Szászókai vasúti baleset
| Szászókai vasúti baleset | |
| Részletek | |
| Dátum | 1916. november 30. |
| Időpont | 18:00 |
| Ország | Magyarország |
| Helyszín | Szászóka |
| Vasútvonal | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
| Üzemeltető | MÁV |
| Baleset típusa | ütközés |
| Okok | nagy forgalom |
| Adatok | |
| Vonatok | 2 |
| Áldozatok | 13? |
| Sérültek | 40? |
| Térkép | |
A szászókai vasúti baleset 1916. november 30-án este 6 órakor történt Szászóka és Volóc között[1]. A korabeli tudósítások szerint a balesetnek 13 halottja és 40 sérültje volt[2][3], így a halálos áldozatok számát tekintve az ország tíz legsúlyosabb vasúti baleseteinek egyike. Egy szemtanú 32 halottról és 60 feletti sérültről számolt be[4].
Érdekessége, hogy a híres herceghalmi baleset néhány órával később történt.
A baleset leírása[szerkesztés]
A baleset a Szászóka állomás után következő első őrháznál következett be. A Szászóka mellett levő hadikitérőből induló, két mozdonyból álló 462. számú gépvonat a Volóc felől érkező 407. számú személyvonattal ütközött össze. A 407-es személyvonat az állomáson már túlfutott, amikor egy mozdony a pályaudvar mellett levő hadikitérőből kiindult és ráfutott arra a vágányra, amelyen a 407-es személyvonat haladt. A forgalmi tiszt látta a fenyegető veszélyt, azonnal megelőző intézkedéseket akart tenni, de a két mozdony már oly közel volt egymáshoz, hogy az összeütközést megakadályozni nem lehetett és a 407. számú mozdony nagy erővel nekiment a 462. számú mozdonynak.[5]
A baleset következtében négy személykocsi széttört. A szűk völgyben a járművek összetorlódtak, ami nagymértékben megnehezítette a mentési munkákat. A széttört kocsik deszkáiból tüzet raktak, a mentés ezek fényénél zajlott le. A sebesülteket Munkácsra szállították. A pályán egy darabig csak átszállással lehetett közlekedni.
Okok és következmények[szerkesztés]
Az okozott kárt százezer koronára becsülték.
A baleset fő okának az első tudósítások a gépvonat engedély nélkül indulását adják meg, de a jelzőrendszer meghibásodása is szerepet játszott a balesetben[4]. A vizsgálat adatai szerint a felelősség a bekövetkezett katasztrófáért a hadikitérőből kifutott mozdony vezetőjét terheli, aki engedély nélkül vezette ki a mozdonyt a kitérőből a nyílt pályára, holott annál „jobban kellett volna vigyáznia, mert a lavocnei vonal hegyes-völgyes, kanyargós pályáján a kilátás igen rossz s igy fokozott elővigyázatra van szükség”.[5]
A tárgyalás Beregszászon zajlott le. Hét vasutast fogtak perbe. Az összes büntetés mértéke nem ismert, de az őrhelyi szolgálattevő áthelyezést és pénzbüntetést kapott[4].
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Szamos, 1916. december (48. évfolyam, 307-332. szám) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2022. június 4.)
- ↑ Szamos, 1916. december (48. évfolyam, 307-332. szám) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2022. június 4.)
- ↑ Egri Ujság - napilap 1916/3 | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2022. június 4.)
- ↑ 4,0 4,1 4,2 Fájl:Gulyás Endre Sándor interjú részlete (1974).ogg – Wikipédia (magyar nyelven). commons.wikimedia.org. (Hozzáférés: 2022. június 2.)
- ↑ 5,0 5,1 (1916. december 7.) „Még egy nagyobb vasúti szerencsétlenség történt”. Pécsi Napló 25 (274), 4. o.
Források[szerkesztés]
- Szamos, 1916. december 5., 310. szám (magyar nyelven). Szamos, 1916. (Hozzáférés: 2022. június 3.)
- Szamos, 1916. december 6., 311. szám (magyar nyelven). Szamos, 1916. (Hozzáférés: 2022. június 3.)
- Egri Ujság, 1916. december 9., 340. szám (magyar nyelven). Egri Ujsag, 1916. (Hozzáférés: 2022. június 3.)
- (1916. december 7.) „Még egy nagyobb vasúti szerencsétlenség történt”. Pécsi Napló 25 (274), 4. o.
Gulyás Endre Sándor interjú (1974)
Probléma esetén lásd:Médiafájlok kezelése.
This article "Szászókai vasúti baleset" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:Szászókai vasúti baleset. Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.
