Mikrofotográfia
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
A mikrofotográfia a mikroszkóp által nagyított kép fotografálása. Mikrofotográfia készítésére minden jobb szerkezetű mikroszkóp alkalmas, ha vele egy megfelelő hosszúságra kihúzható közönséges fotográfiai kamerát kapcsolunk össze. Legkényelmesebb oly szerkezetű mikroszkóp, melynek optikai tengelyét vízszintesre állíthatjuk, s melynek lencséi már fotográfiai célra vannak szerkesztve (apokromátok).
A készülék összeállítása és a követendő eljárás röviden: A fotografálandó tárgyat az asztalkára helyezve, kellő helyzetbe hozzuk és a mikroszkópot egy közönséges lencsével beállítjuk, erre ha a mikroszkópot vízszintesre hajlítani lehet, valami szilárd asztalra (vagy ha csak függőlegesen használható, valami alkalmas állványon) a fotográfiai kamerát helyezzük el úgy, hogy a mikroszkóp optikai tengelye derékszög alatt álljon a fotográfiai lemezre. A mikroszkóp csöve s a kamera nyílása teljesen fényzáróan kötendő egybe, úgy azonban, hogy az összekapcsolás a kamera és mikroszkóp szabad mozgását ne akadályozza. A fotografálandó kép nagyságát a kamera hosszúsága határozza meg; minél hosszabbra vesszük azt, annál nagyobb lesz a kép. Ha gyenge nagyítást akarunk elérni, úgy a mikroszkópba hosszabb gyújtótávú tárgylencsét teszünk (70–35 mm). Minden további optikai segédeszköz közbekapcsolása nélkül addig állítjuk a mikroszkóp finom állítását, míg a kép a homályos üvegen a legélesebben jelenik meg. Erősebb nagyításnál rövid gyújtótávolságú (F = 4–16 mm), esetleg olaj-imerziós objektívet választunk. Ez esetben a szemmel való beállítás (a fotografálandó tárgy felkeresése) után a közönséges lencsét eltávolítjuk s helyébe alkalmas projekciós lencsét helyezünk s ennek a fotográfiai lemez felé eső lencséjét addig toljuk ki-be, míg a kép a homályos üvegen a legélesebb lesz. E művelet megkönnyítésére rendesen osztás van a mikroszkóp csövén. A legfinomabb, végső beállítás hosszú kulcs segítségével, a mikrometer-sróffal történik.
Ha az optikai megfigyelésre készült műszerrel dolgozunk, tekintettel kell lennünk az úgynevezett fókusz különbségre, mely a szemre, illetve a fotográfiai lemezre legerősebben ható színek fókusza között létezik. Míg a szemre sárga és a sárgászöld színek hatnak legerősebben, addig a fotográfiai lemezre a kék, ibolya s ibolyán túli színek hatása a legerősebb. Ezen különböző színek gyújtótávolsága között fél méter kamera-hosszúságnál több (4–5 cm) a különbség, az előbbieké annyival hosszabb. Így ha a szemmel élesen látjuk is a képet a homályos üvegen, a helyébe tett fotográfiai lemez teljesen elmosódott képet ad. E körülmény alapján, ha azon síkban akarjuk a fotográfiai képet élesíteni, ahol a szemmel is élesen látjuk, külön szerkezetű optikát kell használnunk, mely a különböző színű, törékenységű sugarakat mind egy síkban egyesíti. Ezeket apokromátoknak nevezzük s ezek a fókusz-különbözetből származó hibától mentesek. Lehet azonban teljesen éles képeket a szemmel való megfigyeléshez szánt optikával is nyerni, ha a sárga, sárgászöld színre érzékeny, úgynevezett ortokromatikus lemezeket használunk a feltételekre s a megvilágításra használt fényből, megfelelő szűrőkkel mind azon kék, ibolya sugarakat visszatartjuk, melyeknek gyújtó-síkja a szemre legerősebben ható sugarakéval össze nem esik. Szűrő pikrinsav-oldat vagy a Zettnow-féle szűrő (200-500 víz, 0,5 kénsav, 44 rézszulfid, 4,3 kálibikromát) lehet. A szűrő a megvilágításra használt fényforrás s a fotografálandó tárgy között alkalmazandó. Bizonyos esetekben, nagyon erős nagyításnál célszerű a legfinomabb részletek fotografálására kék vagy ibolya színű sugarakat használni, ilyenkor megfelelő szűrőkkel a kevésbé törékeny sugarak zárandók ki.
A tárgynak, melyet fotografálni akarunk, megfelelő módon s erővel való megvilágítása nagyon fontos a jó képek készítésénél. Fényforrásul a nap-, elektromos, mész, zirkon, Auer-fény alkalmazandó. Lehetséges pillanatnyi mikrofotókat is készíteni, ehhez külön pillanatnyi záró s igen erős megvilágítás szükséges. Ha a mikroszkópba megfelelő polarizáló eszközt vagy spektroszkópba megfelelő polarizáló eszközt vagy spektroszkópot alkalmazunk, amint Így szemmel eszközölhetünk polarizálási és spektroszkópiai tanulmányokat, úgy lehetséges ezen jelenségeket fotografálni is.
További információk[szerkesztés]
Mikroformátumú dokumentumok: Azok a szöveges vagy képi információkat tartalmazó dokumentumok, amelyek olyan erős kicsinyítéssel készülnek, hogy szabad szemmel már nem lehet olvasni a rajtuk lévő szöveget. Alapanyaguk lehet: film vagy papír, formájuk pedig tekercs, vagy lap. Olvasásukhoz mikrofilmolvasó szükséges.
John Dancer angol tudós (1839) – a mikrofotográfia atyja – elgondolásait felhasználva készültek azok a mikrofilmre vett üzenetek, amelyeket postagalambok vittek a porosz védelmi vonalakon keresztül Párizsba az 1870-1871-es francia-porosz háborúban. Az 1920-as években Amerikában a bankok alkalmazták sikerrel a mikrofilmtechnikát. John Dancer élete
A dokumentumok archiválására a 30-as évektől kezdték alkalmazni a mikrofilmet, amely kb. 95 %-os helymegtakarítást tett lehetővé. A II. világháborúban hírszerzési és katonai célokra is használták a mikrofilmeket.
További információk[szerkesztés]
This article "Mikrofotográfia" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:Mikrofotográfia. Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.