Sportfuturizmus
Meghatározása[szerkesztés]
A sportfuturizmus (sportfuturológia vagy Sportfuturism) jelentése sport-jövőkutatás.
Mivel alapját a ma egyre inkább bővülő, exponenciális technológia fejlődés alapú szemléletmód[1] képezi, angol nyelven (Sportfuturism) korábban vált elérhetővé.
A sport meghatározott célú mindennapos tevékenység, a mindennapoktól különböző környezetben; célja a testedzés, versenyzés, a szórakozás, eredmény elérése, a képességek fejlesztése.[2] A sportot, mint a tevékenység fogalomkörét alkotó rendszert az edzéselmélet és módszertan határozza meg legjobban. Az edzés elmélete és módszertana ugyanis bevonja a természettudományok és társadalomtudományok (diszciplínák) területeinek a sport számára hasznos tevékenységeit és eredményeit, annak érdekében, hogy a sportfelkészülés során a lehető legjobb eredményt érje el a versenyzőnél egészségkárosodás nélkül.[3] Ebből fakad interdiszciplináris[4] jellege.
A jövőkutatás (idegen szóval futurológia) a társadalomtudományok közé tartozik, amely a lehetséges, kívánatos és valószínű jövővel, az ezzel kapcsolatos nézetekkel és mítoszokkal foglalkozik.[5]
A sportfuturizmus egy gondolatkísérlet, ami a természettudományos[6] és társadalomtudományos[7], valamint élvonalbeli kutatási eredményeket[8] konceptuális kutatássá[9] szervezve hipotéziseket és trendeket állít fel a sport, mint tevékenység jövőjének és a sportban szereplők tevékenységének és teljesítményének várható alakulását illetően.
Rendszere[szerkesztés]
A sportfuturizmus saját rendszerén (teóriáján) belül disztópiákat[10], utópiákat[11] és napjainkban még nem ismert hatású, azaz neutrális[12] (semleges) jövőképeket állapít meg, amelyek negatív és pozitív irányba is fejlődhetnek. Ezek összefoglalóan a várható trendek(Sportfuturism).
| Trendek, elméletek | Jellemzője | Az adott elmélet 2020-ban „sport”-nak nevezett tevékenységformára kifejtett várható hatása és ehhez képest mért jellemzője |
S.P.O.R.T. Instant elmélet[szerkesztés] |
Sportolói életút megtervezése a kiválasztástól a visszavonultatásig az emberi teljesítőképesség határainak igénybevételével. Középpontjában az ember. | esetleg pozitív |
Transzhumán sport elmélete (Sport-T)[szerkesztés] |
A mindenkori modern technológia és emberi test szimbiotikus fúziója. | neutrális |
Sportarisztokrácia elmélete (Sport-Ar)[szerkesztés] |
Öncélúan szerveződő, szűk, de nagyon képzett profi sportolói réteg. | neutrális, esetleg negatív |
Szuper-sport elmélete (Sport-S)[szerkesztés] |
Sportolói életút megtervezése az emberi teljesítőképesség határainak időben is maximumig történő kitolásával (versenyéletkor), amelyben segítségként szerepel a mindenkori modern technológia. | esetleg pozitív |
Forráselmélet (Sourche Theory)[szerkesztés] |
A sportolás ma ismert, eredeti értékeit nem végállomásként, hanem eszközként használják fel egy magasabb cél elérése érdekében. | neutrális, esetleg pozitív |
Reaktív sport elmélete (Sport-R)[szerkesztés] |
A sport és társadalma reagál a környezetében (ember, társadalom, technológia, tudomány, stb.) bekövetkező változásokra. | neutrális |
Proaktív sport elmélete (Sport-P)[szerkesztés] |
A sport saját rendszerén belül más tudományterületek számára is produktívvá válik. | esetleg pozitív |
eSport[szerkesztés] |
Önálló, sportstátusszal bíró, a szervezetet igénybe vevő „számítógépes” vetélkedés. | neutrális, esetleg negatív |
Avatarok sportja (Sport-AV)[szerkesztés] |
Az ember passzív vagy aktív szemlélője az általa irányított vetélkedéseknek, küzdelmeknek. A tevékenység végpontján robotok, vagy avatárok állnak. | esetleg negatív |
Inverz sport elmélete (Sport-i)[szerkesztés] |
A sportképességek nem a sporttevékenység miatt, hanem a sportképességeket önállóan produkáló implantátumok természeténél fogva jelen vannak. | esetleg negatív |
Hibrid sport elmélete (Sport-H)[szerkesztés] |
Olyan sport, ami több, hasonló társából jött létre, de önállóan megállja a helyét a sportágak rendszerében. | neutrális, esetleg pozitív |
Szorzók[szerkesztés]
A várható trendekre úgynevezett szorzók (szűrők, rétegek) lehetnek hatással. Ezek az alábbiak.
1. Egy trend a másik alapját képezheti.
2. A trendek sportágspecifikusak is lehetnek.
3. A trendek nem élesen elkülönülve, hanem keverve is megjelenhetnek.
4. Egy trend létrejöhet az olimpizmuson belül és azon kívül is.
5. A trendek között átjárhatóság lehetséges.
Létjogosultsága[szerkesztés]
A sportfuturizmus egy-egy teóriája akkor tekinthető megvalósultnak (létjogosultnak), ha annak látható jelei vannak. Ez egy adott trend területén elért áttörés bevezetésében, használhatóságában nyilvánulhat meg leginkább. A megvalósulás ellenőrizhetősége akkor hatékony és kellőképpen érzékeny, ha figyelembe veszi a szorzókat, illetve azt, hogy fade-in-fade-out[13][14] (alig észrevehető átvezetés) vagy paradigmaváltás[15] (szemléletmódváltás) történt-e.
- ↑ (2020. május 3.) „Technológiai szingularitás” (hu nyelven). Wikipédia.
- ↑ (2020. május 8.) „Sport” (hu nyelven). Wikipédia.
- ↑ Dubecz, J. (2009). Általános edzéselmélet és módszertan. Budapest: Rectus Kft.
- ↑ interdiszciplináris – Wikiszótár. hu.wiktionary.org. (Hozzáférés: 2020. augusztus 9.)
- ↑ (2019. április 17.) „Jövőkutatás” (hu nyelven). Wikipédia.
- ↑ (2019. május 19.) „Természettudomány” (hu nyelven). Wikipédia.
- ↑ (2018. március 1.) „Társadalomtudományok listája” (hu nyelven). Wikipédia.
- ↑ (2020. január 31.) „Cutting edge” (en nyelven). Wikipedia.
- ↑ Conceptual Research: Definition, Framework, Example and Advantages (English nyelven). QuestionPro, 2018. augusztus 3. (Hozzáférés: 2020. augusztus 9.)
- ↑ (2020. július 14.) „Disztópia” (hu nyelven). Wikipédia.
- ↑ (2020. április 7.) „Utópia” (hu nyelven). Wikipédia.
- ↑ neutrális – Wikiszótár. hu.wiktionary.org. (Hozzáférés: 2020. augusztus 9.)
- ↑ Fade-in definition and meaning | Collins English Dictionary (English nyelven). www.collinsdictionary.com. (Hozzáférés: 2020. augusztus 9.)
- ↑ Fade out definition and meaning | Collins English Dictionary (English nyelven). www.collinsdictionary.com. (Hozzáférés: 2020. augusztus 9.)
- ↑ (2019. október 4.) „Paradigma” (hu nyelven). Wikipédia.
This article "Sportfuturizmus" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:Sportfuturizmus. Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.
