Arteriográf

Innen: EverybodyWiki Bios & Wiki

Az arteriográf egy újabb orvosi diagnosztikai eszköz, amelyet dr. Illyés Miklós orvos talált fel, és szabadalmaztatott a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok keretében. A készülék kifejlesztésében részt vett a Magyar Tudományos Akadémia, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem és a Szent Imre Kórház. Az arteriográfot először 2004 áprilisában mutatták be egy magyar, majd egy luxembourgi gyógyászati szakkiállításon.

Működési elve[szerkesztés]

A mérés alapja az a törvényszerűség, hogy a szív összehúzódásakor az aortában keletkező első pulzushullám visszaverődik az aorta kétfelé válásának magasságából (bifurcatio), így a szisztolé ideje alatt egy jól észlelhető második hullám jelenik meg. E második (visszavert) hullám az aorta rugalmasságától függő idő elteltével és a perifériás erek tónusától függő amplitúdóval rárakódik az első (kezdeti) hullámra. Ennek alapján – ismerve a reflexiós időt, valamint a szegycsont és a szeméremcsont felső széle közötti távolságot – kiszámítható a pulzushullám terjedési sebessége az aortában.

A vizsgálat maga ugyanannyi ideig tart, mint egy hagyományos vérnyomásmérés, csak fekvő helyzetben kell végezni (különben eltérő értékeket mutathat), és teljesen fájdalommentes. A készülék leginkább a vérnyomásmérőre hasonlít, ugyanúgy kell felhelyezni a felkarra, mint az utóbbit, de a szoftveres kiértékelés a felvett pulzushullámok alakjának pontos elemzését végzi el, ún. szupraszisztolés pulzushullám-analízist végez. Az artériák állapotát méri fel több jellemző segítségével:

  1. mennyire jól működik az érrendszer legbelső sejtrétege (endothelium)?
  2. milyen gyorsan terjed a főütőéren (aorta) a pulzushullám?
  3. mennyi a centrális vérnyomás értéke (az aortagyökben uralkodó vérnyomás)?

A pontosság érdekében 2-3 mérést szoktak végezni, amelyeket egy számítógépes program értékel.

A mérés alapján meg lehet állapítani, hogy milyen mértékű az érrendszeri elváltozás az egészségeshez képest, mely elváltozás az érelmeszesedéshez vezethet. A feltaláló szerint az ar­te­ri­ográf már akkor megállapítja az érelmeszesedés legkorábbi szakaszának kialakulását, amikor a páciensnek még egyáltalán nincs panasza. Épp ezért javasolja a készülék alkalmazását szűrővizsgálatok végzésére.

A vizsgálat leírása[szerkesztés]

Az Arteriográf szűrés hasonlít a vérnyomásméréshez, teljesen fájdalommentes. A karra rögzített mandzsettával a készülékhez kapcsolódva mérik a pulzushullámot, melyet a számítógép automatikusan kiértékel. A karról levett pulzushullám-forma lefutása élettanilag egységes, de mégis egyénre jellemző alakú. A görbe lefutását befolyásolja az érrendszer bizonyos jellemzőinek megváltozása, épségének romlása. Ez a vizsgálat néhány percig tart csupán, a végén az eredmények két oldalon kerülnek bemutatásra. A vizsgálat végén leletet ad az érfal legbelső rétegének funkciójáról, állapotáról: állandóan tónusos, azaz összehúzódott, vagy a megfelelő mértékben kitágult, normál állapotban van-e. Mérhető a főütőér rugalmassága illetve rugalmasságvesztése, merevsége (angolul: arterial stiffness) is, továbbá a szív munkájáról, állapotáról is képet ad: a centrális vérnyomás azt mutatja meg, milyen nyomással szemben kell a szívnek dolgoznia. Ahhoz, hogy a vizsgálat jól értékelhető legyen, teljes nyugalom, csendes környezet és szobahőmérséklet szükséges, beszéd, mozgás kerülendő. A vizsgálat fekvő helyzetben történik a mozgás elkerülés végett, illetve az ismételhetőség kedvéért. A vizsgálat előtt 3 órán belül nem szabad bő ételmennyiséget, kávét fogyasztani, dohányozni, 10 órán belül alkohol tartalmú italt fogyasztani. Viszont ajánlatos bőséges folyadék ivása a vizsgálat előtt! A rendszeresen szedett gyógyszereket aznap is be kell szedni. A gyógyszerekről célszerű tájékoztatni a mérést végző kezelő orvost.

Vizsgálati javaslat[szerkesztés]

A vizsgálat 30 éves életkor felett mindenkinek javasolt. Ha az alábbiak közül egy vagy több állítás igaz valakire, annak érdemes jelentkezni arteriográfos vizsgálatra:

 • stresszes körülmények között él és dolgozik

 • túlsúlyos

 • dohányzik

 • magas vérnyomása van

 • magas a koleszterin- és/vagy a triglicerid szintje

 • cukorbeteg vagy vesebeteg

 • családjában előfordult magas vérnyomás, szívbetegség vagy cukorbetegség

 • változó korba lépő hölgy

 • bármilyen érbetegséggel összefüggésbe hozható panasza van

 • váratlanul memóriazavara kezdődik

Állapotfelmérés céljából nem javasolt a vizsgálat azoknál, akiknek diagnosztizált érrendszeri problémájuk van, vagy volt (pl. infarktus, agyvérzés, diagnosztizált alsóvégtagi érszűkület, stb.), ugyanis ezekben az esetekben az arteriográfos vizsgálat diagnosztikai szempontból nem nyújt többlet információt a kezelő orvos számára. Ebben az esetben viszont az arteriográfos vizsgálat abban segítheti a kezelőorvost, hogy a folyamatos ellenőrzéssel kiválassza a legmegfelelőbb terápiát, illetve nyomon kövesse a gyógyszeres kezelés hatékonyságát.

Források[szerkesztés]

A(z) Sablon:Csonk-gen/style.css lapnak nincs tartalma.


This article "Arteriográf" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:Arteriográf. Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.