Fotótapéta
Fotótapéta[szerkesztés]
A tapéták, mint dekorációs kellékek már több száz éve alakítják, szépítik otthonainkat. A modern nyomtatási eljárásoknak köszönhetően a mai modern fotótapétákkal könnyedén díszíthetjük az üres falakat.
Eredet[szerkesztés]
Európában a falpapírokat már a 16. században ismerték, azonban jelentős fejlődésük és terjesztésük a 17. századra tehető. Ez elsősorban a Kínából importált háttérképeknek volt köszönhető. A tapéta régies elnevezései: papírszőnyeg, falszőnyeg.
Az első dekor tapéták kézzel festettek voltak, de a fametszet nyomtatási technikát alkalmazva a 18. század közepétől már különféle mintákat is tudtak készíteni, ettől kezdve népszerűségük egyre csak nőtt és nőtt.
A társadalmi elit továbbra is hatalmas faliszőnyegeket függesztett fel a szobák falára – csakúgy, mint a középkorban.
Ezek a díszítő elemek nem csupán dekorációként szolgáltak, hanem szigetelő réteget biztosítottak a kőfalak és a szoba között, megtartva a helyiségekben lévő hőt.
Mivel a faliszőnyegek igen drágák voltak, így csak a társadalom tehetősebb rétege tudta megfizetni őket.
Az elit kevésbé jómódú tagjai a megfizethetőbb háttérképekkel tették derűsebbé otthonaikat, melyek egyre közkedveltebbé váltak a feltörekvő köznemesség között.
Új korszak - A tapétagyárak megjelenése[szerkesztés]
A 18. század vége felé már gépi nyomtatást alkalmaztak.
1850-ig csak Európában voltak nyomdagépek. Az összes nagyobb tapétagyár - Franciaországban, Angliában, Hollandiában és Németországban - saját egyedi stílusú "papírszőnyegeket" készített.
A személyes ízlések Európa különböző országaiban meglehetősen eltértek egymástól.
Mind Franciaországban, mind pedig Angliában a panorámatapéták voltak a legnépszerűbbek.
A franciák például különösen kedvelték az optikai "illúziós" falkárpitokat, Angliában viszont a domború háttérképeket keresték jobban.
François Boucher és William Morris voltak az első igazán híres tapétatervezők.
A mai fotótapéták[szerkesztés]
Amit mi ma tapétának hívunk, az évszázadok lenyűgöző metamorfózisán ment keresztül a fejlesztési folyamatok által, valamint anyag és dekoráció tekintetében.
Ma már a fotótapéták különböző ihlető forrásainak és széles színválasztékainak köszönhetően lehetővé teszik számunkra, hogy otthonunkat a saját személyiségünkre és karakterünkre alakítsuk.
A fotótapétákat lakások, irodák, kávézók, múzeumok és egyéb épületek díszítésére, dekorálására használják, lakberendezési szempontból igen nagy népszerűségnek örvendenek. A fali posztereket általában tekercsekben értékesítik és függőlegesen illesztik őket a falra tapétaragasztó segítségével. A mintákat a levágott tekercsből egymás mellé helyezve kapjuk meg a tökletes látványt.
A világ legdrágább tapétája a 'Les Guerres D'Independence' (A függetlenség háborúja), melyet Zuber tervezett, az Egyesült Államokban igen népszerű.
A tapéták anyag szerinti csoportosítása[szerkesztés]
- papír
- vinyl
- flíz (vlies)
A papír alapú tapéták minőségét az anyagvastagság alapján tudjuk megállapítani. A vinyl tapéta tartósabb és könnyen tisztítható. A legnépszerűbbek a flíz (vlies) alapúak.
Flíz (vlies) fotótapéta[szerkesztés]
A flíz fotótapéta előnyei: A flíz tapéta alapja gyapjúrostos, nem szőtt tapéta. Felhelyezése az előző két típussal ellentétben lényegesen egyszerűbb, ezért közkedveltebb. Felhelyezése közben a tapéta elmozdítható, így az esetleges hibák menet közben korrigálhatók.
Kiváló anyagának köszönhetően egyszerűen, gyorsan, közvetlenül vihetjük fel a ragasztót a kiválasztott falfelületre, majd szárazon helyezhetjük rá a fotótapétát.[1]
This article "Fotótapéta" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:Fotótapéta. Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.
