Arteriográf

Az arteriográf egy újabb orvosi diagnosztikai eszköz, amelyet dr. Illyés Miklós orvos talált fel, és szabadalmaztatott a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok keretében. A készülék kifejlesztésében részt vett a Magyar Tudományos Akadémia, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem és a Szent Imre Kórház. Az arteriográfot először 2004 áprilisában mutatták be egy magyar, majd egy luxembourgi gyógyászati szakkiállításon.

Működési elve[szerkesztés]

A mérés alapja az a törvényszerűség, hogy a szív összehúzódásakor az aortában keletkező első pulzushullám visszaverődik az aorta kétfelé válásának magasságából (bifurcatio), így a szisztolé ideje alatt egy jól észlelhető második hullám jelenik meg. E második (visszavert) hullám az aorta rugalmasságától függő idő elteltével és a perifériás erek tónusától függő amplitúdóval rárakódik az első (kezdeti) hullámra. Ennek alapján – ismerve a reflexiós időt, valamint a szegycsont és a szeméremcsont felső széle közötti távolságot – kiszámítható a pulzushullám terjedési sebessége az aortában.

A vizsgálat maga ugyanannyi ideig tart, mint egy hagyományos vérnyomásmérés, csak fekvő helyzetben kell végezni (különben eltérő értékeket mutathat), és teljesen fájdalommentes. A készülék leginkább a vérnyomásmérőre hasonlít, ugyanúgy kell felhelyezni a felkarra, mint az utóbbit, de a szoftveres kiértékelés a felvett pulzushullámok alakjának pontos elemzését végzi el, ún. szupraszisztolés pulzushullám-analízist végez. Az artériák állapotát méri fel több jellemző segítségével:

mennyire jól működik az érrendszer legbelső sejtrétege (endothelium)?
milyen gyorsan terjed a főütőéren (aorta) a pulzushullám?
mennyi a centrális vérnyomás értéke (az aortagyökben uralkodó vérnyomás)?

A pontosság érdekében 2-3 mérést szoktak végezni, amelyeket egy számítógépes program értékel.

A mérés alapján meg lehet állapítani, hogy milyen mértékű az érrendszeri elváltozás az egészségeshez képest, mely elváltozás az érelmeszesedéshez vezethet. A feltaláló szerint az arteriográf már akkor megállapítja az érelmeszesedés legkorábbi szakaszának kialakulását, amikor a páciensnek még egyáltalán nincs panasza. Épp ezért javasolja a készülék alkalmazását szűrővizsgálatok végzésére.

A vizsgálat leírása[szerkesztés]

Az Arteriográf szűrés hasonlít a vérnyomásméréshez, teljesen fájdalommentes. A karra rögzített mandzsettával a készülékhez kapcsolódva mérik a pulzushullámot, melyet a számítógép automatikusan kiértékel. A karról levett pulzushullám-forma lefutása élettanilag egységes, de mégis egyénre jellemző alakú. A görbe lefutását befolyásolja az érrendszer bizonyos jellemzőinek megváltozása, épségének romlása. Ez a vizsgálat néhány percig tart csupán, a végén az eredmények két oldalon kerülnek bemutatásra. A vizsgálat végén leletet ad az érfal legbelső rétegének funkciójáról, állapotáról: állandóan tónusos, azaz összehúzódott, vagy a megfelelő mértékben kitágult, normál állapotban van-e. Mérhető a főütőér rugalmassága illetve rugalmasságvesztése, merevsége (angolul: arterial stiffness) is, továbbá a szív munkájáról, állapotáról is képet ad: a centrális vérnyomás azt mutatja meg, milyen nyomással szemben kell a szívnek dolgoznia. Ahhoz, hogy a vizsgálat jól értékelhető legyen, teljes nyugalom, csendes környezet és szobahőmérséklet szükséges, beszéd, mozgás kerülendő. A vizsgálat fekvő helyzetben történik a mozgás elkerülés végett, illetve az ismételhetőség kedvéért. A vizsgálat előtt 3 órán belül nem szabad bő ételmennyiséget, kávét fogyasztani, dohányozni, 10 órán belül alkohol tartalmú italt fogyasztani. Viszont ajánlatos bőséges folyadék ivása a vizsgálat előtt! A rendszeresen szedett gyógyszereket aznap is be kell szedni. A gyógyszerekről célszerű tájékoztatni a mérést végző kezelő orvost.

Vizsgálati javaslat[szerkesztés]

A vizsgálat 30 éves életkor felett mindenkinek javasolt. Ha az alábbiak közül egy vagy több állítás igaz valakire, annak érdemes jelentkezni arteriográfos vizsgálatra:

• stresszes körülmények között él és dolgozik

• túlsúlyos

• dohányzik

• magas vérnyomása van

• magas a koleszterin- és/vagy a triglicerid szintje

• cukorbeteg vagy vesebeteg

• családjában előfordult magas vérnyomás, szívbetegség vagy cukorbetegség

• változó korba lépő hölgy

• bármilyen érbetegséggel összefüggésbe hozható panasza van

• váratlanul memóriazavara kezdődik

Állapotfelmérés céljából nem javasolt a vizsgálat azoknál, akiknek diagnosztizált érrendszeri problémájuk van, vagy volt (pl. infarktus, agyvérzés, diagnosztizált alsóvégtagi érszűkület, stb.), ugyanis ezekben az esetekben az arteriográfos vizsgálat diagnosztikai szempontból nem nyújt többlet információt a kezelő orvos számára. Ebben az esetben viszont az arteriográfos vizsgálat abban segítheti a kezelőorvost, hogy a folyamatos ellenőrzéssel kiválassza a legmegfelelőbb terápiát, illetve nyomon kövesse a gyógyszeres kezelés hatékonyságát.

Források[szerkesztés]

A(z) Sablon:Csonk-gen/style.css lapnak nincs tartalma.

Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

This article "Arteriográf" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:Arteriográf. Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.