Melegen működő sajtolt acél
A forró kovácsolást úgy lehet meghatározni, mint „egy fémformázási folyamat, amelynek során a formázható fémrész, amelyet egy darabnak vagy munkadarabnak nevezünk, előre meghatározott alakúra megmunkálható egy vagy több eljárással, például kalapáccsal, felborítással, préseléssel és így tovább, ahol a munkadarab található. olvadáspontjának körülbelül 75%-áig melegítik ”.
A folyamat öntött rúddal kezdődik, amelyet melegítik a plasztikus deformációs hőmérsékletre, majd a szerszámok között a kívánt alakra és méretre kovácsolják. A kovácsolás során az öntött, durva szemcsés szerkezetet feldarabolják, és finomabb szemcsékkel helyettesítik, amelyeket az öntvény méretének csökkentésével érnek el. Általában a terméket további hőkezeléssel kezelik, miután melegen kovácsolták. Az 1. ábra vázlatosan mutatja az öntött öntvény forró kovácsolási folyamatát.
A meleghengerlésű acél összetétele hasonló az ötvözött edzett és edzett acélhoz. A szén tömegszázaléka általában kevesebb, mint 0,5%, és tartalmaz Cr, Mn, Ni, Si és más ötvöző elemeket. Az üzemi hőmérséklet, a teljesítmény és a felhasználás szerint a melegmegmunkáló acél a következő kategóriákba osztható:
Általános melegmunkás sajtoló acél: alacsony ötvözetű melegen forgácsolt acél, amelyet 55NiCrMoV6 képvisel; közepes ötvözetű melegen megmunkált acél, amelyet H13 képvisel; 3Cr3Mo3VSi volfrám-molibdén melegen megmunkált acél.
Magasan keményedő acél az extra nagy kovácsolási modulokhoz: jó edzhetőség és az öntőmag nagyobb mérete egyenletes teljesítményt biztosít.
A nagy hőszilárdságú acél a következő négy kategóriába sorolható.
This article "Melegen működő sajtolt acél" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:Melegen működő sajtolt acél. Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.
