MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet
A MISZ Műegyetemi Szolgáltató Iskolaszövetkezet (röviden: MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet, MISZISZ) egy diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó gazdálkodó szervezet.
Bemutatkozás[szerkesztés]
"Az iskolaszövetkezetünket 2008 októberében alapítottuk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME). Munkaerőbázisunk nagy részét az egyetem szakmailag is kompetens és megbízható hallgatói adják. Az elmúlt években több ezer diákot foglalkoztattunk, főként szakmai területen.
Tagjaink számára szervezett, hivatalos keretek között biztosítunk hosszú- és rövidtávú foglalkoztatási megoldásokat. Lehetőséget nyújtunk számukra, hogy a felsőoktatásban vállalt kötelezettségeik mellett megalapozzák anyagi függetlenségüket, és tanulmányaik befejeztével megszerezzék a továbblépéshez szükséges piaci és munkavállalói tapasztalatokat.
Megbízható háttérrel működő, dinamikusan fejlődő irodánk professzionális szintű szolgáltatást nyújt ügyfeleink részére a BME főépületében. Közvetlen kapcsolatban állunk tagjainkkal, így személyesen is reagálhatunk felvetéseikre, továbbíthatjuk feléjük ügyfeleink tapasztalatait, kéréseit."
(...)
"Alakulásunk óta több ezren választották szervezetünket, a visszajelzések alapján pozitív tapasztalatokkal. Megbízásaink között a következőkkel is találkozhattál: laborokban végezhető-, műszaki tanácsadói-, programozói-, grafikai-, rendezvényszervező-, hostess diákmunkák.
Egyetemünk hírnevéhez méltóan első sorban szakmai diákmunkák közvetítésével foglalkozunk, műszaki, mérnöki, gazdasági és informatikai területeken egyaránt, de ajánlataink között egyéb szakmai tudást nem igénylő, betanított, vagy alkalmi jellegű diákmunkák is megtalálhatók."
Alapítás[szerkesztés]
A MISZ Műegyetemi iskolaszövetkezetet 2008 októberében alapították a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME).
Célok[szerkesztés]
Az iskolaszövetkezet célja, hogy nappali tagozatos diák (tanuló/hallgató) tagjai számára a tanulmányi időbeosztásukhoz alkalmazkodó munkalehetőségek szervezésével segítse anyagi helyzetük javítását, megélhetésük versenyképes jövedelemmel való bebiztosítását a tanéveik alatt, és későbbi elhelyezkedésüket támogató munkatapasztalat-szerzésüket, szakmai fejlődésüket.
A MISZISZ piaci partnerei (megbízók/megrendelők) igényei szerinti részfeladatokat vállal fel (hirdetés, toborzás, interjúk megszervezése, adminisztrációs feladatok, munkajogi kötelezettségek, bérszámfejtés stb.), és azt tagjaival, saját irányítással, de a partner szakmai felügyelete mellett látja el, legtöbbször a partner telephelyén.
A mindenkori oktatáspolitika kiemelt fontosságúnak tekinti a diákok munka világába történő átvezetésének segítését. Az iskolaszövetkezet azon túl, hogy legális pénzkereseti lehetőséget biztosítva a diákoknak, terheket vesz le a szülők és az állam válláról, a tagok a munkavégzéshez kapcsolódó szabályokat is megtanulják, és megismerik az ezzel járó felelősséget is, így tanulmányaik végeztével gyakorlottabban, ezáltal versenyképesebben léphetnek ki az "igazi" munkaerő-piacra. Nagy érték ez Magyarországon, ahol a pályakezdő munkanélküliek aránya háromszorosa a munkanélküliek arányának.
Szervek[szerkesztés]
Az iskolaszövetkezet legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyet évente össze hív össze minden év áprilisában, amelyen minden tag azonos szavazati joggal részt vehet. Két közgyűlés között az iskolaszövetkezetet a háromtagú Igazgatóság irányítja, élén az elnökkel. Faladata a szövetkezet jogszerű és a tagok érdekei szerinti, biztonságos működtetése. Az Igazgatóság tevékenységének jogszerűségét az öttagú Felügyelőbizottság ellenőrzi. Az iskolaszövetkezet közgyűlésén tanácskozási joggal részt vehet az iskolaszövetkezet felsőoktatási intézmény tagjában működő hallgatói önkormányzat képviselője.
Tagság[szerkesztés]
Taggá válni az iskolaszövetkezetbe való belépéssel lehet. Az iskolaszövetkezetbe való belépést, kilépést és kizárást a Szövetkezeti törvény és az iskolaszövetkezet alapszabálya határozza meg. A részjegy-vásárláson és a nappali (25. életév betöltése előtt lehet passzív is) tagozatos jogviszony fennállásán kívül a belépésnek nincs más feltétele. Minden szövetkezeti tagnak azonos a tulajdoni hányada. A részjegy ezt a tulajdonjogot testesíti meg, és jogosít a tagi jogok gyakorlására. A tag saját elhatározásból bármikor kiléphet, ekkor az iskolaszövetkezet visszavásárolja a részjegyet. Az iskolaszövetkezeti tagsági jogviszony megszűnik a tanulói vagy a hallgatói jogviszony megszűnésével.
Diákmunka vállalás feltételei[szerkesztés]
- Munkát vállalni 15 éves kortól szülői engedéllyel iskolai tanszünetben, 16 éves kortól szülői engedéllyel bármikor lehet
- Nappali tagozatos, aktív vagy 25. életév betöltése előtt passzív hallgatói jogviszony megléte és ennek igazolása
- Belépési nyilatkozat kitöltése
- Szövetkezeti részjegy jegyzése
- Orvosi munkaalkalmassági vizsgálat eredményéről igazolás vagy egészségügyi kiskönyv megléte
A nappali tagozatos, aktív vagy passzív hallgatói státuszod igazolása, az adott félévre vonatkozó, oktatási intézmény által kiállított, eredeti igazolás leadásával vagy az adott félévre érvényesített diákigazolvány bemutatásával történik. A tagoknak félévente le kell adnia az adott félévre érvényes iskolalátogatási igazolásukat vagy be kell mutatniuk érvényes diákigazolványukat. Nappali tagozatos tanulói jogviszony megszűnése esetén (pl.: érettségi, abszolválás) a diákigazolvány érvényességi idejéig jogosult a diák munkát vállalni. (Őszi félév esetében október 31., tavaszi félév esetében március 31.)
Értékek[szerkesztés]
- Legális munkavégzési forma, adózott bérkifizetés
- A fekete munka arányát jelentősen csökkentő piaci tényező
- Könnyebb elhelyezkedés és beilleszkedés a tanulmányokat követően
- Öngondoskodás kialakítás a tagokban
- Munkatapasztalat-szerzési és kapcsolatépítési lehetőség
- Változatos, a tanulmányi elfoglaltságok időbeosztásához alkalmazkodó munkalehetőségek
- Legmagasabb nettó jövedelemhányad
Garanciák[szerkesztés]
- Oktatási intézmény felügyelete (alapító tag, felügyelő bizottságban két képviselő), pedagógiai értékvédelem
- Ellenőrzött, biztonságos munkavégzési helyek
- Tizennyolc éve működő, letisztult, a hatóságok által rendszeresen ellenőrzött tevékenység
- A piaci szereplők által elfogadott, és a diákok életébe, szocializációjába és költségvetésébe beépült rendszer
- Önrendelkezés és belső demokrácia
- Az Alkotmány a szövetkezeteket kiemelten támogatandó intézményként értelmezi[1].
A diákok nyári szünetben és tanulmányi időszakban egyaránt bonyolítható foglalkoztatásának a legbiztonságosabb és legnépszerűbb lehetősége az iskolaszövetkezetekben végzett munka: a szövetkezetek működését az EU irányelveinek is megfelelő Szövetkezeti törvény szabályozza: van megkötött munkaszerződés, folyamatos szakmai felügyelet, és ellenőrzöttek a munkavégzés körülményei.
Az iskolaszövetkezet az EU-konform szövetkezeti törvény előírásai szerint működő, teljes önkormányzati és gazdasági önállósággal rendelkező gazdálkodó szervezet, mely tagjaiknak nem csak egyszerűen munkát ad, és bért fizet, hanem a tagok érdekvédelemben és egyéb juttatásokban, kedvezményekben is részesülhetnek, tehát nem áll fenn a hagyományos munkáltató-munkavállaló érdekellentét és munkavállalói kiszolgáltatottság.
Bérek, fizetés[szerkesztés]
A személyi jövedelemadóról szóló törvény nem különbözteti meg a diákok munkavállalását, ezért adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelemnek tekintendő, mint bármely más munkavállaló esetében. A bérjövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amellyel szemben költség nem számolható el.
Az iskolaszövetkezet az elvégzett munka után járó béreket havonta utalja, legkésőbb a munkavégzést követő hónap 15. napjáig (gyakorlatban: 10. napjáig). Amennyiben ez munkaszüneti napra esik, akkor az ezt megelőző utolsó munkanapig. Az iskolaszövetkezet minden hónapban, a tagok részére a beiratkozáskor megadott e-mail címre megküldi az előző havi fizetési jegyzéket. A bérjegyzéken a bruttó összeget tüntetik fel, amiből jogszabálynak megfelelően levonásra kerül a személyi jövedelemadó, mely mindenkor 15%.
Az iskolaszövetkezet honlapján feltüntetett bérek bruttóban értendőek, ez azt jelenti, hogy a bérből csak a 15% személyi jövedelemadót (SZJA) kell levonni. Egyéb költséggel nem kell számolni a munkavállalónak. Az iskolaszövetkezetben tagként munkát végző nappali tagozatos diákokat és az ő foglalkoztatásuk után az iskolaszövetkezetet nem terheli a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség.
A megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén, 2020. január 1-jétől, havibér alkalmazása esetén 161 000 forint, órabér alkalmazása esetén 926 forint.
Legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben a garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén, 2020. január 1-jétől, havibér alkalmazása esetén 210 600 forint, órabér alkalmazása esetén 1211 forint. [2]
Az órabérek a szakmai-, és nyelvtudástól is függenek, 2020-as évben jellemzően 1211-1765 forint között mozognak.
Irodák[szerkesztés]
Az iskolaszövetkezet jellemzően Pest megyében tevékenykedik, irodájuk Budapesten található, a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Központi épületében.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Alkotmánybíróság | Alkotmány (1989) (magyar nyelven). Alkotmánybíróság. (Hozzáférés: 2020. július 8.)
- ↑ alon.hu: Diákmunka: Ennyi a legkisebb kötelező munkabér alkalmi munka esetén - További szabályok. www.alon.hu. (Hozzáférés: 2020. július 2.)
Források[szerkesztés]
- MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet hivatalos oldala
- 2006. évi X. törvény a szövetkezetekről
- DiákÉSZ - Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége
- HR portal - Adózási tudnivalók diákmunka vállalása esetén
- HR portal - Diákmunka vállalás feltételei
- HR portal - Diákmunka bérek
This article "MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet. Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.
