Műszaki menedzser képzés Magyarországon
A műszaki menedzser képzés Magyarországon felsőoktatási intézményekben, a bolognai folyamat óta alap- és mesterszakon zajlik.
A műszaki menedzsment kurrikulum felét műszaki és természettudományi tantárgyak, míg a másik felét gazdaság- és menedzsmenttudományi tantárgyak alkotják. Így a képzés biztosít egy mérnöki logikát és rálátást, valamint egy humán részt, mely marketing, menedzsment, vállalat- és közgazdaságtani szemszögből közelíti meg a dolgokat. A végzett hallgatók ily módon komplex ismeretek és integrált tudás birtokába kerülnek, ami a mai változó világban egyre inkább elengedhetetlen.
A műszaki menedzser hallgatók amellett, hogy a műszaki- és gazdaságtudományi ismereteket párhuzamosan sajátítják el, a műszaki tárgyakat gyakran gazdasági vonatkoztatásban, illetve a gazdasági tárgyakat gyakran műszaki vonatkoztatásban tanulják. Emellett erős a képzés projektjellege, amely tovább segíti a műszaki-gazdasági ismeretek összehangolását. A cél tehát olyan szemlélet kialakítása a leendő műszaki menedzserekben, amellyel össze tudják kötni a műszaki- és gazdasági folyamatokat. Ez a képzésre jellemző elidegeníthetetlen sajátosság.
Az oktatási követelményeknek eleget tevő tanuló felsőfokú iskolai végzettséget és a műszaki menedzser szakképesítést szerzi meg.
Oktatás[szerkesztés]
Bevezető: A diploma értéke Magyarországon (2020)
Ma a teljes Magyar lakosság (a csecsemőtől a nyugdíjasig) kb. 21%-ának van felsőfokú végzettsége, azaz főiskolai- vagy egyetemi diplomája. Ez a 25 – 64 éves, aktív munkaképes korosztály esetén 24%. De még ez az arány sem kellően reprezentatív, ugyanis az elmúlt húsz évben több, mint duplájára nőtt a diplomások száma. Ha csak a 30 – 34 éves korosztályt vizsgáljuk, úgy az arány már 32% (valamivel alacsonyabb vidéken és magasabb a városokban), ez minden harmadik embert jelenti. Ez az arány elsőre akár magasnak is tűnhet, valójában még így is elmarad az Uniós átlaghoz képest (40%), így az Európa 2020 stratégiai programok egyik célkitűzése ezen mutató növelése, vagyis a hazai arány további emelkedése várható az elkövetkezendő években. Mindezek eredményeképp 2020-ban egy alapképzés diplomája a munkaerőpiacon nagyjából annyinak számít, mint 1980-ban az érettségi.[1]
Az alapszakos diploma egyre inkább – sőt, mára már szinte – alapkövetelménynek számít szellemi munkakörök betöltéséhez. A legtöbb cég a diploma meglétét szűrőnek használja annak eldöntésére, hogy az adott pályázó alkalmas lehet-e vagy sem. Sokszor a diploma milyenje nem is fontos, a puszta megléte számít csak. Ugyanis az az elképzelés terjedt el, hogy az illetőnek jobb lehet az értelmi képessége, a munkamorálja, a teherbírása, stb., hiszen a diploma általában elárul valakiről annyit, hogy vette a fáradságot, időt és energiát, hogy elvégezzen egy főiskolát. Fontos, hogy általában, hiszen ez korántsem törvényszerűség – de ez egy szűrő és ha a jelentkező fennakad rajta, úgy a munkáltató sose tudja meg, hogy az illető mit tudott volna nyújtani. A másik probléma, amit a diploma hiánya okoz, hogy az illető gyakran olyan szakmába kényszerül, melyben nincs túl sok perspektíva vagy karrierlehetőség. Rosszabbik esetben kemény fizikai munkát kell végeznie, ami a korai felnőttkorban jellemzően nem okoz túl nagy problémát, de az idő előrehaladtával már egyre inkább igen.
Ezen felül elmondható, hogy bár a szakmunkahiány miatt a különféle középfokú végzettségekhez kötött szakmák bérezése jelentősen megnövekedett, nagy átlagban továbbra is igaz, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők élvezik a legmagasabb bérprémiumot hazai és EU-szerte egyaránt. A diploma tehát egy jövedelmező befektetésnek tűnik, és nem feltétlenül csak fiatal korban. Ugyanis még 40 évesen is minimum 25 év van a nyugdíjig, azaz sokkal több van még előtte, mint mögötte munka területén és nem mindegy, hogy ezt milyen beosztásban és fizetésért teszi.[2]
Szerencsére ma Magyarországon számos opció adódik a tanulásra, mely a diploma megszerzésére akár középkorú diákoknak, vagy adott esetben munka mellett is különféle lehetőséget biztosít:[3]
Mivel a diploma megszerzéséhez előírt követelmények minden esetben azonosak, így a kibocsátott oklevélben a választott munkaforma vagy képzési rendszer általában nem kerül megnevezésre. |
A hazai műszaki menedzser oktatásról[szerkesztés]
A műszaki menedzsment oktatás 1908-ra vezethető vissza, amikor az USA-beli Stevens Institute of Technology alapította a feltehetően első mérnöki menedzsmenti tanszéket. Európában az első ilyen jellegű képzések 1927-ben jelentek meg Németországban. Konkrétan mérnöki menedzsment diplomát 1957-ben bocsátott ki először a szintén államokbeli Syracuse University. Magyarországon a műszaki menedzser képzés viszonylag újnak számít, elsőként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem indított ilyen szakot 1996-ban, akkor még osztatlan képzési formában, mely képzés keretein belül a végzett szakemberek képesítése az okl. gazdasági mérnök volt. A 2005-ös bolognai rendszer bevezetése óta a képzés e formája viszont megszűnt, helyette megjelent a műszaki menedzser alapképzési szak (BSc.) és műszaki menedzser mesterképzési szak (MSc.).
A hazai műszaki menedzser képzés célja olyan mérnökök képzése, akik természettudományi, műszaki és informatikai, gazdálkodási- és szervezéstudományi, valamint nyelvi ismereteik, készségeik révén képesek komplex műszaki-gazdasági feladatok menedzselésére, azaz a technológiai folyamat műszaki és gazdasági megtervezésére, megszervezésére, a megvalósítás irányítására és az eredmények számbavételére, értékelésére. A műszaki menedzser szakon olyan felkészült, nyelvtudással rendelkező diplomás műszaki menedzsereket képeznek, akik átfogó elméleti, technológiai és módszertani ismeretekkel rendelkeznek, ismerik a műszaki menedzsment terület alapfogalmait és összefüggéseit, a szervezetek mint céltudatos rendszerek működési elveit, a szervezetekben a műszaki, gazdasági és menedzsment jellegű tevékenységeket, a kapcsolódó tudományok (pl. szociológia, pszichológia, jog) és a műszaki és menedzsmenttudományok határterületeinek elveit és hasznosítható eredményeit.[4]
A műszaki menedzser képzés létjogosultságát indokolja az ipar és a gazdaság egyre növekvő igénye a műszaki és gazdaságtudományi ismeretekkel egyaránt rendelkező (és főleg ezeket összekötni képes) szakemberekre. Ugyanis a valóságban felmerülő kérdések komplexek, az élet nem tisztán műszaki vagy gazdasági, hanem több összetevős problémákat generál.
Elsősorban a rendszerváltást követően (és az ezzel szorosan összefüggő piacgazdaságra történő áttéréssel) hazánkban egyre nagyobb számban jelen levő multinacionális tőke jelzi szükségletét az oktatási minisztérium felé, utóbbi pedig – mint egyfajta közvetítő – a főiskolák és egyetemek felé. Ezt a trendet a felsőoktatási intézmények által szervezett állásbörzék is visszatükrözik, miszerint a megjelent cégek a kínált állások mindegy 8 - 10 százalékában műszaki menedzserek felvételét tervezik.[5][6]
A képzés jellege[szerkesztés]
A képzésben egyaránt megjelennek azok a természettudományi, műszaki, informatikai, valamint gazdálkodás- és szervezéstudományi ismeretek, amelyek révén a végzettek sikeresen működnek közre komplex műszaki-gazdasági feladatok menedzselésében, azaz a technológiai folyamat műszaki és gazdasági megtervezésében, szervezésében, a megvalósítás irányításában és az eredmények értékelésében. Erős a képzés projektjellege, illetve kötődése a modern technológiákhoz, az innovációhoz, a korszerű menedzsment- és pénzügyi ismeretekhez.
A hazai műszaki menedzser képzés jellemzője, hogy közel azonos arányban épül fel reál és humán tantárgyakból, azzal a megkötéssel, hogy a műszaki ismeretek aránya legalább 50% kell, hogy legyen. Ez lehetővé teszi, hogy a diákok a gazdasági és műszaki tárgyakat ne elszigetelten egymástól, hanem egymás vonatkoztatásában tanulják. A párhuzamos oktatás eredményeként ily módon kialakul bennük egy olyan szemlélet, amellyel össze tudják kötni e két tudományterületet. Később differenciált szakmai ismeretek (specializáció) keretében a hangsúlyt a műszaki vagy a gazdasági irányba lehet fektetni.[7]
Reál rész
- természettudományi ismeretek – pl. analízis, biológia, biokémia, fizika, kémia, lineáris algebra, valószínűségszámítás és matematikai statisztika
- műszaki szakmai törzsanyag – pl. anyag- és gyártásismeretek, gépszerkezetek, informatika, műszaki ábrázolás, programozás, villamosságtan
Humán rész
- gazdasági és humán ismeretek – pl. adózási ismeretek, államigazgatási ismeretek, gazdasági jog, környezet-gazdaságtan, marketing, mikro- és makroökonómia, pénzügy, számvitel, vállalat-gazdaságtan
- gazdasági és menedzsment szakmai törzsanyag – pl. gazdasági statisztika, humánerőforrás-menedzsment, logisztika, vezetés-szervezés, üzleti kommunikáció
Differenciált szakmai ismeretek
- műszaki specializáció – pl. elektrotechnika, gépészet, informatikai alkalmazásmenedzsment, járműtechnika
- gazdasági specializáció – pl. környezetmenedzsment, minőségmenedzsment, projektmenedzsment, vállalatirányítás
- általános (specializáció nélküli)
| Megjegyzés: A konkrét differenciált ismereteket nem tartalmazó általános (specializáció nélküli) szakosodás megengedi, hogy – bizonyos kereteken belül és adott mértékig – a tanulók érdeklődésüknek és ambícióiknak megfelelően szabadon válasszanak szakmai ismereteket adó tárgyakat. Így egyénileg szabályozhatják ismereteinek összetételét, szélességét és mélységét. Az oklevélben külön specializáció nem kerül megnevezésre.
Ez akkor lehet különösen hasznos, ha
|
Az, hogy milyen differenciált szakmai ismeretekre lehet a képzés során szert tenni, lényegében intézményfüggő. A képző intézmény által ajánlott specializáció a képzés egészén belül legalább 40 kredit.
A műszaki menedzsment képzések jellemzően a műszaki- és gazdaságtudományok legfontosabb, legalapvetőbb ismeretanyagait tartalmazzák, viszont – a specializációtól eltekintve – kevés szakirányba mélyednek el igazán. Ez összhangban van a műszaki menedzser holisztikus, szakmai-tudományi profiljával, melynek köszönhetően kiváló – szakmai értelemben vett – általános műveltséggel rendelkeznek. Épp ezért elsősorban univerzális, időtálló és kompetencia-orientált (gyakorlati) képzésről van szó.
A szakképzettség tanulmányi-területi besorolása[szerkesztés]
Mivel a képzést a műszaki ismeretek enyhe túlsúlya jellemzi, így a műszaki menedzser műszaki végzettségnek minősül.
A végzett szakember jogosult a mérnöki cím viselésére, valamint a Magyar Mérnöki Kamara engedélyével a szakterületéhez kapcsolódó mérnöki munka végzésére.[7][8]
| Megjegyzés: A mérnök per definitionem a műszaki tudományokat alkalmazó olyan szakember, akinek felsőfokú képzettsége van.[9] |
Pontosabban a szakképzettség besorolása:
- képzési terület szerint: műszaki (mivel a műszaki ismeretek aránya ≥ 50%)
- a képzési területek egységes osztályozási rendszere (KEOR 2018) szerint: 0413 (menedzsment és igazgatás)
Helyenként találkozhatunk még a régi – már nem használatos – KEOR kóddal: 345 (menedzsment és igazgatás)
Pályaorientáció[szerkesztés]
Az alábbi kérdéssorozatok segítséget nyújthatnak annak eldöntésében, hogy a műszaki menedzser szak, illetve életpálya megfelelő lehet-e valaki számára:
Motiváció[szerkesztés]
A feltett kérdések vonatkozásában el kell dönteni, hogy az adott téma érdekel-e vagy sem (igen vagy nem):
- Hogyan hasznosítsunk innovációkat, hogy gazdaságosabban tudjunk termelni?
- Egy cég hogyan tudja megrendeléseit az eddigieknél gyorsabban lebonyolítani?
- Milyen új gépekkel lehet a folyamatokat, illetve eredményeket egy vállalatban optimalizálni?
- Mikor éri meg beszerezni egy új gépet?
- Hogyan lehet előrejelezni, hogy egy új műszaki termék piacképes lesz-e?
- Milyen lehetőségek rejlenek a digitálisan behálózott gépekben?
- Mi az, amit a vállalat saját maga termeljen és mi az, amit kiszervezzen?
| Kiértékelés: 0 – 1 igen: nincs motiváció 2 – 3 igen: csekély motiváció 4 – 5 igen: megfelelő motiváció 6 – 7 igen: erős motiváció |
Előtanulmányok[szerkesztés]
A jelentkező rendelkezik-e a műszaki menedzser szakhoz szükséges előképzettséggel?
- Stabil középiskolai matematika ismeretek
- Fizika és/vagy közgazdaságtani ismeretek
- Angol idegen nyelvi tudás
A főiskolák és egyetemek – érettségi érdemjegytől függetlenül – szolid, középszintű matematikai ismereteket feltételeznek, erre építenek. Mivel a matematika mind a műszaki, mind a gazdaságtudományi területen is jelen van, így különösen fontosak a jó alapok. Hasznos, de nem feltétlenül szükséges emelt szinten érettségizni, hisz az emelt szintű ismeretanyagot (határérték-, differenciál- és integrálszámítás) a felsőoktatás első évében úgyszintén leadják. Természetesen előnyben lehet az a hallgató, aki ezeket az ismereteket a középiskolában már részben vagy egészében elsajátította.
A matematika mellett (ami kötelező) a két leghasznosabb tárgy, amiből a felvételi pontokat lehet számítani a közgazdaságtan és a fizika, ugyanis ezekre az ismeretekre lesz leginkább szükség a felsőfokú tanulmányok első két évében. A közgazdaságtani ismeretek nagyban meg fogják könnyíteni a gazdasági tárgyak teljesítését és ugyanez igaz műszaki tárgyak vonatkozásában a fizikára.
Ugyanakkor a középiskolai fizika vagy közgazdaságtani ismeretek egyike sem feltétel a sikeres felsőfokú tanulmányokhoz – hiányuk önmagában még nem jelent kudarcot. Épp ellenkezőleg, közgazdaságtant általában csak erre szakosodott szakközépiskolákban vagy fakultatív gimnáziumokban tanítanak, a felvételizők többsége sose tanulta. A fizika minden középiskolában kötelező tantárgy, ugyanakkor nem kötelező érettségi tárgy és rendszerint alacsony óraszámban tanítják. Mindez a felvételizők jellemzően gyenge felkészültségében tükröződik mind a közgazdaságtan, mind a fizika tekintetében. A hazai felsőoktatási intézmények ezzel javarészt tisztában vannak és számításba veszik a tantervek kialakításakor.
Nem szigorú előfeltétele a szak elvégzéséhez az idegen nyelvi angol tudás, de nagyban megkönnyíti azt. Ugyanis az angol a műszaki menedzser szakma nyelve, ebből kifolyólag számos irodalom angol nyelven érhető csak el. Ráadásul a végzettséget követően egy folyékony angol nyelvtudás szinte már alapvetőnek számít a menedzseri pályán. Felvételt nyerni, illetve a diplomát megszerezni természetesen más idegennyelv-tudással (nyelvvizsgával) is lehet, ugyanakkor annak, aki érvényesülni szeretne ebben a szakmában, hosszú távon elkerülhetetlen lesz megtanulnia angolul.
Szellemi erőforrás[szerkesztés]
A motiváción és az előtanulmányokon túl fontos szempont lehet, hogy a jelentkező kellő mértékű és összetételű egyéb szellemi erőforrásokkal rendelkezzen!
Kiemelkedően fontos tényezők közé sorolható a megfelelő intellektus, a műszaki-, természettudományi-, és/vagy gazdasági dolgokhoz való affinitás, valamint nagy mennyiségű szorgalom is.
A szellemi erőforrás fogalma
A fizikai, érzelmi és lelki téren kibontakozott és hasznosított tehetség és kompetenciák összességét jelenti.
A cselekvőképesség színteréhez tartozik többek közt a kitartás, az akaraterő, a szorgalom, a versenyszellem, stb. A gyakorlati intelligencia alatt érjük a szakértelmet, begyakorlottságot, tapasztalatot, affinitást, stb.
Az érzelmi intelligencia többek közt saját és mások érzelmeinek érzékelését, kezelését, befolyásolását jelenti.
A fluid intelligencia pedig a problémamegoldásra, az absztrakciós készségre vagy az intellektusra terjed ki. |
Intelligencia-hányados[szerkesztés]
Az átlag magyar lakos IQ pontszáma = 100. Ez nem jelenti azt, hogy a legtöbb magyar embernek 100 az IQ-ja, hanem azt, hogy épp annyi embernek van 100 feletti IQ-ja (50%), mint ahány embernek 100 alatti (50%). A legtöbb ember IQ értéke az átlag egy szórásnyi (1σ) tartományába esik, vagyis a magyar lakosok kb. 68%-ának 85 – 115 közötti az IQ-ja.
Egy átlagos (alapszakos) felsőoktatási hallgató IQ pontszáma kb. egy szórásnyival (1σ) magasabb a középnél, így értéke 115 körül van. Ez mellesleg – talán nem véletlenül – összhangban van a diplomások arányával, ami a 30 - 34 éves korosztályban 32%.
A műszaki diplomások esetén ez valamivel magasabb, 120 – 130 között mozog, ami a felső 10%-ot jelenti.
Az IQ fogalma
| A fluid intelligenciát az intelligencia-hányados (IQ) hivatott mérni. Az IQ egy pszichometrikus viszonyszám, mely – a nevével ellentétben – nem egy hányados, és nem is egy abszolút értelemben vett tulajdonság. Olyan relatív mutató, amely azt fejezi ki, hogy a standardizált IQ teszten részt vett személy milyen eredményt ért el a saját országában, a saját korcsoportja átlagához képest. A deviációs IQ a mentális képességek normális eloszlásából indul ki, és lényegében nem jelent semmi mást, mint azt, hogy az átlaghoz 100-as IQ-t rendelünk, az egységnyi szóráshoz (σ) pedig 15-öt. Normális eloszlásról lévén szó azt is pontosan tudjuk, hogy az átlagtól adott szórásnyira lévők eredményénél a népesség hány százaléka teljesít jobban, mely százalékban kifejezett eredményét centilisnek is nevezik. Tehát a normális eloszlás alapján minden nyerspontszám megfeleltethető egy IQ-, illetve egy centilis értéknek (ld. az ábrát).
|
A műszaki menedzser szak nehézsége[szerkesztés]
Gyakori kérdés a felvételizők körében, hogy mennyire teljesíthető, mennyire "nehéz" a műszaki menedzser szak?
Úgy tűnik, hogy ez egy egyszerű kérdés, ugyanakkor a válasz korántsem az. Előbb meg kell értenünk, hogy mitől is nehéz egy szak. Továbbá, mivel a nehézség relatív fogalom, így azt is meg kell néznünk, hogy egy szak nehézségét más szak nehézségével hogyan tudunk összehasonlítani. Végül pedig megkíséreljük maga a kérdést megválaszolni.
A nehézséget befolyásoló tényezők[szerkesztés]
1. A tanulóval szemben állított követelmények
Hétköznapi értelemben azt mondjuk, hogy magasabbak a követelmények, ha – ceteris paribus –
- mennyiségileg több, vagy időigényesebb tananyagot kell elsajátítani
- minőségileg absztraktabb, bonyolultabb, komplexebb tananyagot kell elsajátítani
- a tananyag számonkérése szigorúbb, a mérce magasabb
2. A tanulónak a követelményekre vonatkozó érzékenysége
A tanuló szubjektív megítélését, reagálását jelenti a követelményekre – azt, hogy mennyire érzi nehéznek. Ez függ a tanuló...
- motivációjától
- előismereteitől
- egyéb szellemi erőforrásaitól – elsősorban intellektusától, affinitásától és szorgalmától
3. A tanuló életbeli helyzete
A tanuló körülményeit jelenti – olyan külső tényezők összességét, melyek az érzékenységen túl befolyásolják a nehézség szubjektív megítélését.
A lista hosszú, néhány példát említve:
- a tanuló szocio-ökonómiai helyzete – pl. a tanuló dolgozik-e munka mellett, vagy sem?
- a tanuló lakhatási körülményei
- a tanuló életvitele
- a tanuló egészségügyi állapota
- a támogatás mértéke – pl. anyagi, szülői, baráti
| A nehézséget tehát az oktatási intézmény a tanulóval szemben állított követelményei, a tanulónak a követelményekre vonatkozó érzékenysége, és a tanuló életbeli helyzete együttesen határozza meg. |
Az nehézség összehasonlításának alapvető problémái[szerkesztés]
A nehézség szubjektív megítélése óriási individuális szórást mutat
Mivel a tanulónak a követelményekre vonatkozó érzékenysége és életbeli helyzete igen sok tényezőtől függ, így a nehézség megítélése rendkívül széles, szubjektív skálán mozog. Másképpen fogalmazva, nincs két egyforma tanuló, se két egyforma élethelyzet. Így – azonos követelmények mellett – ami az egyik tanulónak könnyebb, a másik tanulónak nehezebb.
Nincs reprezentatív összehasonlítási lehetőség
A legtöbb diplomás tanuló egyetlen alapképzést (vagy mesterképzést) végez el, így közvetlen az elvégzett szakot más szakkal összehasonlítani saját tapasztalatából nem képes.
Azok, akik egy (vagy több) szakot elkezdtek, de nem fejeztek be, szintén nem tudják megítélni, hogy mennyire "nehéz" egy szak, mivel legfeljebb az első néhány szemeszter követelményeit ismerhetik, ugyanakkor nem ritka, hogy egy képzés a képzési ciklus alatt hullámzó nehézségű.
Végezetül maradtak azok, akik több szakot is elvégeztek. Nekik ugyan van összehasonlítási alapjuk, de az kevésbé reprezentatív, ugyanis az első- és a második szak elvégzésének körülményei jellemzően mások: krediteket ismertetnek el vagy korábban már hallgatott tárgyakat ismételnek, esetleg család vagy munka mellett végzik a második képzést, stb.
A nehézségnek nincs objektív mértéke
Az objektív mérték hiánya megnehezíti az összehasonlítást. A probléma érzékeltetésére álljon alább néhány példa.
Egy szak nehézségnek többek közt nem lehet mértéke...
- a felvételi ponthatár
- az adott szakra felvételt nyert hallgatók és az azt elvégzők aránya (lemorzsolódás)
- az adott felsőoktatási intézmény rangsorban elfoglalt helye (presztízs)
| A felvételi ponthatárt ugyanis a limitált férőhelyű szakokra jelentkezők száma és felkészültsége határozza meg, nem függ a felsőoktatási intézmények követelményrendszerétől. A lemorzsolódásnak számos olyan oka lehet, ami nem hozható összefüggésbe a követelményekkel, így pl. a hallgató életvitele, az érdeklődés- vagy jövőképben bekövetkező változás, szocio-ökonómiai státuszból adódó nehézségek, váratlan élethelyzetek, stb. Az intézmény presztízsét sem a szakok nehézsége, sokkal inkább az adott egyetem kutatói munkája, publikációk és tudományos hozzájárulásai, az alkalmazott professzorok, tanszékek, volt Nobel-díjasok és hallgatók száma határozza meg. |
A műszaki menedzser szak nehézségének megítélése[szerkesztés]
Bár a köztudatban a műszaki szakokat relatíve nehéznek ítélik meg, a szintén ide sorolható műszaki menedzser képzést azonban a klasszikus mérnökszakmákhoz képest könnyebbnek hiszik.
A műszaki menedzser képzés stratégiájában, szemléletében, struktúrájában, tartalmában és módszereiben lényegesen eltér az általános menedzser képzéstől – erősen orientálódik a mérnöki-, technológiai- és természettudományi diszciplínák felé.
A műszaki menedzserek ugyanazokat az előadásokat hallgatják és ugyanazokon a gyakorlatokon vesznek részt, mint az adott felsőoktatási intézmény mérnöki, informatikai vagy gazdaságtudományi hallgatói. Ennek megfelelően az alkalmazott standardok és elvárások is ugyanazok, mint a mérnökökkel, informatikusokkal vagy közgazdászokkal szemben ezeken a kurzusokon. Mivel a képzés az említett tudományterületek legfontosabb ismeretanyagait igyekszik egy kalap alá hozni, így a tanterv viszonylag "feszített", melynek következtében aránylag több a szóró-, és kevesebb a melléktárgy.
A műszaki menedzser szak nehézségét elsősorban az adja, hogy a műszaki- és gazdaságtudományi tárgyak párhuzamos oktatásával tulajdonképpen két, eltérő szemléletű megközelítés valósul meg. Ez nehézséget okozhat a többnyire reál beállítottságú, természettudományi- és műszaki orientáltságú, levezetéseken, képleteken és megértéses tanuláson alapuló hallgatók számára, amikor a gazdasági-, menedzsmenti és egyéb társadalomtudományi tárgyakra jellemző, verbális, leíró vagy soft skill központú tárgyakat tanulják. Fordítva kihívást jelenthet az alapvetően humán beállítottságú tanulóknak az absztrakt, matematicizált, problémamegoldói, tervezői szemlélet, ami a műszaki-, informatikai és természettudományi tárgyakat jellemzi.
Mesterszakon ezen felül fennakadást jelenthet az előismeretek hiánya azon tanulók számára, akik nem műszaki menedzser alapszakon végeztek, még akkor is, ha a felsőoktatási intézmény kreditbizottsága a szak megkezdését engedélyezte.
| A menedzserképzésekre gyakran ráhúzott, pejoratív "büfészak" jelző a műszaki menedzser szak esetében távol áll a valóságtól. Ebből adódik a műszaki menedzser szakos hallgatók körében ismertté vált humoros mém, miszerint a szakot 60%-ban műszaki, és 60%-ban gazdaság- és menedzsmenttudományi ismeretek alkotják. Ezzel arra utalva, hogy a szak követelményeit nem lehet félvállról venni és, hogy a képzés több annál, mint egy fele-fele műszaki-gazdasági oktatás. |
A képzést indító intézmények[szerkesztés]
A műszaki menedzser alapképzést 2020. szeptemberben 17 hazai intézmény indította el, melyek közül 8 biztosítja a továbbtanulást mesterszakon is.[11][12]
Aki duális képzésben szeretne tanulni, annak alapszakon 8, mesterszakon pedig 1 hazai intézményben van lehetősége ezt megtenni.
Az országban összesen 15 helyen indult valamilyen formában műszaki menedzser képzés, közülük 5 Budapesten. Előfordul, hogy ugyanaz az intézmény több helyen is indít műszaki menedzser képzést.
| Felsőoktatási intézmény | BSc. | MSc. | Duál |
| Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar | • | • | |
|---|---|---|---|
| Debreceni Egyetem Műszaki Kar | • | • | M |
| Dunaújvárosi Egyetem | • | A | |
| Edutus Egyetem | • | • | A |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar | • | ||
| Gábor Dénes Főiskola | • | ||
| Gál Ferenc Főiskola Gazdasági Kar | • | ||
| Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar | • | A | |
| Neumann János Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Kar | • | A | |
| Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar | • | A | |
| Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar | • | A | |
| Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar | • | • | A |
| Soproni Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyag-tudományi és Művészeti Kar | • | • | |
| Széchenyi István Egyetem AUDI Hungaria Járműmérnöki Kar | • | • | |
| Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar | • | • | A |
| Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar | • | • | |
| Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar | • |
A duális képzésről
A duális képzésben a felsőoktatási intézménnyel egyeztetett képzési terv alapján a partnerszervezetek saját igényeik szerint képzik a hallgatót, és profiljuknak megfelelően támogatják, gyakorlati ismeretekkel bővítik, kiegészítik a hallgató intézményi képzését. Ezáltal kinevelik a jövőbeli munkavállalóikat, akik a diploma megszerzését követően azonnal teljes értékű munkavállalók lehetnek. A partnerszervezeteknél tapasztalt szakemberek (mentorok) adják át a gyakorlati tudást és az egyes munkafolyamatokkal kapcsolatos ismereteket. A mentorokkal szemben elvárás, hogy szakirányú, felsőfokú végzettséggel rendelkezzenek, illetve támogassák a hallgató szakmai fejlődését. A partnerszervezet a hallgatói munkaszerződésben leírtak szerint a képzés teljes idejére – mind a gyakorlati, mind az intézményi periódusok alatt – köteles díjazásban részesíteni a hallgatót. A fizetés mértéke, jogszabályban meghatározott módon, legalább a minimálbér 65%-a (2020-ban: nettó 91,031 Forint). A duális képzésben részt vevő hallgató – amennyiben az egyéb feltételeknek megfelel – részesülhet a felsőoktatási ösztöndíjakból. Így például ha jó tanulmányi eredményei vannak, akkor a fizetése mellett tanulmányi ösztöndíjra is jogosult lehet. A duális képzésben részt vevő hallgató nem marad le felsőoktatási tanulmányaiban sem, hiszen az elméleti kurzusokon évfolyamtársaival együtt vesz részt, ugyanazokat a tárgyakat tanulja, és azonos vizsgakövetelményeknek kell megfelelnie.
A duális képzésben a hallgató a felsőoktatási tanulmányai mellett vállalja, hogy minősített partnerszervezeteknél a képzési idő alatt gyakorlatot végez. Ennek eredményeként munkatapasztalatot szerez, és szaktudását már a képzés alatt megerősíti. A képzés intézményi (elméleti) és gyakorlati szakaszokból áll, azonban ez képzésenként és partnerszervezetenként eltérő lehet. A duális képzésben és a hagyományos képzési formában részt vevő hallgatók tanulmányi kötelezettségei, vizsgakövetelményei megegyeznek, az iskolapadban ugyanazt a tudást szerzik meg. Jelentős különbségek a szünetekben és a vizsgaidőszakban tapasztalhatók, hiszen egy duális képzésben részt vevő hallgató jellemzően ekkor tölti a gyakorlatát. A duális képzésben részt vevő hallgatónak tehát egyszerre kell helyt állnia egy munkahelyen és a felsőoktatási intézményben. A vizsgaidőszakban ugyanis ideje nagy részét a partnerszervezetnél tölti, miközben a vizsgáit is sikeresen kell teljesítenie. Ehhez elengedhetetlen a kellő motiváltság, a jó szervezőkészség, valamint a megfelelő időbeosztás. Minden duális képzésben részt vevő hallgatóval szemben elvárás, hogy az ún. mintatanterv szerint haladjon, vagyis a tanterv által meghatározott félévben teljesítse az egyes tárgyakat. A partnerszervezet egyébként a hallgatói munkaszerződésben rögzíthet elvárt tanulmányi átlagot. A követelményeket érdemes már a kiválasztás időszakában tisztázni.[13]
Műszaki menedzser alapképzési szak (BSc.)[szerkesztés]
A műszaki menedzser alapszak egy 7 féléves (210 kredites) gyakorlatorientált képzés, melyben a gyakorlati tárgyak aránya 60 - 70%.[14]
A műszaki menedzser alapképzési szakon végzett hallgatók a műszaki menedzser képesítést szerezhetik meg, mely az Európai- és Magyar Képesítési Keretrendszer szerint egyaránt 6-os szintű képesítés.[15]
Évente kb. 1000 fő végez műszaki menedzser alapszakon. A nemek aránya kb. 41% nő, 59% férfi, ami viszonylag kiegyensúlyozottnak mondható, főleg egy műszaki szakhoz képest. A végzettek 68%-a dolgozik, 12%-a dolgozik és tanul, 8%-a tanul, 2%-a álláskereső és 10%-a egyéb (pl. kimegy külföldre). A továbbtanulók 31%-a a műszaki menedzser mesterszakon tanul tovább, a dolgozók 79%-a pedig diplomás munkakörben helyezkedik el. A végzett műszaki menedzserek átlagjövedelme 2017-ben havi bruttó 356,364 Forint volt.[16]
Megjegyzés: Konzisztens hiedelem, hogy a műszaki menedzser képzést csak mesterszakon érdemes végezni, alapképzésen nem. Ugyanis az alapképzési szak jó választás lehet például olyan tanulónak...
|
Felvételi követelmények[szerkesztés]
A műszaki menedzser alapképzési szakra egy sikeres felvételi eljárással lehet felvételt szerezni.
1. Két érettségi tantárgyból kell vizsgázni, melyek közül legalább egyet emelt szinten kell teljesíteni.
2. Az egyik érettségi tárgynak matematikának kell lennie
3. A másik érettségi tárgy az alábbiak szerint választható:
- egy vizsgatárgy az általános követelmények szerint (1)
- egy szakmai előkészítő vizsgatárgy (2)
- egy ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy (3)
- egy ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgy (4)
- egy – az általános követelményeken kívül eső – egyéb vizsgatárgy (5)
Megjegyzés (1): A műszaki képzési területhez tartozó általános követelmények szerinti vizsgatárgyak: biológia, fizika, informatika, kémia, matematika (kötelező)
Megjegyzés (2): A képzési területen választható szakmai előkészítő vizsgatárgyak: elektronikai alapismeretek, élelmiszeripari alapismeretek, építészeti és építési alapismeretek, faipari alapismeretek, gépészeti alapismeretek, informatikai alapismeretek, környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek, közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika), közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan vagy elméleti gazdaságtan), közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika vagy közlekedés-üzemvitel), mezőgazdasági alapismeretek, nyomdaipari alapismeretek, rendészeti alapismeretek, vegyipari alapismeretek.
Megjegyzés (3): A képzési területen választható ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyak: bányászat ismeretek, építőipar ismeretek, épületgépészet ismeretek, erdészet és vadgazdálkodás ismeretek,erdészeti és vadgazdálkodási ismeretek, élelmiszeripar ismeretek, élelmiszeripari ismeretek, faipar ismeretek, faipari ismeretek, földmérés ismeretek, földmérési ismeretek, gépészet ismeretek, informatika ismeretek, informatikai ismeretek, kertészet és parképítés ismeretek, kertészeti és parképítési ismeretek, kohászat ismeretek, kohászati ismeretek, könnyűipar ismeretek, könnyűipari ismeretek, környezetvédelmi ismeretek, környezetvédelem-vízgazdálkodás ismeretek, közgazdaság ismeretek, közgazdasági ismeretek, közlekedés ismeretek, közlekedésépítő ismeretek, közlekedésgépész ismeretek, mezőgazdasági gépész ismeretek, mezőgazdaság ismeretek, mezőgazdasági ismeretek, nyomdaipar ismeretek, optika ismeretek, optikai ismeretek, rendészet ismeretek, rendészeti és közszolgálati ismeretek, távközlés ismeretek, távközlési ismeretek, villamosipar és elektronika ismeretek, vegyész ismeretek, vegyipar ismeretek, vegyipari ismeretek, vízügyi ismeretek.
Megjegyzés (4): A képzési területen választható ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgyak: bányaművelési ismeretek, gázipari és fluidumkitermelési ismeretek, gépgyártás-technológiai ismeretek, mechatronikai ismeretek, automatikai és elektronikai ismeretek, közlekedésautomatikai ismeretek, magas-és mélyépítési ismeretek, út-, vasút- és hídépítési ismeretek, nyomdaipari technikai ismeretek, kiadványszerkesztési ismeretek, autó-és repülőgép-szerelési ismeretek, vasútgépészeti ismeretek, hajózási technikai ismeretek, mezőgazdasági és erdészeti gépésztechnikai ismeretek, élelmiszeripari gépésztechnikai ismeretek, közúti és légi közlekedési, szállítmányozási és logisztikai ismeretek, postaforgalmi ismeretek, vasútüzemi közlekedési, szállítmányozási és logisztikai ismeretek.
Megjegyzés (5): Az általános követelményeken kívül eső egyéb vizsgatárgyak: gazdasági ismeretek, kereskedelmi és marketing alapismeretek, történelem
Az alapfokozat megszerzéséhez szükséges követelmények[szerkesztés]
1. Az abszolutórium megszerzése és a záróvizsgára bocsátás feltételei
- az előírt számú és összetételű kreditek megszerzése (210 kredit)
- az aláírással záruló tárgyak és kritériumkövetelmények teljesítése
- legalább 6 hét időtartalmú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat teljesítése
- szakdolgozat (diplomamunka) elkészítése és elfogadtatása – az ehhez rendelt kreditérték 15 kredit
- egyéb, az intézmény által meghatározott követelmények teljesítése – pl. testnevelési vagy idegen nyelvű képzési előírások
2. Záróvizsga követelmények
- a befogadott diplomamunka védése – legalább elégséges (2) érdemjeggyel
- sikeres szóbeli és/vagy írásbeli komplex szakmai alkalmassági vizsga teljesítése – legalább elégséges (2) érdemjeggyel
3. Egyéb oklevél követelmények
- legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga (vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél)
- az adott oktatási intézmény felé fennálló fizetési kötelezettségek teljesítése
Továbbtanulási lehetőségek[szerkesztés]
1. Teljes kreditérték beszámításával:
- műszaki menedzser mesterképzési szak (MSc.)
- Master of Business Administration mesterképzési szak (MBA)
2. Kreditpótlással:
- elsősorban figyelembe vehető mesterképzési szakok – pl. energetikai mérnök (MSc.), gépészmérnök (MSc.) vagy villamosmérnök (MSc.)
- az adott intézmény kreditátviteli bizottsága szerint figyelembe vehető szakok
3. Az alapszakos diplomán kívül különösebb bemeneti feltételt nem meghatározó egyéb szakok
4. Szakirányú továbbképzés – pl. minőségbiztosítási- és hatékonysági szakmérnök szakirányú továbbképzés
5. Másoddiploma kreditelismeréssel – elsősorban műszaki- vagy gazdasági szakirányon javasolt
Megjegyzés: Gyakori vitatéma, hogy a műszaki menedzser alapszak után érdemes-e (vagy egyáltalán van-e értelme) továbbtanulni műszaki menedzser mesterszakon. Mivel minden embernek más és más az ambíciója, érdeklődése és szocioökonómiai helyzete, így ezt végső soron mindenkinek magának kell eldöntenie – nem lehet általánosan kijelenteni, hogy megéri vagy nem éri meg. Néhány szempont, amit ugyanakkor érdemes figyelembe venni:
|
Műszaki menedzser mesterképzési szak (MSc.)[szerkesztés]
A műszaki menedzser mesterszak egy 4 féléves (120 kredites) kiegyensúlyozott orientációjú képzés, így a gyakorlati tárgyak aránya 40 - 60%.[17]
A műszaki menedzser mesterképzési szakon végzettek az okleveles műszaki menedzser címet viselhetik, mely az Európai- és Magyar Képesítési Keretrendszer 7-es szintjén levő képesítés.[15]
Évente kb. 250 fő végez műszaki menedzser mesterszakon. A nemek aránya kb. 39% nő, 61% férfi. A végzettek 84%-a dolgozik, 6%-a dolgozik és tanul, 2%-a tanul, 0%-a álláskereső és 8% egyéb. A dolgozók 93%-a diplomás munkakörben helyezkedik el. A végzett okl. műszaki menedzserek átlagjövedelme 2017-ben havi bruttó 449,757 forint volt.[18]
| Megjegyzés: Tartósan fennálló tévhit, hogy a műszaki menedzser mesterképzés a műszaki (illetve gazdasági) alapképzést végző hallgatók számára megadja azokat a gazdasági (illetve műszaki) ismereteket, melyekre alapképzésük során nem tettek szert. Valójában a műszaki menedzser mesterszak nem egy bevezető a műszaki vagy gazdaságtudományi tárgyakba olyan hallgatóknak, akik korábban nem tanulták az egyik, illetve a másik szakterület tárgyait. A műszaki menedzser MSc. korábbi – az alapképzés során feltehetően elsajátított – műszaki és gazdaságtudományi ismeretekre épít. Épp ezért a képzés egyetlen olyan bemeneti feltétele, amit kreditvizsgálat nélkül elismernek, maga a műszaki menedzser alapképzési szak – semmi más.
A mesterképzés nehezebb az alapképzésnél, mivel azon felül, hogy meglévő ismeretekre épít, komplexebb rendszereket és absztraktabb elméleteket is tárgyal. Ráadásul, aki nem műszaki menedzser alapképzési szakon végzett, annak bizonyos mennyiségű műszaki- és/vagy gazdaságtudományi tárgyakat is pótolnia kell, ami főleg az első 1-2 szemeszterben jelentős többletterheléssel járhat együtt. |
Felvételi követelmények[szerkesztés]
1. Kreditvizsgálat nélkül egyedül a műszaki menedzser alapszak vehető figyelembe
2. Kreditpótlással:
- a műszaki képzési területek alapképzési szakjai
- a gazdaságtudományok képzési területek alapképzési szakjai
- az informatika képzési területek alapképzési szakjai
- az agrár képzési területről egyedül a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki alapképzési szak
3. Intézménytől függően további felvételi követelmény lehet az alábbiak közül bármely kombináció (beleértve az összeset vagy egyiket se):
- írásbeli vizsga
- szóbeli vizsga
- szakmai vagy motivációs beszélgetés
Megjegyzés: A mesterképzési ciklusba való belépés minimális feltétele, hogy a 2. pontban meghatározott szakon végzett hallgató az alapképzési tanulmányai alapján legalább 30 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 50 kreditből:
Az a jelentkező, aki nem rendelkezik legalább 30 kredittel a fentiek szerint, a felvételi eljárás során nem vehető figyelembe. Amennyiben a hallgató rendelkezik legalább 30 kredittel a felsorolt területekről, de nem rendelkezik 50 kredittel, úgy a hiányzó krediteket a mesterfokú tanulmányai során a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni – jellemzően az első tanév végéig. Az a hallgató, aki mind az 50 kredittel rendelkezik, kreditpótlás nélkül kezdheti a szakot, még akkor is, ha nem a műszaki menedzser alapképzési szakon végzett (ez viszont nem jelenti feltétlenül azt, hogy tudása kellőképpen megalapozott). |
Az mesterfokozat megszerzéséhez szükséges követelmények[szerkesztés]
1. Az abszolutórium megszerzése és a záróvizsgára bocsátás feltételei
- az előírt számú és összetételű kreditek megszerzése (120 kredit)
- az aláírással záruló tárgyak és kritériumkövetelmények teljesítése
- legalább 4 hét időtartalmú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat teljesítése
- szakdolgozat (diplomamunka) elkészítése és elfogadtatása – az ehhez rendelt kreditérték 30 kredit
- egyéb, az intézmény által meghatározott követelmények teljesítése – pl. testnevelési vagy idegen nyelvű képzési előírások
2. Záróvizsga követelmények
- a befogadott diplomamunka védése – legalább elégséges (2) érdemjeggyel
- sikeres szóbeli és/vagy írásbeli komplex szakmai alkalmassági vizsga teljesítése – legalább elégséges (2) érdemjeggyel
3. Egyéb oklevél követelmények
- legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga (vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél)
- az adott oktatási intézmény felé fennálló fizetési kötelezettségek teljesítése
Továbbtanulási lehetőségek[szerkesztés]
1. Doktori iskola (PhD) – ez intézménytől és témától függően lehet műszaki-, informatikai-, gazdaság- vagy menedzsment-tudományi
2. Mesterszintű szakirányú továbbképzés – pl. mesterszintű környezetmenedzsment szakirányú továbbképzés
3. Egyéb szakmai bizonyítványok – pl. Project Management Professional (PMP), Certified Professional in Engineering Management (CPEM), Certified Lean Six Sigma Black Belt (CLSSBB), stb.
Képzéskombinációk[szerkesztés]
Az alábbi táblázat a műszaki és gazdaságtudományi ismeretek arányát mutatja különféle – műszaki menedzser alap- és mesterszakot tartalmazó – képzéskombinációk esetén.
Ezek az arányok hozzávetőlegesek és tájékoztató jellegűek, ugyanis nagyban függenek a képzést indító intézménytől, a választott specializációtól és az egyéni preferenciáktól.
Gyakorlatilag minden műszaki képzés része valamennyi gazdaságtudományi tantárgy (pl. EU ismeretek, közgazdaságtani alapozás, projektmenedzsment, stb.), ahogyan effektíve minden gazdaságtudományi képzésben is megjelennek bizonyos mértékű műszaki tudományi ismeretek (pl. informatika, minőségbiztosítás, ergonómia- és munkavédelem, stb.).
Bizonyos képzéskombinációk – habár elvben lehetségesek – a gyakorlatban vagy egyáltalán nem, vagy csak nehezen kivitelezhetők. Például tisztán gazdasági alapképzésre tisztán műszaki mesterképzést építeni legfeljebb jelentős mértékű kreditpótlással oldható meg – ha egyáltalán megoldható. Végső soron mindig az adott intézmény kreditátviteli bizottsága dönt.
| Alapszak (BSc.) | Mesterszak (MSc.) | Műszaki | Gazdasági | Orientáció | Lehetséges szakmai profilok |
| Egyéb műszaki | Egyéb műszaki | 95% | 5% | tisztán műszaki | • gépészmérnök
• gyártástervező mérnök • folyamatmérnök |
|---|---|---|---|---|---|
| Egyéb műszaki | Műszaki menedzser | 80% | 20% | erősen műszaki | |
| Műszaki menedzser | Egyéb műszaki | 70% | 30% | műszaki | |
| Egyéb műszaki | Egyéb gazdaságtudományi | 60% | 40% | enyhén műszaki | • minőségbiztosítási mérnök
• projektmenedzser • termékmenedzser |
| Műszaki menedzser | Műszaki menedzser | 50% | 50% | kiegyensúlyozott | |
| Egyéb gazdaságtudományi | Egyéb műszaki | 40% | 60% | enyhén gazdasági | |
| Műszaki menedzser | Egyéb gazdaságtudományi | 30% | 70% | gazdasági | • műszaki pályázati referens
• operatív vezető • gazdasági elemző |
| Egyéb gazdaságtudományi | Műszaki menedzser | 20% | 80% | erősen gazdasági | |
| Egyéb gazdaságtudományi | Egyéb gazdaságtudományi | 5% | 95% | tisztán gazdasági |
Így szigorú értelemben véve téves az az elképzelés, miszerint a műszaki menedzser képzés egy az egyben egy műszaki vagy gazdaságtudományi képzéssel helyettesíthető.
Ugyanis látható, hogy különféle szakkombinációk (inputok) esetén más és más a leendő szakembernek átadott ismeretek aránya (outputok). Tehát műszaki menedzser – mint inputtényezőt tartalmazó – képzéskombinációk esetén különböző tudás-összetételű szakemberekre számíthatunk.
| Megjegyzés: Fontos kiemelni, hogy a műszaki menedzserek, amellett, hogy a műszaki- és gazdaságtudományi ismereteket párhuzamosan sajátítják el, a műszaki tárgyakat gyakran gazdasági vonatkoztatásban, illetve a gazdasági tárgyakat gyakran műszaki vonatkoztatásban tanulják. Emellett erős a képzés projektjellege, amely tovább segíti a műszaki-gazdasági ismeretek összehangolását. A leendő műszaki menedzserekben ily módon kialakul egy olyan szemlélet, amellyel össze tudják kötni a műszaki- és gazdasági folyamatokat. Ez a képzésre jellemző elidegeníthetetlen sajátosság és lényeges különbség egy pl. műszaki képzésre épített – és gyakran csak felszínesen elsajátított – menedzsmenttudáshoz képest. |
A műszaki menedzser oktatást érő kritikák[szerkesztés]
A hazai műszaki menedzser oktatást mind a mai napig negatív stigmák jellemzik.[19]
Az elutasító bírálatok egyfelől a hazai műszaki menedzser oktatás viszonylag fiatal életkorára vezethetők vissza, ami miatt ez a diszciplína még kevésbé épült be a köztudatba, így a klasszikus mérnökszakmákhoz képest alacsonyabb a presztízse. Másfelől egyszerű tudatlanságból ered, az alapjaiban más szakmai profil meg nem értéséből vagy a műszaki menedzser szókapcsolat félreértelmezéséből. A negatív megítélések többnyire tévesek, és sem a végzett műszaki menedzserek elhelyezkedése, sem fizetésük, sem az általuk betöltött pozíciók jellege nem támasztja alá.
Nem ad egy specifikus szakmai kimenetet
Az egyik fő kritika, hogy a magyar gazdaság elsősorban jó minőségben dolgozni tudó, specifikus mérnököket igényel és a műszaki menedzser szakon a végzett hallgató nem egy meghatározott mérnök lesz, hanem egy mindenhez egy kicsit értő mérnök. A műszaki menedzserek közvetlen összehasonlítása szakmérnökökkel vagy szakközgazdászokkal viszont már elvben is helytelen. Ugyanis a műszaki menedzsment egy interdiszciplináris szakterület, szakemberei a műszaki és gazdasági szakterületek mezsgyéjén mozognak.[6]
Továbbá a műszaki menedzserek nem specialisták, hanem generalisták. Míg egy vállalat elkülönült részlegei bizonyos célfeladatok ellátásához szükséges mélyrehatóbb (területspecifikus) mérnöki vagy gazdaságtudományi ismereteket követelnek meg, úgy a műszaki menedzser a termelési folyamatokat nem elszigetelten, hanem madártávlatból (egymás vonatkozásában) vizsgálja.
Gyenge a képzés színvonala
A műszaki menedzsment képzések jellemzően az adott felsőoktatási intézmény műszaki/informatikai és gazdaságtudományi karának közös együttműködésével valósulnak meg – nincs külön műszaki menedzsment tanszék. Ennek fényében a leendő műszaki menedzserek az adott főiskolán vagy egyetemen ugyanazokat az előadásokat hallgatják és ugyanazokon a gyakorlatokon vesznek részt, mint a mérnöki, informatikai vagy gazdaságtudományi diákok. A mérnöki tárgyak teljesítése magas fokú természettudományi, műszaki és egyéb matematicizált (elemzői vagy tervezői) tananyag elsajátítását feltételezik, mellyel párhuzamosan a gazdaságtudományokra jellemző, számottevő verbális (leíró) vagy idegen nyelvű tananyag dominál.
Ezen felül a képzésre kifejezetten jellemző a – szakmai/tudományos profillal összhangban – jelentős mennyiségű, mélységű és terjedelmű projektmunkák kivitelezése. Ez elősegíti nemcsak a műszaki- és gazdaságtudományi gondolkodás összekapcsolását, hanem jelentősen hozzájárul a csapatmunka, szervezési és interperszonális kompetenciák fejlesztéséhez is.
Nincs rá megfelelő piaci kereslet
A hiedelemmel ellentétben a végzős szakemberek döntő többsége diplomás munkakörben helyezkedik el. Ráadásul a végzettek mind elhelyezkedés, mind fizetés szempontjából országos, diplomás, sőt, műszaki diplomás átlag felett vannak. A hazai vállalatok kezdetben szkeptikusan álltak hozzá a műszaki-gazdasági ismereteket ötvöző szakemberekhez. Mára viszont – többek közt az egyre növekvő transznacionális vállalatok jelenléte miatt – a cégek kezdeti bizonytalansága nagymértékben csökkent, mellyel párhuzamosan a szakma megítélése jelentősen növekedett.
Lényegesen jobb a helyzet külföldön. Németországban például a műszaki menedzsernek megfelelő Wirtschaftsingeneur 2019-es adatok szerint az ország 3. legkeresettebb diplomás szakmája, az átlagfizetés havi bruttó 5,400 Euróval a felső 20%-ban van és a diákok szerint a 13. legnépszerűbb hivatás.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék szerzői kollektívája: A műszaki menedzsment aktuális kérdései – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék (2012)
- Shah, Hiral; Nowocin, Walter: A Guide to the Engineering Management Body of Knowledge 5th Edition – The American Society for Engineering Management (2019)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Tökéletes tévedés, hogy a magyarok harmada diplomás (hu-HU nyelven). 24.hu, 2019. július 20. (Hozzáférés: 2020. július 20.)
- ↑ Szerezz diplomát! – Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről (magyar nyelven), 2020. március 4. (Hozzáférés: 2020. július 20.)
- ↑ Felvi.hu - Munkarendek. www.felvi.hu. (Hozzáférés: 2020. július 20.)
- ↑ Diplomán túl -. www.felvi.hu. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
- ↑ Diplomán túl -. www.felvi.hu. (Hozzáférés: 2020. június 21.)
- ↑ 6,0 6,1 Népszava: Palkovics: megmaradhat a műszaki menedzser szak (magyar nyelven). nepszava.hu. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
- ↑ 7,0 7,1 Kft, Wolters Kluwer Hungary: 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (English nyelven). net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2020. június 21.)
- ↑ Magyar Mérnöki Kamara. mmk.hu. [2020. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 21.)
- ↑ Mérnök szó jelentése a WikiSzótár.hu szótárban (magyar nyelven). WikiSzótár.hu. (Hozzáférés: 2020. június 21.)
- ↑ Az intelligencia mérése (English nyelven). Mensa HungarIQa. (Hozzáférés: 2020. július 19.)
- ↑ Felvi.hu. www.felvi.hu. (Hozzáférés: 2020. június 21.)
- ↑ Felvi.hu. www.felvi.hu. (Hozzáférés: 2020. június 21.)
- ↑ Felvi.hu - Miért érdemes a duális képzést választanom?. www.felvi.hu. [2020. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 20.)
- ↑ Felvi.hu. www.felvi.hu. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ 15,0 15,1 Kft, Wolters Kluwer Hungary: 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (English nyelven). net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Felvi.hu. www.felvi.hu. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Felvi.hu. www.felvi.hu. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Felvi.hu. www.felvi.hu. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Mi a véleményetek a műszaki menedzser szakról? (magyar nyelven). www.gyakorikerdesek.hu. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
This article "Műszaki menedzser képzés Magyarországon" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:Műszaki menedzser képzés Magyarországon. Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.
