MNA kódex
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
Az Arcvonal vezetése 1997-ben kiadta a Mozgalom erkölcsi és szellemi alapjait ismertető kiadványait Az MNA erkölcsi alapjai és Az MNA szellemi alapjai címmel. Ebben az időben elkészült az MNA eszmei alapjait ismertető tanulmány is, melyet a vezetőség zárolt anyaggá minősített. Ennek a tanulmánynak az átdolgozott, nyelvezetében egyszerűsített, tartalmilag rövidített változatát az MNA vezetők 2002. július 21-i értekezletén a vezetőség elfogadta és kiadásra javasolta.
A KÓDEX című kiadvány az MNA eszmei alapjainak főbb tételei mellett ismerteti azokat a mozgalmi és életviteli elvárásokat, utasításokat és tanácsokat, melyeket minden MNA-tag számára alapkövetelményként előír a Mozgalom. A KÓDEX nem csak az MNA tagok számára készült, a kívülállók is ebből a tanulmányból ismerhetik meg az MNA céljait és eszmeiségét.
I. AZ ARCVONAL RÖVID TÖRTÉNETE
1989-ben, Győrben Györkös István alapította. A hét fővel megalakított csoport céljául tűzte ki, hogy harcol a bolsevizmus továbbélése és annak szimbólumai ellen, akciókat szervez a bolsevista bűnözök szobrainak lebontásáért és a róluk elnevezett utcák, helyiségek neveinek mielőbbi megváltoztatásáért, valamint tiltakozik a közélet kulcsfontosságú pontjain működő bolsevista gyakorlat továbbélése ellen. A propagandára alapozott (erőszakra fel nem szólító, gyűlöletre uszítást nem tartalmazó) plakát-akciók következményeként a Helsinki Egyezmény aláírásával elfogadott emberi szabadságjogok semmibe vételével a csoport tagjait 1990 nyarától megfigyelés alatt tartotta a neobolsevista hatalom és 1992. január 14-én az egész csoportot letartóztatta. Kihallgatások, házkutatások, koncepciós bírósági eljárások után a csoport tagjait elítélték (Györkös Istvánt egy év börtönre).
1992. november 29-én a csoport felvette a Magyar Nemzeti Arcvonal nevet és országos mozgalommá nyilvánította magát. Ezt több médium közölte, így a törvények értelmében az MNA törvényesen működő mozgalommá vált. 1994. április 27-én Györkös István egy budapesti sajtótájékoztatón az MNA-t hungarista eszmeiségű mozgalommá nyilvánította. Másnap ezért letartóztatták és három hónapig vizsgálati fogságban tartották. Az évekig húzódó bírósági perekben bűncselekmény hiánya miatt felmentették, de az ORFK-n töltött hónapokért nem kárpótolták, tiltakozása miatt 2002-ben nagyösszegű pénzbüntetéssel sújtották.
A letartóztatások, a bírósági perek és az ezeket kísérő média-hisztéria ismertté tette a Mozgalmat az országban és külföldön. Fiatalok nagy számban keresték a kapcsolatot és az Arcvonal országos mozgalommá szélesedett. Látványos megemlékezéseket, demonstrációkat szervezett, ifjúsági egyesületeket alapított, propaganda munkája gondokat okozott ellenségei táborában. 2000-ben a hatalom az MNA demonstrációkat betiltotta, az MNA-tagokat folyamatosan igyekezett megfélemlíteni. Ez tovább növelte az Arcvonal erősödését, társadalmi elismertségét.
II. AZ ARCVONAL CÉLJA
1.Az arra alkalmas személyekből -lehetőleg fiatalokból- olyan közösség -Mozgalom- kialakítása, mely az érett értelmű, erős erkölcsű egész ember embereszményét elfogadja, és annak kiformálásában, megvalósításában tevékeny szerepet vállal úgy, hogy a Mozgalom tagjai számára kötelezően elérendő céllá emeli.
2.A magasabb rendű célok elérése és megvalósítása érdekében a magyar-tudatú, lelkileg és fizikailag egészséges, tettre kész és büszke fiatalokból álló Mozgalom állandó jellegű fejlesztése, társadalmi vonatkozásban a Mozgalom országos politikát meghatározni képes helyzetbe hozatala.
3.A munka becsületének és a munkás megbecsülésének mozgalmi, majd társadalmi alapelvvé emelése.
4.Küzdelem minden emberellenes, társadalom ellenes, erkölcstelen politikai, gazdasági és faji elnyomással szemben, külön kiemelve a
-kapitalizmust,
mely a munkát lélektelen, profitteremtő kényszertevékenységgé, a munkást pedig a konzum-társadalom kiszolgáltatottjává aljasította, és a
-kollektivizmust,
mely a munkát és a munkást hatalmi rögeszméinek szolgálatába kényszerítette.
5.Tökéletes és totális válaszokat adni korunk minden problémájára, legyen az filozófiai, művészeti (kulturális), erkölcstani (etikai), szociális, vagy társadalmi (politikai).
6.Végső cél és feladat: az új típusú ember és az általa alkotott társadalom megteremtése.
III. ESZKÖZEINK
A munka és a harc, melyet az önként vállalt szolgálat keretében folytatunk a Mozgalom céljainak eléréséért.
- A munka,
mely lehetőséget nyújt az emberben rejlő értékek megnyilatkozására és a magasabb rendű célok elérése érdekében az áldozat vállalására. Munkánk a Mozgalom építése, tökéletesítése és állandó fejlesztése mellett az igazság hirdetése és a környezetünkben élők meggyőzése.
- A harc,
mely lehet tagadólagos és tevőleges.
Tagadólagos az ellentmondás. Ellentmondunk minden tévedésnek és hazugságnak, mely
- akár a liberalizmus és az abból következő kapitalizmus,
- akár a bolsevizmus és az abból következő kollektivizmus,
- akár az áldemokrácia és az abból következő erkölcsi nihilizmus
jelszavai alatt akarja a maga áligazságait becsempészni az emberek tudatába,
- tagadása mindannak, ami világképünkkel összeegyeztethetetlen,
- tagadásunk, ellentmondásunk kifejezése az ellenvélemény.
Tevőleges az ellenállás. Ebben a műveletben a szellemi-eszmei síkon megfogalmazott ellentmondás kiegészül szervezett tevékenységgel, így fizikai jelleget kap.
- Az ellentmondás az ellenséges hazugságokkal, téveszmékkel szemben szellemi síkon adott kemény válasz, az ellenállás ellenséges tevékenységre adott tevékenységi válasz. Magyar vonatkozásban és esetünkben az ellenállás
a kapitalista - nyugati - anyagelvűség, vagy
a kollektivista - keleti - anyagelvűség
gyarmatosító igyekezetét akadályozza tevékeny eszközökkel.
- Tevőleges ellenállás a tiltakozásoktól, a tüntetésektől, a demonstrációktól akár a fegyveres ellenállásig terjedhet. (A fegyveres ellenállás akkor igazságos és a természetjog alapján jogszerű, ha a hatalom igazságtalan és terrorisztikus diktatúrájának fennmaradása érdekében megsemmisítő jellegű erőszakot alkalmaz (állami terrorizmus), melyre válaszul -és önvédelmi jelleggel- igazságos és jogos arányban ellenerőt fejt ki az ellenálló.) Alapvető szabadságjogaiért harcol, tehát szabadságharcos. Az okos hatalom és az intelligens ellenálló igyekszik elkerülni ezt a végső és visszafordíthatatlan műveletet (ismerve a világ számtalan pontján évtizedek óta tartó belháborúk társadalomromboló következményeit).
- Az Arcvonal ellenállási stratégiája a hatásos, és magas erkölcsi célokat megfogalmazó demonstrációkig terjed (Becsület Napja, Solymosi Eszter emléknap, stb.).
- Ellenállási küzdelmünkbe kívülállókat, más szervezeteket, azok tagjait, a tömeget és a csőcseléket nem vonhatjuk be, mert sem szellemileg, sem fizikailag nem eléggé felkészültek. Megtörhetőek, és megalkuvó viselkedésükkel veszélyeztethetik az egész műveletet sikerét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy propagandánkkal és demonstrációinkkal ne igyekeznénk - akarnánk céljaink szolgálatába állítani, ill. befolyásolni őket. Arra kell törekednünk, hogy az Arcvonal és a kívülállók közé mindenkor (amikor érdekeink úgy kívánják) éles határvonalat húzhassunk.
Ideatikánknak (elgondolásainknak), ebből fakadó ellentmondásunknak megjelenítése és a nyilvánosság elé tárása céljából saját propagandaeszközöket fejlesztünk ki. A propaganda minden eszközét felhasználjuk, melyekkel eddig is komoly gondokat okoztunk ellenségeinknek, akikkel sem dialógust, sem vitát nem folytathatunk.
Az ellenállás számtalan formáját nem kell részletezni, mindig az adott helyzetnek a legmegfelelőbbet, mindig a legcélravezetőbbet kell alkalmazni. Ellenállási harcunkban nem léphetjük át a becsület, az igazságosság és a tisztesség határait, de nem lehetünk elnézőek, engedékenyek, hajlékonyak sem. Az ellenállási műveleteket (tüntetés, demonstráció, stb.) elszántan, bátran és keményen kell végrehajtani, az esetleges provokációkra megfelelő válaszokat adunk.
IV. AZ ARCVONAL VEZÉRELVE ÉS IRÁNYELVEI
1. Vezérelv: a hungarizmus
mely a magyar nép, a magyar nemzet és a magyar haza érdekeinek tudatos, következetes és elszánt védelme és érvényesítése.
Történelmi vonatkozásban: a korszak kihívásaira adott magyarérdekű válaszok összessége.
Szellemi és kulturális vonatkozásban: hagyomány és haladás. A magas erkölcsiségű és építő jellegű népi-nemzeti hagyományok és kultúra ápolása és szellemiségének érvényesítése a jövőt építő, haladó irányzatú fejlődés során.
Politikai vonatkozásban: nemzeti és szociális jellegű, nemzetiszocialista alapú, magas erkölcsiségű eszmeiség, mely nem azonosítható a letűnt korszak hasonló elnevezésű politikai képleteivel (melyek időben és térben korlátozottak voltak. Időben: az akkori bolsevizmusra és kapitalizmusra adott válaszjellege miatt, térben: a trianoni területrablásra adott válasza miatt). A hungarizmus igyekszik visszaállítani a politika eredeti szerepét -mely a vezetés művészete-, és amit a liberális-bolsevista-neobolsevista politikai gyakorlat a hazugság és a csalás iskolájává züllesztett.
E gyengeelméjű korszak -melyben élünk- történelmi előítéletei a legkevésbé sem érdekelhetnek minket. Ismerjük az összefüggéseket az emberiség elleni összeesküvés szereplői, azok politikai megnyilvánulásai és a világpolitikai események között. Ezek az ismeretek és a világ erkölcsi haldoklása feljogosítanak minket -és minden igaz embert- a jóirányú változás kivívására. Ennek a küzdelemnek eszmei alapjait a Vezérelv és az Irányelvek jelentik.
A hungarizmus történelmi korszakváltó eszme, az erkölcsi és szellemi minőséget kép-viselő magyarság önvédelmi harca a magyar élettérben (korszakváltó harc: a jövő harca a változást, a fejlődést elutasító jelennel). A hungarizmus a szebb, emberibb jövőt szolgálja, mert az új világot -hitünk szerint- csak magas erkölcsiségű, kiegyensúlyozott és harmonikus közösségekben élő emberek tudják megteremteni. Ezért kíméletlen és megalkuvást nem ismerő harcot vívunk az
- erkölcstelenség ellen,
- a pénz és a nagybankok zsarnoksága ellen,
- a judaizmussal átitatott anyagiasság ellen,
- a magyar élettérben erkölcsöt/tudatot romboló alsóbbrendű kultúrák ellen,
- a természetellenes megnyilvánulások és folyamatok ellen,
- az ember megalázása ellen.
2. Irányelvek
1.Az Arcvonal népi alapozású Mozgalom. A Magyar Nemzetet alkotó népek legjobbjaiból, önszerveződés útján jött létre, politikai, kulturális és gazdasági vonatkozásban a népi rétegekhez kötődik. Építkezését a jövőben is ebből a társadalmi rétegből folytatja.
2.A Mozgalom idealista szellemiségű, magas erkölcsiségű, és elvárásai a tagságával szemben magasak. Minden szellemi és erkölcsi alapokon álló vallást tisztelünk, a gyűlöletalapú, anyagiasságra épülő, vagy politikai irányzatú szektákat (vallásokat) elutasítjuk.
3.A nemzetek egyenlőségének alapelvére épülő nemzetközösségi együttműködés (konnacionalizmus) hívei vagyunk. Európai vonatkozásban a konnacionalizmus célja a Nemzetek Európájának felépítése és fenntartása. Elutasítjuk a nemzetköziséget (internacionalizmust), a nemzetellenes globalizmust és az Európai Uniót.
4.Az Arcvonal a nemzetérdekű politika radikális irányvonalát képviseli. Következetesen és elszántan harcol a magyarság gazdaságpolitikai érdekeiért. Gazdaságfilozófiánk erkölcsi alapú és nemzetérdekű. A nemzeti tulajdon, a közösségi tulajdon és a magántulajdon közmegegyezésen alapuló arányosságát és mértékét a nemzeti érdekek elsőd-legességének figyelembe vételével kell kialakítani. Elutasítjuk a fogyasztói társadalom, a kollektivizmus és a zsidó szellemiségű anyagiasság minden gazdasági elvét és megnyilvánulását.
5.A történelmi alapú, hagyományos politikai jobb- és baloldal meghatározást korszerűtlensége miatt elvetjük, helyette az erkölcsileg magasabb, ill. alacsonyabb rendű meg-határozást használunk. A baloldali politikai képletek általában az erkölcsileg alacsonyabb rendűséget, a jobboldaliak a magasabbrendűséget képviselik. Hagyományos alapú jobb-oldali pártok és mozgalmak európai viszonylatban a politikai közéletből hiányoznak, helyüket erkölcstelen tömörülések bitorolják. Az Arcvonal -magas erkölcsisége okán- a hagyományos politikai meghatározások szerint szélsőjobboldali mozgalom.
6.Magukat jobboldalinak, nemzetinek, nemzeti radikálisnak nevező személyekkel, szervezetekkel szoros együttműködés ellenkezik politikai alapállásunkkal. Velük baráti kapcsolatok kialakítására törekszünk, egyeztető tárgyalások, információcserék, szolidáris megmozdulások szintjén kapcsolatok fenntarthatóak. Ellenséges szervezetekkel, személyekkel semmiféle kapcsolat fenn nem tartható. Sem a politika, a gazdaság, a vallás vagy a média vonalán.
7.Az Arcvonal erkölcsisége és szellemisége megköveteli minden tagjától a becsületes életvitelt. A családi életben, a munkahelyen és a közösségi életben a legmagasabb erkölcsi parancsok, a szeretet és a testvériesség szellemisége vezérli tetteinket. Elutasítjuk, megvetjük és súlyos bűncselekménynek minősítjük a természetellenes fajtalankodást, az erkölcsromboló, aberrált nemi szabadosságot, a prostitúciót és az embergyalázó pornográfiát.
8.A kultúra számunkra a tiszta művészeteket, a nemes gondolatokat, a harmonikus együttélést és az embernevelést összefoglaló, magasrendű, embernemesítő fogalom, melynek a közösségmegtartó szerepe kiemelkedően fontos. Az erkölcstelen antikultúrális (alacsony kultúrájú) szellemi környezetszennyezést az emberiség elleni legdurvább, legaljasabb támadásnak minősítjük, ellene könyörtelen harcot folytatunk.
9.Az Arcvonal építkezése során nem a taglétszám gyors növelése az elsődleges cél, hanem a magas elvárásainknak megfelelni képes fiatalokból új közösségek létrehozása, és az Arcvonal szervezeti rendjébe illesztése. A beilleszkedés során az új tagoknak meg kell ismerniük az Arcvonal elvárásait, úgy fizikai (test- és erőfejlesztés), mint műveltségi-erkölcsi és közösségi-politikai téren. Az elvárásokat feltétel nélkül el kell fogadniuk és életviteli szintre kell emelniük. Azoktól, akik az elvárásoknak nem tudnak, vagy nem akarnak megfelelni, meg kell válnunk. Ezen általános elvárások alól csak azok mente-sülhetnek, akik valamilyen, a Mozgalom számára életbevágóan fontos téren kiemelkedő-en magas szintű, kiváló teljesítményt nyújtanak.
10.Minden Arcvonal-tagnak kötelessége a Mozgalom munkáját közreműködésével és támogatásával segíteni, céljaink megvalósítását biztosító tevékenységekben aktívan részt vállalni, a Mozgalom létszámnövelési és térnyerési műveleteiben közreműködni és lehetőségeihez mérten, önkéntes megajánlás formájában az Arcvonal működési feltételeihez anyagilag hozzájárulni. Azok a tagok, akik az elvárásoknak nem tesznek eleget, méltatlanná válnak az MNA tagságra.
11.Az Arcvonalban végzett minden munkát -akár irányító, akár végrehajtó tevékenység- olyan szolgálatnak kell tekinteni, mely a szervezeti egyenlőtlenséget szolgálati egyenlőséggé nemesíti. A bajtársiasság szellemisége így érvényesül a tekintélyre alapuló szervezeti rendszeren belül. Az Arcvonal bajtársi közösségétől idegen a kommuna szellemiség, a lazaság és az egyenlősdi, melyek a rendetlenség és az anarchia melegágyai.
12.Az Arcvonal -mint Mozgalom- Magyarország történelmébe már beírta a nevét. A még hatalmi helyzetben lévő ellenségeink agyonhallgatási taktikája ellenére az elmúlt évtized történései közül magasan kiemelkedik az Arcvonal -mint az egyetlen magyarországi radikális, nemzeti tömörülés- tevékenysége. Az Arcvonal tagjainak tudniuk kell, hogy történelmi küldetést teljesítenek, és Hazánk sorsának alakításában kiemelkedő szerepet fognak játszani. Ennek tudata legyen gondolataik és cselekedeteik meghatározója.
V. A MUNKA, A MUNKÁS ÉS A MUNKÁSÁLLAM
Munka
A munka az ember fizikai és értelmi képességei alapján társadalmilag elvárható és megkövetelhető tevékenység, melynek célja az egyén és a társadalom anyagi-szellemi életének fenntartása és fejlődésének biztosítása.
A munka lehet:
- értékteremtő,
- értékközvetítő és
- értékőrző.
A társadalom fenntartását és fejlődését nem szolgáló tevékenységet nem lehet munkává nyilvánítani. Azon egyedeit az emberiségnek, akik munkát nem végeznek, nem lehet a közösség, a társadalom részeként elfogadni. Ezen elvek alapján a közgazdaságnak, és a vele összefüggő összes szektornak új értelmet kell adni. A munka lealacsonyításából és a munkanélküli, spekulatív életvitel felmagasztalásából fakadóan a társadalmat elárasztotta a nemtörődömség, az önzés és a hedonizmus szellemisége, mellyel szemben az Arcvonalnak a munka és a kitartás szellemét kell fenntartania. (Gyakorlatban ez annyit jelent, hogy tagságunknak el kell utasítania a semmittevést, és azt a munka és az áldozathozatal szellemiségével kell helyettesítenie.)
A társadalom fenntartását és fejlődését csak az a céltudatos értékteremtő, értékköz-vetítő és értékőrző tevékenység szolgálja -és csak ez nevezhető munkának-, melynek terméke, eredménye a társadalom minden egyes tagja számára hasznos, következményeiben társadalomépítő és fenntartó. Végezhet bárki fizikailag nehéz, szellemileg bonyolult tevékenységet, ha annak nincs társadalmi haszna, ha eredményeit a közösség nem hasznosíthatja, nem lehet munkának minősíteni.
A hungarista munkaerkölcs kizárja a munka világából azon tevékenységeket, melyek spekulatív jellegűek, kétes értékűek, erkölcstelenek még abban az esetben is, ha a bolsevista és a kapitalista munkamorál szerint azokat munkának lehet minősíteni. Az Arcvonal nem csak politikai vonatkozásban, hanem minden szinten elutasítja a kapitalista-bolsevista-áldemokrata filozófiát, rendszereiket egységes képlet szerint kezeli, melyből nem emeli ki külön a gazdasági, külön a morális és külön a politikai részét, és annak gyakorlati megnyilvánulásait. (Nincs olyan ideológia, mely politikailag rossz és gazdaságilag jó, vagy fordítva.)
A munkás, a munkásállam.
A hungarista értékrend a munkát végző embert -a munkást- emeli a társadalomalkotó emberiség legfelső fokára. Munkás az az értéktermelő, értékközvetítő, vagy értékőrző tevékenységet végző ember, aki a tőle elvárható és megkövetelhető munkájával teljesíti a vele szemben támasztott társadalmi, családi és egyéni elvárásokat. Jogosult az általa meg-termelt, közvetített, őrzött értékkel arányos bérre, díjra, árra, amit személyi, családi élet-feltételeinek biztosítása és fejlesztése érdekében megkövetelhet, sőt, ki is kényszeríthet. A hungarista munkástársadalom nem ismeri el a piacközpontú, fogyasztói társadalom degenerált értékrendjét, mely a munkát és a munkást beteges gazdasági szempontok alapján osztályozza, de elutasítja a kollektivizmus gyakorlatát is, mely a munkásokat lélektelen rab-szolgasereggé alacsonyította. A munka nemzetszolgálat, és ezért a munkásállam a munkát végző munkások között semmiféle osztályozást, megkülönböztetést nem tehet. (A munkaállam fogalmát a kapitalista-bolsevista politika lejáratta.) Az általános technikai és technológiai fejlődés következtében a szellemi munkás (a munkásállam nem ismeri az értelmiségi kategóriát) és a fizikai munkás fogalma más értelmezést kap.
A munkás az általa végzett munka alapján lehet
- szellemi munkás
- ipari munkás,
- föld munkás - földműves,
- szociális munkás,
- nemzetvédelmi munkás.
A munkás gazdaságpolitikai helyzete alapján lehet
- vállalkozó munkás
- alkalmazott munkás,
- háztartási munkás,
- készenléti munkás, (munkaerő tartalék, munkára kész munkát kereső),
- jövőbeni munkások (gyermekek, tanulók),
- munkavégzés alól felmentettek (nyugdíjasok, baleseti nyugdíjasok),
- munkavégzésre nem kötelezettek (öregek, sérültek, betegek, sebesültek).
Munkásnak nem tekinthető
- munkakerülő (munkaképes, de nem akar munkát végezni),
- ingyenélő (saját, vagy elődei által, kétes értékű tevékenységgel szerzett vagyonából él, társadalmilag hasznos munkát nem végez),
- élősködő (a nem általa végzett tevékenység kisajátításával bér, díj formájában értéket tulajdonít el a közösségtől),
- nyerészkedő (munkája értékét aránytalanul meghaladó mértékben részesedik az őt meg nem illető javakból),
- munkásáruló (tevékenységével az elnyomó, a munkásokat leigázó rendszert szolgálja),
- pribék (a munkásáruló bűnözőket erőszakot kifejtve támogatja, uralmon maradásukat elősegíti).
A munkásállam teljes jogú állampolgárnak -néptársnak- csak és kizárólag a munkásokat te-kinti. Állampolgári -néptársi- jogok gyakorlása, a szociális gondoskodás biztosítása, a védelem és a közéletben való részvétel csak a munkavégzése által teljes jogúvá vált állam-polgárokat illeti meg. A munkásnak nem tekinthető személy az alapvető állampolgári jogokkal nem élhet (nem választhat, közéletben részt nem vehet, magánvagyona nem lehet, gyermekei állami nevelésbe vonhatóak, stb.). A munkásállamban a munkanélküliség -mint társadalmi jelenség- ismeretlen fogalom. A munkához való jog alapjoga minden embernek, a munkalehetőséget (a nemzetszolgálatot) a társadalom minden tagja számára a munkásállam biztosítja.
VI. ÉLETVITEL - MUNKAHELY, SZABADIDŐ, VISELKEDÉS
1. Munkahely
Degenerált és beteg társadalmunkban a munka kizárólag pénzszerző tevékenység, és min-den hasonló célú tevékenység közül a legkevesebbre értékelt. Ezért sem nemzetszolgálat, sem társadalomépítő, fejlesztő tevékenység jelenleg nem lehet, de ennek ellenére az Arcvonal tagjai számára mégis az önkifejezés egyik módja. A munkaszeretetnek, és az abból fakadó alkotás örömének jellemfejlesztő szellemi élményét semmi más élmény nem képes pótolni. A munkásemberek többségének lélektelen robot-munkára kényszerítése (futószalagok mellett, kereskedelmi központokban, a munkanélküliség miatt kényszer vállalkozásokban, külföldön, a gazdag réteget kiszolgáló szektorokban, stb.) folyamatosan rontja a munka és a munkásélet társadalmi megítélését. Az emberellenes rendszer így rabolja el az alkotó ember munkakedvét, az alkotás lelki élményét, így teszi az életét sivárrá, szellemét az alsóbbrendű, hedonista élményekre fogékonnyá. Ez ellen a degeneratív folyamat ellen az Arcvonal-tag minden erejével harcol, és ezt a küzdelmét úgy éli meg, hogy keresi az értelmes, lelki élményt nyújtó munkát, melyet ha máshol nem, akkor az Arcvonal keretében biztosan megtalál. A munkaszerető, alkotókedvű, tiszta és becsületes életet élő ember még ebben a leépült világban is képes becsületes munkával megfelelő életkörülményeket teremteni saját maga és családja számára. A kapitalista gazdaságfilozófia az állandó és növekedő jellegű fogyasztásra épül, mely csak akkor zavartalan, ha a fogyasztók vásárlóereje szintén folyamatos és növekvő jellegű. Míg az átlagembert (a konzum-idiótát) a hipnotizálás eszközeivel (reklámok) arra kényszerítik, hogy számára felesleges lim-lomokra költse a lélektelen munkával keresett pénzét, addig az erős jellemű, reklámokkal nem befolyásolható Arcvonal-tag értelmes célok elérésére, számára fontos alapok megteremtésére (tanulás, művelődés, sport, családi célok, közösségi célok, stb.) fordítja pénzét. Így azt az elnyomó akaratot, mely a fogyasztás rabszolgájává alacsonyítaná az embert, akarati módszerekkel képes saját maga és közössége hasznára átalakítani.
A konzum-társadalom korbácsa a munkanélküliség, melyet mesterséges eszközökkel tart fenn és propagandájában -elrettentő célzattal- állandó téma. Az Arcvonal-tag nem hagyja magát a fenyegető propagandától megfélemlíteni, mert tudja: munkaszeretete és alkotókészsége a legrosszabb időkben is biztosítja számára a létfenntartás alapjait megteremtő munkalehetőséget. A spekulatív tevékenységet végzőket, kevés munkával sok pénzt keresni akarókat, a munkát csak a divatos szakmákban és munkahelyeken elképzelni tudókat, a lógósokat és a képzetleneket valóban elrettenti a munkanélküliség réme, és mindenre képesek, hogy ezt a helyzetet elkerüljék. A szolgaság legalacsonyabb fokára is önként lezüllenek, csak azért, hogy megfelelhessenek a konzum-idiotizmus degenerált normáinak.
Ha az Arcvonal-tag körülményei olyanok, hogy nem tud adottságainak és elképzeléseinek megfelelő munkát folytatni, akkor is meg kell felelnie az elvárásoknak. Egyrészt önmaga miatt, hogy megőrizze önbecsülését, másrészt a munka tisztelete nem engedi meg számára a trehány, nemtörődöm munkavégzést, mely előbb-utóbb lezülleszti az egyént.
A munka nem csak személyiség-formáló tevékenység, hanem közösségformáló is. Az értelmes célokért, jó vezetők irányításával és jó gondolkodású munkatársakkal végzett munka közösségformáló ereje igen magas. Az ilyen alapon létrejött közösségekben a szolidaritás szelleme megerősödik, ezért a burzsoá-kapitalista munkaszervezés nagy figyelmet fordít arra, hogy ez a folyamat ki ne alakulhasson. Arrogáns vezetés, intrika, besúgás, viszályok szítása jellemzi azokat a munkahelyeket, ahol a burzsoá-kapitalista szellemiség uralkodik. Az Arcvonal tagjai emelkedjenek felül az ilyen erkölcstelen folyamatokon és minden helyzetben a közösségi-szolidáris szellemiséget képviseljék.
2. Szabadidő
Munkaidőnk után csak háromféle lehetőség van szabadidőnk eltöltésére
- sport,
- művelődés,
- közösségi tevékenység.
Az idő pazarlása jelentéktelen dolgokra számunkra elfogadhatatlan. A konzum-társadalom manipulálói-irányítói által felállított csapdák döntő többségét a szabadidő vonalán találjuk. A hipnotizáló reklámok, a beteg és hamis értékrend sulykolása a médiában, és a divat mind arra irányul, hogy a felnövekvő nemzedék a szabadidejében ne a fizikai és szellemi fejlődését szolgáló tevékenységet, hanem a züllés útját válassza. Így lesz öntudat nélküli, könnyen manipulálható, veszélytelen rabszolga, akivel azt csinálnak az irányítói, amit akarnak. Az Arcvonal életvitel-programja ennek a folyamatnak ellentételezéseként különös súlyt fektet a szabadidő okos és célszerű eltöltésére.
- Sport
Minden bajtársunknak kiváló fizikai formában kell magát tartania. Elhízottak, puhányok, rossz tartásúak -akiknek a külső formája, megjelenése az akarat hiányát és az anyagias gondolkodást tükrözik- közösségünkben nem fogadhatóak el. Minden Arcvonal-tagnak legalább egy sportágban megfelelő teljesítményt kell nyújtania (ez a követelmény 50 éves korig érvényes). Külön kiemeljük a Vándorsólyom T. E. keretében űzhető sportolási lehetőségeket (haditorna, természetjárás, kerékpározás, evezés, stb.), az egyesület magas közösségi és hazafias szellemisége okán. Az Arcvonal női tagsága számára az alkatuknak jobban megfelelő nőies sportokat javasoljuk (torna, kosárlabda, kézilabda, korcsolya, stb.).
A sport nemcsak a fizikai állóképességet erősíti, hanem az akaratot is. Fejleszti a küzdőszellemet, és kitartásra nevel. A küzdőszellemet ne tévesszük össze a verseny-szellemmel, mert a versenyszellem csak a másik versenyző legyőzésére irányul, a küzdőszellem pedig elsősorban a magunkban meglévő negatív erők feletti uralom megszerzésére, és csak másodsorban a győzelem kivívására.
A versenyszellem az Arcvonal-tag számára nem a mindenáron győzni akarást jelenti, hanem a tiszta és becsületes verseny keretében történő megmérettetés és képességbizonyítás lehetőségét. Az anyagias gondolkodású, a személyes érvényesülést célul kitűző sportolók mindenáron győzni akarása gátlástalan versengés, melyet minden vonatkozásban elutasítunk. A zsidó anyagiasság által erkölcsileg lejáratott, a tiszta versenyszellemet nélkülöző, agyonreklámozott mai sportvilág méltatlan a figyelmünkre. Keressük a sport hagyományos szellemiségének megfelelő rendezvényeket és hozzunk létre új, a mi elvárásaink szerint működő sportegyesületeket.
A sport számunkra nem lehet a testkultusz eszköze, hanem csakis az egész emberré válás nehéz folyamatának egyik fontos nevelő eleme. Az "ép testben ép lélek" kifejezője és biztosítéka.
- Művelődés
Számunkra a művelődés a tudomány és a művészet világának minél átfogóbb megismerését jelenti. A műveltség az erős erkölcsű, érett értelmű egész ember egyik kiemelkedően fontos alkotó eleme, nélküle az építkezési folyamat elképzelhetetlen.
- Tudomány
A világot elárasztó hamis tudományokkal szemben az igaz tudományok megismerése, és igy az igaz tudás megszerzése a célunk. A hamis tudomány ember, természet és Isten ellenes, eredményei súlyos problémákat okoznak az élet minden területén. Rossz célokat és gonosz emberi csoportok érdekeit szolgálja, minden hazug állítása ellenére az emberiség romlását idézi elő. Az emberiség javát szolgáló igaz tudományt (és tudást) kisajátítva és azt átformálva tömeg- és természetpusztító eszközök megteremtése a célja.
Az igaz tudományok megismerésével az igaz tudás birtokosaivá válunk, és felismerjük azokat a csodálatos összefüggéseket, mely számunkra a világot Isten nagyszerű alkotásaként tárja elénk. Az élet fejlődését is szolgáló igaz tudomány egyszerű, könnyen meg-érthető, tiszta és erkölcsös. Éles ellentétje az érthetetlenül agyonbonyolított, össze-függéseiben erőltetett és virtuális jellegű hamis tudományoknak.
A tudományok világának
- a természettudománynak,
- a társadalom tudománynak,
- a filozófia tudományának
ismerete megkönnyíti számunkra az élet bonyolultnak látszó dolgaiban az eligazodást, világossá teszi előttünk az összefüggések törvényszerűségeit , és olyan tudás-szintre emel minket, mely megfelel az elvárásainknak. A tudományok világának átfogó ismeretét ki kell egészítenünk az igaz művészetek világának ismeretével és igy egy olyan műveltségi szintre emelkedünk, mely megadja azt az szellemi alapot, amelyre erkölcsiségünk függvényében felépíthetjük új világunkat.
- Művészet
Az igaz, tiszta művészet célja az egész emberré válás nehéz folyamatának érzelmi síkon történő segítése. A szépség, a nagyszerűség, a hősiesség képzőművészeti, zenei és irodalmi megjelenítése, idealizálása és így a tudat formálása jellemzi az igaz művészetet. Szemben áll a beteges, korcs és degenerált irányzatokkal, melyeket csak az erkölcstelen, mocskos lelkiségű személyek és csoportok neveznek művészetnek, és melynek az ember lealjasítása a be nem vallott célja.
A tiszta művészetek csodálatos és lélekemelő alkotásai évezredek óta bizonyítják az ember törekvését a szebb világ felé. A művészet világának teljes megismerése több ember-életet követelne, de a számunkra fontos, a valódi emberi értékeket képviselő kultúrák művészetének megismerése alapkövetelmény, melynek minden Arcvonal-tag meg tud felelni. Ezt a folyamatot hatásosan segítik azok a programok, előadások, kultúrműsorok, melyeket az Arcvonal vezetősége szervez a mozgalom tagjai számára. Külön ki kell emelni a népművészet fontosságát, annak minél átfogóbb, alaposabb ismeretét. A néplélek megismerését, azzal való feltétlen azonosulást a bennünk rejlő genetikai program mellett a nép-művészet ismerete és szeretete biztosítja számunkra. A magyar népi képzőművészet, néptáncok, népdalok, népviseletek, népszokások, a népi építészet és a népmesék, legen-dák ismerete alapvető elvárás minden bajtárssal szemben.
El kell utasítani a degenerált "művészet" minden megnyilatkozását, a zsidó-néger zenét (rock, pop, stb.), a brutalitást, a pornográfiát, a konzum-idiotizmust, a természetellenességet propagáló filmeket, színdarabokat, a torzszülött képzőművészeti alkotásokat (festményeket, grafikákat, szobrokat, stb.), és minden beteges kifejezési módot (kubizmus, szürrealizmus, avantgárd, stb.), mert ez az egész, "művészetnek" nevezett provokáció arra irányul, hogy felszabadítsa az emberben rejlő legaljasabb állati ösztönöket és a gyűlöletet.
Az emberiség közös kultúrkincsének tekintjük a tiszta művészet minden megnyilatkozását, az egész világra vonatkoztatva. A szépség, az igaz tudás és a tiszta erkölcs jegyében született művészeti alkotások az emberiség közös tulajdonát képezik, nem bontható elemeire, nincs mód különböző sorrendiségek felállítására. Legkedvesebbek számunkra a magyar művészet igaz alkotásai, de ez nem kizárja, hanem elősegíti más népek tiszta kultúrájának megismerését, elfogadását.
Kíméletlen és megalkuvás nélküli harcot kell folytatnunk a degenerált kulturális megnyilatkozások ellen, és ezen a fronton semmiféle dialógusnak, toleranciának, empátiának nincs helye. Tudnunk kell, hogy a legaljasabb célokat megvalósítani szándékozó ellenségeink támadásának első szakasza a lélek ellen irányul, és ennek a támadásnak egyik eszköze az ördögi művészet is, mely mindig hazug, mindig állatias, mindig idegenszerű, és az állati ösztönökre épít.
3. Magatartás
Általános magatartási követelmények
Minden Arcvonal-tag tudja, hogy a Hungarizmus képviselője, és ennek a mindennapi viselkedési szokásaiban is tükröződnie kell. Ahogy gondot fordítunk fizikai állapotunkra, műveltségünkre, úgy hasonló gonddal kell megformálnunk megjelenésünket is, melynek egyik fontos eleme a viselkedés. Nem elég a jó fizikai állapot és a műveltség, a megjelenés és a kulturált viselkedés azok a tényezők, melyekkel a társadalom irányában tudatosan igyekszünk kifejezni-bemutatni szellemiségünket (mert ezek is legalább olyan hatású propaganda-tényezők, mint a kiadványok és a demonstrációk).
Az Arcvonal tagságának minden alapja megvan a büszkeségre, melyet nem kell ál-szerénységgel elfedni, vagy nagyképűséggel helyettesíteni. Szervezettségünkből adódó egyöntetűségünk jeleként a megjelenési formánk és a magatartási normáink meghatározottak, szabályozottak és a közösség érdekét szolgálják. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy Arcvonal-tag már a megjelenésével, viselkedésével elismerést vált ki a környezetéből, ill. annak értékesebb tagjaiból.
- Megjelenés
A megjelenés adja rólunk az első információt a környezetünknek. Ebben a műveletben a személy fizikai tulajdonságai és a ruházat a hangsúlyos tényező. Az Arcvonal-tagnak mozgásával, férfias fizikumával, kemény tartásával azonnal tudatosítania kell környezetével, hogy milyen a gondolkodásmódja, világnézete. A személyi tulajdonságait a ruházkodása emelje ki, erősítse fel.
A büszke és határozott ember nem öltözködhet a konzum-idiotizmus szolgálatában álló divat parancsai szerint. Ez a divat a jellegtelen, nemtelen bábok számára ad megalázó és nevetséges utasításokat, melyek elfogadásával -vagy elutasításával- mindenki nyilván-valóvá teszi lelkiségét és hova tartozását.
Az Arcvonal tagjának öltözködése legyen egyszerű, de fordítson gondot ruházata anyagának minőségére. Kerülje a rikító színeket, a laza formákat, a nemtelen jelleget, részesítse előnyben a férfias (nők esetében a nőies) ruházatot és ruházati kiegészítőket. Mindig tiszta és rendezett benyomást kell ruházatával kiváltania, melyet viselkedése katonás jellegűvé nemesít.
Kötelező a rövidre vágott hajviselet, nők esetében a nőies hajviselet. Ugyancsak kötelező az Arcvonal rendezvényein az egyenruha jellegű ruházat és a jelvények, jelzések viselete. Társadalmi események alkalmával azonban a ruházat ne legyen feltűnő, feleljen meg a hagyományosan elvárható viseletnek.
Csoportos megjelenés esetén a a figyelem is nagyobb, ezért különös gonddal kell ügyelni mindenre, ami a kifogástalan megjelenést biztosítja.
- Viselkedés
Viselkedni tudni kell - mondja a régi mondás. Az Arcvonal tagjaira jellemző fegyelmezettség, kulturáltság és elkötelezettség a viselkedéssel válik érthetővé és nyilvánvalóvá a szűkebb és a tágabb közösségek (a társadalom) számára. Az Arcvonal-tag viselkedésével ítéletet hirdet, minősít, osztályoz. Biztos tudatában van annak a megfellebezhetetlen ténynek, hogy az Istenen és a vezetőjén kívül nincs felette senki. Beteg társadalmunk romlott helyzetéből adódó visszásságokat, igazságtalanságokat, diktatórikus eljárásokat a neobolsevista jellegű jogszolgáltatás (törvénykezés) ereje miatt figyelembe kell vennie, de elfogadnia, azzal azonosulnia nem szabad. Ezt az elutasító magatartását mindenek előtt elutasító viselkedéssel fejezze ki. Érzelmein uralkodik, minden vonatkozásban határozott. A primitív, érzelmileg-indulatilag könnyen manipulálható tömeg emberrel nem azonosulhat, mert számára a közösséget (jelenlegi helyzetünkben) egyedül az Arcvonal -mint a legmagasabb értékrend letétményese- képviseli.
Mértékletességre törekszik, nem iszákos, nem dohányzik, helyes nyelvezetet használ, durva és felkapott kifejezések nélkül. Idejét beosztva teljesíti minden feladatát, vállalását. Ura szavának, feleslegesen nem beszél. Az időpocsékolást nem ismeri, tevékenységét a munkaszeretet és az áldozatkészség szellemisége vezérli.
Diszkóba, vagy hasonló rendezvényekre nem jár, mert tudja: mindez a liberál-neobolsevista rendszer ifúság-megrontó eszköze és az időpazarlás legalacsonyabb foka. Politikai, filozófiai vitákba nem bonyolódik, a vitát is értelmetlen időpazarlásnak tekinti.
Tudnia kell, hogy magas erkölcsisége, és az ebből fakadó igazságosságra törekvése és erős nemzettudata miatt a neobolsevista rendszer (különösen a magukat "jobbközépnek" nevező terroristák) részéről állandó hátrányos megkülönböztetés éri, mely esetenként a legdurvább terrorra válthat. Az erőszak-szervezetek és a bíróságok vonatkozásában a helyzete még rosszabb. Megítélésében az elbutított és erkölcsileg lezüllesztett társadalom megosztott, jobbik része erős rokonszenvvel, a züllött része mély ellenszenvvel figyeli. A rokonszenvezőkre nagy hatással van a viselkedés, mely ha kifogástalan és bátor, akár bajtársi közelségbe hozhatja őket.
Az Arcvonal tagjának tisztában kell lennie azzal is, hogy míg politikai és életvitel vonatkozásában a hungarizmust képviseli, alapvető emberi vonatkozásban egy új ember-típus megszemélyesítője. Nem az önzés, a hiúság, a lázadás szelleme, nem a vakhit, vallási formulák, vagy a gyűlölet vezérli, hanem az igazságosság szellemisége, melyet minden külső ráhatás nélkül maga határoz meg, az Arcvonal szellemisége alapján. Elsődleges eszköze az akarat, mely kiegészül a bátorsággal és az áldozatvállalás készségével. Mindez az Arcvonal bajtársi közösségében oly erővé formálódik, mely képes leküzdeni a sötétséget és kivívni a szebb jövőt.
This article "MNA kódex" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:MNA kódex. Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.
