Ellenzéki összefogás

Az ellenzéki összefogás egy politikai szövetség Magyarországon, amely a tervek szerint a 2022-es választáson mérettetné meg magát.

A pártszövetség tagjai

A pártszövetség tagjai a megalakuláskor a Demokratikus Koalíció, a Jobbik, az LMP, a Magyar Szocialista Párt, a Momentum és a Párbeszéd. Nem várható, hogy teljesen összeolvadjanak az ellenzéki pártok, hiszen a cél nem a különbségek megszüntetése, hanem a működés, amennyiben nemcsak kormányváltást akarnak, hanem „egy tartósan fennálló élhető Magyarország létrehozása, ahol a nézetkülönbségek megvitathatók és kezelhetők”.

A pártszövetség célja

Céljuk, hogy mind a 106 egyéni választókerületben egy jelöltet állítanak a hatalom jelöltjével szemben, győzelem esetén pedig a közösen elfogadott program és elvek alapján kívánnak együtt kormányozni.

A jelöltek kiválasztása

A pártelnökök megállapodtak abban, hogy az ország érdekében közös programot alkotnak, és az egyéni képviselőjelöltek kiválasztásánál a tárgyalásos út mellett az előválasztás intézményét is legitim eszköznek tekintik.

Az összefogás szükségessége

Az ellenzéki összefogás szükségessége a legújabb választási rendszer tulajdonságaiból, az ellenzéki pártok sokféleségéből és ez emberi viselkedés játékelméleti tulajdonságaiból ered:

1. a 2011-ben bevezetett egy fordulós, relatív többségen alapuló választási rendszer a legnagyobb támogatottságú körzeti jelöltet delegálja a parlamentbe még akkor is, ha a támogatottsága valójában 50% alatti, csak a többi jelölt még kevesebb támogatást kapott külön-külön
2. a jobboldali kormányzó pártok egysége és az ellenzéki pártok számossága miatt, valamint ellenzéki koordináció nélkül az utóbbi választók éveken át természetes módon megoszlottak pártjaik között, így szavazó erejük többnyire nem érhette el az egyfelé szavazó jobboldali közösségét
3. az ellenzéki pártok a "közlegelők" játékelméletből ismert problémájával szembesülnek, ugyanis ha egyedül, önző érdekeiket követik, nagyobb eséllyel jutnak parlamentbe és maradnak felszínen, habár úgy nem tudnak kormányt alakítani, az összefogásukat pedig hátráltatja, hogy ebben a játszmában egy önző szereplő viselkedése természetes úton maga után vonja a többiek hasonló magatartását is:
   • "A mostani szabályok szerint ha egyetlen párt állít listát, akkor 5 százalékot kell elérnie a bejutáshoz, ha kettő akkor 10 százalékot, ha ennél is több, akkor 15-öt." - ez ösztönöz önzésre
   • "frakciót ezentúl csak és kizárólag az előző választáson országos listát állító és mandátumot szerző ugyanazon párthoz tartozó képviselők alakíthatnának" - ez a felszínen maradás feltétele
   • 106-ból "27 helyen kell jelöltet állítani ahhoz, hogy a jelölő szervezetnek országos listája legyen" - emiatt szétforgácsolódnak a szavazatok és mindenki más is önző játszmát kell, hogy folytasson.

A Závecz Research ügyvezetője szerint a támogatottsági adatok és az ellenzéki oldal átszavazási hajlandósága azt mutatja, akár szoros verseny is lehet a Fidesz és az eddigieknél sokkal szorosabban együttműködő ellenzék között. A Fidesznek tetemes az előnye a pártlistán, de az egységesülő ellenzékben potens kihívója lehet. Egy 2020. júliusi felmérés szerint az ellenzéki szavazók 87 százaléka támogatta a közös jelöltet, 83 százalék a közös listát is.

A pártszövetségen belüli vitás, megoldandó kérdések

A szövetség révén szorosabb együttműködés, de sok vita is várható a pártok között. Egy közös program a szakértői stábok, a háttérintézmények, az azokat működtető pártalapítványok szoros együttműködése révén születhet, amihez össze kell hangolni az anyagi forrásokat és a kommunikációs tevékenységet is.

Komoly viták várható a a 106 egyéni jelölt kiválasztása, a közös vagy külön listák ügye, illetve a közös miniszterelnök-jelölt kiválasztásának módja esetében. A szövetség többféle elképzelésben született meg; egyes pártok a teljes összefogást támogatják, de Jakab Péter, a Jobbik elnöke kétféle listáról, vagyis egy MSZP–DK–Párbeszéd, valamint egy Jobbik–Momentum–LMP listáról beszélt. Jakab szerint azért kell két lista, mert szerinte a vidéki falvakban nem sokan szavaznának 2010 előtt kormányzó politikusokra. A kérdésben várhatóan 2020 végére születhet közös döntés.

Egy 2020 júliusi felmérés szerint mindössze 5 százalék akart több listát, a többi bizonytalan. A közös jelölteket pártpreferenciától függetlenül támogatták, a közös listánál eltérések voltak érzékelhetők az egyes pártok szimpatizánsai között: a DK-s és Momentumos szavazók 80 és 81 százaléka támogatná „csak” azt (4 illetve 7 százalék kifejezetten ellenzi), míg más pártoknál 88-91 százalék az arány. Véleménye szerint az egy lista pszichológiai szempontból jobb volna az ellenzék szempontjából. A Political Capital elemzője szerint azonban jobban lehet mozgósítani az Orbán-ellenes választókat akkor, ha legalább egy pici választási lehetőségük van, és legalább a pártcsoportosulások közül kiválaszthatják a vonzóbbat.

Jegyzetek

This article "Ellenzéki összefogás" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:Ellenzéki összefogás. Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.

This page exists already on Wikipedia.

---

 Facebook Page

🐤 Twitter Follow us on Twitter !

Read or create/edit this page in another language

• Ellenzéki összefogás in English