Völgységi Múzeum

Innen: EverybodyWiki Bios & Wiki
A Völgységi Múzeum épülete Bonyhádon
Lua-hiba a(z) package.lua modulban a(z) 80. sorban: module 'Modul:No globals' not foundLua-hiba a(z) package.lua modulban a(z) 80. sorban: module 'Modul:No globals' not foundLua-hiba a(z) package.lua modulban a(z) 80. sorban: module 'Modul:No globals' not found
Völgységi Múzeum
A múzeum adatai
Elhelyezkedés Bonyhád
Magyarország
Alapítva 1987. április 1.
Megnyílt Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul.
Igazgató Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul.
Tulajdonos Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul.
Fenntartó Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul.
Építési adatok
Építés éve XVIII. század vége
Építési stílus Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul.
Védettség A Völgységi Múzeum főépületének az 1958 óta műemléki védelem alatt álló a Nunkovits-Honig ház ad otthont (IVO 4097).
Tervező Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul.
Építész(ek) Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul.
Elhelyezkedése
Parancsfájl-hiba: nincs „Nyelvtani modul” modul. Völgységi Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz [[Commons:Category:Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul.|Völgységi Múzeum]] témájú médiaállományokat.

A Völgységi Múzeum 1987. április 1-én nyílt meg Bonyhádon.[1] Az intézmény Bonyhád város önkormányzatának fenntartásában álló, a Völgység történelmi- és néprajzi emlékeit kezelő tájmúzeum a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum szakmai felügyelete alatt. 2010 óta a múzeum kiállítóhelyeként működik az 1985. május 25-én megnyílt Tűzoltó Múzeum (Bonyhád, Szabadság tér 12) valamint a 2021. június 16-án átadott a Perczel Emlékszoba a Perczel kúriában (Bonyhád, Perczel Mór u. 44). A Múzeum állandó kiállítása 2017-ben újult meg, a "Ház és ember a Völgységben" című kiállítás a völgységi emberek életmódját mutatja be enteriőrökön keresztül. A székelyek, felvidéki magyarok és a németség hagyományai mellett felidézik az Apponyi család történetét, valamint a zománcipar, a kovácsműhelyek világát és az 1950-es évek tárgyi kultúráját. Az 1956-ról szóló tárlóban látható a forradalom bonyhádi hősének, a tizenhat éves vájártanuló Szakács Jenőnek átlőtt személyi igazolványa, ami a haláláról tanúskodik. A látogatók 3D-s filmeken ismerhetik meg a Völgység középkori várainak rekonstrukcióit. A bonyhádi gótikus templomot makett, a templom szentélyét nagy méretű molinó mutatja be. Készült egy makett a lengyeli Apponyi-kastélyról, illetve a jellegzetes német fachwerk házakról is.[2] A Múzeum folyamatosan frissülő programokkal, időszaki kiállításokkal, tudománynépszerűsítő előadásokkal, kézműves- és hagyományörző foglalkozásokkal várja látogatóit.[3]

A Völgységi Múzeum főépületének az 1958 óta műemléki védelem alatt álló a Nunkovits-Honig ház ad otthont (IVO 4097).[4] Az egykori községháza jelenleg is látható külsejét 1880-as években nyerte el. 2015-ben az épület nyugati homlokzata teljes felújításon esett át.[5]

A múzeum története[szerkesztés]

Bonyhád mezőváros a XVIII. – XIX. század fordulóján, az újratelepítést követően, a gyorsan fejlődő Völgység központja, ahol a vidék tehetősebb nemesei lakóházakat és kúriákat emeltek. A Perczelek börzsönyi birtokostársának, a Nunkovits családnak is volt ingatlana a Piac téren. A család tagjai a XVIII. század végén birtokosok, illetve megyei tisztségviselők Tolna és Baranya vármegyében. A klasszicizáló, késő barokk stílusú, emeletes lakóházuk a XVIII. század végén épült. Homlokzatán ma is látható egy ovális medailonban, a Nunkovitsok címere. 1904-ben Hónig Albert budapesti vállalkozó vette meg a birtokot és az épületet. 1945-ben a Telepítési Hivatal, majd a Völgységi Telepesek Központi Szövetkezete székháza lett. Az 1952. évi államosítás után lakóházként hasznosították az épületet, egészen a Völgységi Múzeum kialakításáig.

1987. április 1-től a szekszárdi Béri Balog Adám Múzeum kiállítóhelye, ma Bonyhád Város Önkormányzata fenntartásában működik önálló gyűjtőkörű tájmúzeumként.

Az állandó kiállítás[szerkesztés]

A Völgység a Dunántúli-dombság völgyekkel legtagoltabb része, a Mecsektől északra, a Sárköztől nyugatra fekszik. Központja a táj keleti felében lévő Bonyhádi-völgy.

A XVIII. század elején a magyarok és szerbek csak gyéren népesítették be a tájat. Az újratelepítést az 1710-es évektől kezdték el a földbirtokosok, akik a Pfalz, Hessen, Fulda környékéről érkező német telepeseknek kedvezményeket biztosítottak. Az 1740-es évekre megszilárdult a településhálózat, ezt a zömében ekkor érkező sziléziai zsidóság már nem módosította. A magyarok katolikusok és reformátusok, a németek emellett evangélikusok, a szerbek görögkeletiek voltak. Egyedülálló az öt vallás tárgyegyüttese.

A múzeum Bonyhád és környékének ezt az egyedülálló kulturális egységét mutatja be.

Felvidéki magyar szoba rekonstrukciója az 1930-as évekből

A 2015-ben megnyílt  Ház és ember a Völgységben című kiállítás a völgységi emberek életmódját igyekszik megjeleníteni enteriőrökön keresztül. Az intézmény tíz teremben több mint ezer tárgy, fotó, makett segítségével ad ízelítőt a Völgység történetéből az 1200-as évektől a 20. századig életmód-, ipar- és technikatörténeti, néprajzi összeállításokon keresztül. A székelyek, felvidéki magyarok és a németség hagyományai mellett felidézik az Apponyiak, a zománcipar, a kovácsműhelyek világát és többek között az 1950-es évek tárgyi kultúráját. Az 1956-ról szóló tárlóban látható a forradalom bonyhádi hősének, Szakács Jenő 16 éves vájártanulónak az átlőtt személyi igazolványa, amely haláláról tanúskodik. A kiállításban külön termek mutatják be a város két meghatározó cégének a bonyhádi cipőgyár és a zománcgyár történetét.

Az Apponyiak szalonja a Völgységi Múzeumban


Az Apponyiak szalonjának legértékesebb része a lengyeli Apponyi-család 19. század közepéről származó romantikus neobarokk szalongarnitúrája. A pianínó Kaspar Lorenz bécsi üzemében készült. A Völgység egyetlen arisztokrata családja a magyar arisztokráciának ahhoz a vonulatához tartozott, akik mint a Széchenyiek, Eszterházyak, Festeticsek, igen sokat tettek a magyar kultúra felvirágoztatásáért. Legkiemelkedőbb alakjaik az államférfi gr. Apponyi Albert és a gyűjtő, bibliofil és mecénás gr. Apponyi Sándor. A boltozatos helyiségbe jól illeszkedik az Apponyi család címere, a díszmagyar öltözet. Az Apponyi kastély modellje tapintható.

1930-ból származik felvidéki magyar lakószoba Udvardról, kiegészül egy női viselettel. A felvidéki magyar sorsot vitrinek mutatják be trianonitól a párizsi békeszerződésig (1920-1947). A magyar nemzeti lobogó Tardoskeddről, a Teleki-féle Carte Rouge (vörös térkép), és három magyar filmhíradó hangosfilmje hitelesíti történetüket.

A bonyhádi cipőgyár történetét bemutató terem a Völgységi Múzeumban


Kiadványok[szerkesztés]

  • Kolta László – Kolta Dóra – Farkas Tibor – Farkas István Gergő (szerk.): Hét évtized az oktatás és nevelés szolgálatában. Dr. Kolta László (1922–2010) kiadatlan tanulmányai. Bonyhád, 2022, 978-615-80042-6-8 (nyomtatott), 978-615-80042-7-5 (digitális).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Steib, György. Bonyhád lexikon, 557-558. o. (2017). ISBN 978-615-00-0099-2 
  2. Megnyílt a Völgységi Múzeum új állandó kiállítása (magyar nyelven). Magyar Kurír. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
  3. E, Farkas: TEOL - Ünnepre hangolódtak a gyerekek a múzeumban. TEOL - Ünnepre hangolódtak a gyerekek a múzeumban, 2022. április 13. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
  4. Nunkovits-Honig-ház (Völgységi Múzeum), Bonyhád (magyar nyelven). www.muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
  5. Miniszterelnökség központi hatósági nyilvántartása műemlékekről, régészeti lelőhelyekről valamint a hozzájuk tartozó védett földrészletekről (Régészet–Műemlék-Ingatlan Kereső).

További információk[szerkesztés]


This article "Völgységi Múzeum" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:Völgységi Múzeum. Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.