Magyarország területe a honfoglalásig
A mai Magyarország területe a történelem során mindig szerves részét alkotta a Kárpát-medencének, mind a gazdasági élet, mind a itt lakó népek elhelyezkedése és fejlődése szempontjából.
A magyarok több mint 1100 éve élnek a Kárpát-medencében és ezen belül a mai Magyarország területén. A terület korábbi történetéről elsősorban a régészet segítségével alkothatunk képet magunknak. A magyarság előzőleg az Európa és Ázsia közötti sztyeppevidéken élt. Az ősmagyarok történetéről a magyar nyelv, a történettudomány, a régészet, a keletkutatás és a magyar néprajz együttesen vallanak.
Őskor és ókor[szerkesztés]
A mai Magyarország területe már több százezer éve lakott, mint azt az őskorból származó leletek bizonyítják. A földművelésre és állattartásra egyaránt alkalmas síkságok és a vízbőség vonzotta a különböző népcsoportokat, beáramlásuk az ókorban felgyorsult. Az első ismert népek hazánkban a kelták, a pannonok és a szkíták voltak. Az 1. század során a rómaiak, a dák terjeszkedés megakadályozására, kitolták birodalmuk határait a Dunáig, létrehozva ezzel Pannonia tartományt.
Lásd még:
A népvándorlás kora[szerkesztés]
A népvándorlás korában a hunok támadásai miatt a rómaiak visszavonultak. A hun vezér, Attila a Duna vagy a Tisza mellett hozta létre fővárosát. 453-ban meghalt, ami birodalmának felbomlásához vezetett. A mai Magyarország területéért több germán nép harcolt, közülük a gótok és a longobárdok továbbvándoroltak Nyugat-Európába és Itáliába, a gepidák viszont a Tisza mellett maradtak. 568-ban az avarok legyőzték őket és Baján kagán vezetésével megalapították kárpát-medencei államukat, amely több mint két évszázadon keresztül állt fenn. A Kárpátok völgyeibe (a mai Szlovákia és Erdély vidékére), valamint a Dunántúlra a szlávok törzsei költöztek, akik az avaroknak határőrnépekként szolgáltak.
670 körül onogur törzsek érkeztek a Volga vidékéről. Az ő nevükből származik Magyarország elnevezése latinul (Hungaria) és sok más nyelven. (A kettős honfoglalás elmélete szerint ezek az onogurok korai magyarok voltak, talán a későbbi székelyek elődei.)
A frank-avar háborúk során (785-795) a frankok legyőzték az avarokat és elfoglalták a Dunántúlt. 796-ban a szlavóniai szlávok segítségével előrenyomulva, 15 négyökrös szekérrel szállították haza a rabolt avar kincseket.
Eginhard, frank krónikás így ír erről : „Emberemlékezet óta nem volt háború, amelyben a frankok ennyire meggazdagodtak volna, eddig ugyanis szegények voltak”.
A nyugati avar országrész trónjára a frankok a nekik meghódoló fejedelmet helyeztek, aki megkeresztelkedett. A Tiszántúl területére ezzel egyidőben a bolgárok terjesztették ki uralmukat. A 9. század második felében a Kárpát-medence rövid ideig a morvák fennhatósága alá került, de mire 895-ben az új hazát kereső magyarok átlépték a Kárpátokat, a morvák birodalma már szétesőben volt.
Lásd még[szerkesztés]
A(z) Sablon:Csonk-gen/style.css lapnak nincs tartalma.
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
en:The Pannonian basin before the Hungarians lt:Vengrija prieš madjarus
This article "Magyarország területe a honfoglalásig" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:Magyarország területe a honfoglalásig. Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.
