Tanulási motiváció
 |
Úgy tűnik, hogy ez a szócikk részben külső forrás szó szerinti másolata, és ez a szerzői jog megsértését jelentheti. | Győződj meg róla, hogy az azonos szövegek közül melyik keletkezett előbb! Ha tudsz, kérj engedélyt a korábbi külső szöveg felhasználására a Wikipédia:OTRS lapon leírtak szerint, vagy szerkeszd bátran a lapot, és távolíts el minden jogvédett részt belőle! Kövesd a formai és a stilisztikai útmutatóban leírtakat! Ha sikerült eltávolítani a másolt szöveget, vedd le ezt a sablont! |
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
 |
Ez a szócikk egy középiskolai dolgozat vagy egyetemi jegyzet stílusában íródott. a Wikipédiában szokásos stílusra és formára. |
A motiváció, a tanulási teljesítmény, a tanulási képesség egyik feltétele.
A tanulást befolyásoló csoportok[szerkesztés]
- 1. csoport: belső tényezők.
- 2. csoport: a külsőség befolyása
Amikor egyén éretté válik, megkezdődik a tanulási képességek terén a hanyatlás. E tanulási folyamatok viselkedésváltozást hoznak létre:
- A készségek megszerzése,
- A szociálisan meghatározott szituációkra,
- Kognitív funkciók,
- Az információk elsajátítása terén.
Brandenburg felbontása a tanulási belső folyamatokat a tanulási eredményesség feltételének tekinti.
A motiváció fajtái[szerkesztés]
Fajtái:
- Habituális motiváció:
A téma, tárgy iránti általános motiváció, érdeklődés. Elszántság, bizonyos kompetencia megszerzésére.
- Aktuális motiváció:
Egy téma iránt, egy foglalkozáson a tudás megszerzésért képes-e valaki erőfeszítéseket tenni
- Elsődleges motiváció:
Itt a tanulás a cél fejt ki motivációs hatást
- Másodlagos motiváció:
Ha éppen a napirendi téma, szituáció miatt lendülünk előre, aktivizálódunk, az épp aktuális téma motivál.
(Hivatkozás: Dr. Zrinszky László (1995): A felnőttképzés tudománya. Bevezetés az andragógiába. Budapest.)
A tanulási motiváció emelkedhet, ha:
- az egyén kap egy külső elismerést, megerősítést
- ez által nő a hallgató, tanuló önbizalma
- ennél fogva megnövekszik a tanulás iránti érdeklődés
- ez által nő vagy magasabb szintet ér el a tanulási motiváció
- ebből kifolyólag újabb eredmény várható, még nagyobb siker a tanulásból kifolyólag, ami tovább motiválja a tanuló egyént.
A felnőttek tanulási motivációja[szerkesztés]
- jobb munkavégzés bizonyítása
- bizonyítványszerzés
- személyes elégedettség
- általános műveltség növelése.
(Hivatkozás: Sz. Tóth János (2006): Európa kihívások magyar lehetőségek. A felnőttkori tanulás jövőképek körvonalai. BP->215.p.)
A külső motivációk[szerkesztés]
A társadalom, a család, a munkahely hatása a legmotiválóbb tényező felnőttkorban.
- Kvalifikációs szükséglet hatására tanulunk: munkaerő-piaci helyzetünk javítása vagy munkahelyünk megtartása a cél.
- Magyarországon a felnőttképzésben résztvevők legtöbb esetben munkaerő-piaci képzésben vagy szakképzésben tanulnak (OKJ-s tanfolyamok, nyelvi vagy informatikai képzések a leglátogatottabbak)
- Jobb anyagi helyzet is motivációs cél: a felnőttkori tanulás révén jobb pozíció, megemelt fizetés
- Egzisztenciális motiváció, jobb társadalmi helyzet elérése a cél: a család, szűkebb társadalmi környezet elvárásai végett történő felnőttkori tanulás.
(Hivatkozás: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=esely-bajusz-felnottkori)
Teljesítmény motiváció (ambíció)[szerkesztés]
Az embereknek olyan késztetései vannak, mellyel az életben egyre nagyobb teljesítményt akarnak elérni, amellyel növelni akarják a személyes értékeiket. Az igény túlteljesítése sikerélményhez vezet. Ha az igényeink alatt marad a teljesítményünk, kudarcot élünk meg.
(Hivatkozás: http://www.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/motivcis_rendszerek.html)
This article "Tanulási motiváció" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:Tanulási motiváció. Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.
