társaságok. […] Erőnk csak akkor valódi erő, ha képesek vagyunk megteremteni és megszervezni a polgári Magyarország nyilvánosságát.”
A polgári körök politikai aktivitása 2002-2006 közé tehető. Ismertebb polgári körök: Szövetség a Nemzetért Polgári Kör, Szabadság Kis Körei polgári kör. Ezekben az időkben a polgári körök jelentették azt a szellemi bázist, azt a megtartó erőt, ami a választási vereség után erővel tudta feltölteni a nemzeti és konzervatív alapon szerveződő politikai családot. A polgári körök mozgalmának számos vezető személyisége később szerepet kapott a kormányzásban, az alapítvány pedig átvette a közösségek szervezésének és a civil világgal való kapcsolatépítés feladatát.[3]
Az alapítvány tevékenysége[szerkesztés]
A Polgári Magyarországért Alapítvány tevékenységének fókuszában a demokratikus politikai kultúra fejlesztése áll. Az alapítvány a polgárok demokratikus attitűdjének erősítése érdekében egyszerre vállal szerepet a szellemi értékteremtés területén, valamint a polgári, nemzeti és keresztény értékrendet tükröző kiemelkedő teljesítmények felmutatásában. Tevékenységének meghatározó elemei:
- konferenciák rendezése;
- a polgári-keresztény-nemzeti értékközösség politikai képviseletét vállaló közéleti szereplők képzése, háttérintézmények erősítése;
- műhelybeszélgetések;
- kiadványok megjelentetése;
- külkapcsolatok ápolása;
- gyakornoki program – a program 2007 óta nyújt lehetőséget a fiataloknak megismerkedni a pártalapítvány működésével, továbbá a gyakornoki program által a fiatalok egy polgári-nemzeti-keresztény közösség oszlopos tagjaivá válhatnak;
- a Kötcsei Találkozó megrendezése;
- a miniszterelnöki évértékelő megrendezése.
Díjak[szerkesztés]
Hazai díjak[szerkesztés]
Azon közösségek, egyének, valamint fiatalok elismerése, amelyek/akik közösségépítő és -erősítő tevékenységet végeznek, a Polgári Magyarországért Díjban és a Fiatalok a Polgári Magyarországért Díjban részesülhetnek.[2]
| Év | Név | |
|---|---|---|
| 1. | 2005 | Mádl Dalma |
| 2. | 2006 | F. Kovács Attila |
| 3. | Dr. Schmidt Mária | |
| 4. | Kovács Ákos | |
| 5. | 2007 | Ékes Ilona |
| 6. | Dr. Gaudi-Nagy Tamás | |
| 7. | 2008 | Kopp Mária - Skrabski Árpád házaspár |
| 8. | 2009 | Lezsák Sándor |
| 9. | 2010 | Wilfried Martens |
| 10. | 2011 | Duray Miklós |
| 11. | 2012 | Békemenet |
| 12. | 2013 | Szilvágyi Gergely |
| 13. | Kárpátaljai Derceni Egyházi Tűzoltók | |
| 14. | Füsi Csaba - Miletics Andrea házaspár | |
| 15. | 2014 | Konrad Adenauer Alapítvány |
| 16. | 2015 | Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 |
| 17. | 2016 | Osztie Zoltán |
| 18. | 2017 | Kiss Gy. Csaba |
| 19. | 2018 | Nagycsaládosok Országos Egyesülete |
| 20. | 2019 | Dr. Csókay András |
| 21. | 2020 | Prof. dr. Bagdy Emőke |
| 22. | 2021 | Schmittné Makray Katalin |
| 23. | 2022 | Professzorok Batthyány Köre |
| Év | Név | |
|---|---|---|
| 1. | 2006 | Tamás Gábor vezette szegedi neurobilogógus-kutatócsoport |
| 2. | UFI (Utolsó Figyelmeztetés szerkesztősége) | |
| 3. | 2007 | Bujdosó János |
| 4. | Európa Szívében Alapítvány | |
| 5. | 2008 | A Kruchina testvérpár |
| 6. | Malina Hedvig | |
| 7. | 2009 | Várda Ferenc |
| 8. | 2010 | Misztrál Együttes |
| 9. | 2011 | Táj és Ember Népfőiskola |
| 10. | 2012 | Összefogás Botfáért Egyesület |
| 11. | 2013 | Rákoczi Szövetség |
| 12. | 2014 | Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség |
| 13. | 2015 | Magyar Ifjak a Nemzeti Közösségvállalásért |
| 14. | 2016 | Honismereti Szövetség |
| 15. | Kodály Zoltán Kórusiskola Iubilate Leánykara | |
| 16. | 2017 | Prágai Ady Endre Diákkör |
| 17. | 2018 | Kosztolányi Dezső Céltársulás |
| 18. | 2019 | Szentegyházi Gyermekfilharmónia |
| 19. | 2020 | Lévay Petra |
| 20. | Kraszulyák Zalán | |
| 21. | Nyilas Misi Alapítvány | |
| 22. | Tápiómenti Nagyboldogasszony Közösség | |
| 23. | 2021 | Rómániai Magyar Cserkészszövetség |
| 24. | 2022 | Márffy Bence |
| 25. | 777 Közösség Egyesület | |
| 26. | 2023 | László Attila |
| 27. | HEGY Keresztény Gólyatábor |
Nemzetközi díjak[szerkesztés]
A Polgári Magyarországért Alapítvány 2023-ban hirdette meg elsőként a Hunyadi János-díjat.
A díj célja olyan személyiségek és munkásságuk felmutatása, akik bátran képviselik az egyenrangú nemzeti közösségek szuverenista törekvéseit, és akik a jobboldali, konzervatív gondolkodás meghatározó alakjai.[2]
Brüsszeli képviselet[szerkesztés]
A nagy múltú német pártalapítványok után 2020-ban a Polgári Magyarországért Alapítvány nyitotta meg elsőként a képviseleti irodáját Brüsszelben.[3]
Székház[szerkesztés]
Az alapítvány 2019 óta saját tulajdonú székházban működik, a Stefánia úton Ligeti Miklós szobrászművész egykori műteremvillájában. Az alapítvány értékteremtő szándékkal vásárolta meg az egykori szobrászművész villáját, hogy a műemléki szempontokat figyelembe véve, a 21. század körülményeinek megfelelő, korszerű, ám a polgári hagyományokat és az épített örökséget őrző alapítványi székház jöhessen létre.
Ligeti Miklós műteremvillája 1905-ben épült Bálint Zoltán és Jámbor Lajos építészek tervei alapján. 1945-től egészen 1975-ig a villa Kisfaludy Strobl Zsigmond szobrászművész otthonául szolgált, ezt követően lakóépületként működött.
A műteremvilla felújítása, átalakítása a nemzeti értékeink megőrzése és új értékek létrehozásának a szellemében történt. A műteremvilla 2019-ben nyerte el a mai arculatát . Az alapítvány a monoSTUDIO építész irodát bízta meg új székházának a létrehozásához, a projekt vezető építészei Zsombor Gábor és Juhász Balázs voltak. A Stefánia úti műteremvilla helyreállítását 2020-ban az ICOMOS nemzetközi műemlékvédelmi szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága ICOMOS-díjjal tüntette ki az egyedi történeti terek hasznosításáért, a megnövekedett funkcionális igények gondos elhelyezéséért, az új építészeti elemek és a történeti építészeti adottságok érzékenyen kialakított összhangjáért. Továbbá a felújítás a Budapest Építészeti Nívódíja Dicséretben is részesült.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0300047.tv
- ↑ 2,0 2,1 2,2 Polgári Magyarországért Alapítvány (magyar nyelven). Főoldal. (Hozzáférés: 2023. július 21.)
- ↑ 3,0 3,1 3,2 3,3 Kavecsánszki Ádám. Polgári-nemzeti-keresztény - A Polgári Magyarországért Alapítvány 15 éve (magyar nyelven). Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (2020.). ISBN 978-963-89187-2-7
{{#set:Technical tag=Article from Wikipedia}}{{#set:priority= }} {{#set:PageName=Polg%C3%A1ri_Magyarorsz%C3%A1g%C3%A9rt_Alap%C3%ADtv%C3%A1ny }}
This article "Polgári Magyarországért Alapítvány" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:Polgári Magyarországért Alapítvány. Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.{{#set:Article=true}}
