Lázáry René Sándor
Lázáry René Sándor | |
Születési név | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
Született | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul.Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
Elhunyt | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul.Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
Sírhely | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
Szülei |
Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
Házastársa | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
Gyermekei | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
Rokonai | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
Jellemző műfaj(ok) | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
Kitüntetései | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
A Wikimédia Commons tartalmaz [[Commons:Category:Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul.|Lázáry René Sándor]] témájú médiaállományokat. |
Lázáry René Sándor (Kolozsvár, 1859. szeptember 17. – Marossárpatak, 1929. október) fiktív magyar költő, műfordító, latin és francia szakos tanár.[1] Kovács András Ferenc által megformázott fiktív szerző.[2] Kitalálójánál éppen száz évvel idősebb.
Élete[szerkesztés]
Életrajza töredékes, tanárként és hivatalnokként is dolgozott. Gyermektelen, felesége Vajdaréthy Júlia. Édesanyja francia volt, rokonai Béziers-ben éltek.[2] Versaláírásaiból ismert, hogy 1882-ben Angliába, ezt követően Franciaországba és 1886-ban Marokkóba utazott, a köztes időszakban feltehetően Franciaországban élt. A Mentonban írt Bonne à croquer verse alá a következő megjegyzést írta:
„Emlékszel, Julim? Kilenczvenöt júliusában jöttél utánam franczia földre, Nizzába mentem elébed, ott volt a találkánk, aztán visszafelé is végigutaztuk az Azúr-partot... Kis halászfalukban, festői helyeken, fövenyes strandokon fürdőztünk, barangoltunk, emlékszel? O les beaux jours d’Antipolis! Aztán Cannes, Cagnes, Villefranche vitorlái, Monaco, legvégül meg az a napfényes mentoni szállodaszobácska... És a kertecskére néző ablakok!
Kék ragyogás az illatozó levegőégben! Mennyit bolondoztunk azokban a napokban, Mentonban, mielőtt Liguria felé vettük volna a nászi utunkat! Emlékszel? Augusztus hetedikén mentünk át Imperiába, édesem.”[3]
1890-től Marosvásárhelyen élt.[1]
Művei[szerkesztés]
Versei[szerkesztés]
- Palaeontologicus állati álladalmak (1874 – Kolozsvár)
- Barlangászati példázat (1877 – Kolozsvár)
- Pajkos búcsú Leától (1878 – Kolozsvár)
- Korzikai hexameterek (1878 – Corte – Bonifacio – Ajaccio)
- Özvegyek ősze (1878 Porto Venere és San Terenzo között) (verstöredék)
- „Description de l’Égypte" (Verses Napló Kairótól Núbiáig) (1879 – Egyiptom)
- Búcsú Erdélytől (1881 – Kolozsvár)
- Pax Brittanica (1882 – Winchester)
- Carnac (1882 – Quiberon)
- Franczia ágyam (1884 – Párizs)
- Klapanczia (1884 – Meudon-Vincennes)
- Quartier latin (1884 – Párizs)
- Guadeloupe szépe, Babettke (1885 – Párizs)
- Nuits Parisiennes (1886 – Párizs)
- Café Meknès (1886 – Meknes-Tanger)
- Kalotaszegi keserves (1887 – Magyargyerőmonostor)
- Krasznai Jónás (1889 – Zilah)
- Kolozsvár, régi mesterek (1889 – Kolozsvár)
- Couplets (1890 – Neuilly-sur-Seine)
- Usson várában Margot (1890 – Párizs)
- Wolfgang Amadeus Mozart Prágában (1892 – Marosvásárhely)
- Kóborlások, egymagam (1892 – Marosvásárhely)
- Oh, őszi utazások (1892 – Marosvásárhely)
- Én meg a század (1892 – Marosvásárhely) (verstöredék)
- Terczinák: Újabb Tentamen (1892 – Marosvásárhely)
- Gyászbeszéd önmaga fölött (1892 – Budapest)
- Ódon dallam (1892 – Marosvásárhely)
- Én meg a század (1892- Marosvásárhely)
- Partra szállottam (1892 – Marosvásárhely)
- Terczinák: Újabb Tentamen (1892)
- Diáknóta a tizennyolcadik századból (1892 – Marosvásárhely)
- Professzor Csokonai búcsúszavai (1892 – Marosvásárhely)
- Latrikánus táncz-szó (1892 – Marosvásárhely)
- Tizenhét párvers – farsangra (1892 – Marosvásárhely)
- Makrabeus táncza (1893 – Marosvásárhely)
- Ficzfapoéta sírfelirata (1893 – Marosvásárhely)
- Dsuang-hszi Székelyföldön (1893 – Marosvásárhely)
- Nyolcvan sor alatt a Föld körül (1893 – Marosvásárhely)
- A lator dala (1893 – Marosvásárhely)
- Téli ballada (1893)
- Tzimbalom-variáció (1893 – Marosvásárhely)
- Felvidéki vagabundus rigmusa (1893)
- Prológus egy mirákulumhoz (1893)
- Xénia (1893 – Marosvásárhely)
- Tanárportré: Mizantróp vázlat (1893)
- Szerelemről szerzette (1894 – Kisvárda)
- Remete szent renátusz (1894 – Tiszaszederkény)
- Víg epitaphiumok magamra (1894 – Szatmárnémeti)
- Szovátafürdői emlék (1894 – Szováta)
- Barbár leoninusok (1894 – Marosvásárhely)
- András napjának éjjelén (1894 – Budapest – Marosvásárhely)
- Téli ballada (1894)
- Chanson d'automne (1894 – Marosvásárhely)
- Prológus egy mirákulumhoz (1894)
- Tanárportré: Mizantróp vázlat (1894)
- Faustus naplójából (1895)
- Nagyhét, Getsemáné-kert (1895)
- Françoise (1895 – Marseille)
- Bonne à croquer (1895 – Menton)
- Viaggio di Nozze (1895 – Verona)
- Saluti da Venezia (1895 – Velence – Murano)
- Szerzetes és kurtizán (1895 – Marosvásárhely)
- P. grófné epistolája eggy szemtelenhez (1896 – Marosvásárhely)
- Arsinoé-papyrus (1896 – Marosvásárhely)
- P. grófné levélkéje egy ösmeretlenhez (1896 – Marosvásárhely)
- Fürdőkád (1897 – Marosvásárhely)
- A Királyok Völgyében (1897 – Karnak – Luxor – Théba – Deir el-Bahari – Medinet Habu)
- Negyvenkilencz júliusa (1899 – Székelykeresztúr)
- Berzsenyihez (1899 – Marosvásárhely)
- Orphica (1900 – Baalbek-Byblos-Bejrút)
- Cyrano de Bergerac szenvedései (1900)
- Antipoétika (1900)
- Európa pora (1900 – Marosvásárhely)
- La prim avera (1901 – Marosvásárhely)
- Háromszéki misztériumok (1901 – Sepsiszentgyörgy)
- Egy kritikushoz (1901)
- Burgund disztichonok (1902 – Marosvásárhely)
- Maros-vásárhelyi sarak (1903 – Marosvásárhely)
- Bolond Istók versikéje (1903 – Marosvásárhely)
- Mikes Kelemen mondja (1904 – Szatmárnémeti)
- Transsylván hősköltemény (1904 – Marosvásárhely)
- Szatmári kalandozások (1904 – Marosvásárhely)
- Czivis szózat (1904- Marosvásárhely)
- Férczelmény (1904 – Marosvásárhely)
- Czetli Dezsônek (1904 – Budapest)
- Pesti papírszeletecske (1904)
- (Parim-papamm…) (1904 – Párizs)
- Morceaux, projects, riens (1905)
- Réminiscences Rimbaldiennes (1907 – Marosvásárhely)
- Árdeli kis legendácska (1907 – Kolozsvár)
- Clair de Lune, Montmartre, 1907 (1907 – Marosvásárhely)
- Vázlat, 1908. július 17-én (1908 – Epidaurosz)
- Kettétört óda Görögországhoz (1908 – Görögország)
- Ezerkilencszázkilenc nyarán (1909 – Marosvásárhely)
- Madártan (1909 – Marosvásárhely)
- „A könyv a forma álma…” (1910 – Marosvásárhely)
- „A hatalmas szerelemnek..." (1910 – Marosvásárhely)
- Maeonides szól Aphroditéhez (1911 – Marosvásárhely)
- Magyaross, tizenegyess, nóta (1911 – Marosvásárhely)
- Szimpla futamlás (1911 – Csíkszereda)
- (Mint norvég sarki fény…) (1911 – Csíkszereda)
- Apotheosis (1911 – Csíkszereda)
- Impromptu (1913 – Marosvásárhely)
- Sóvidéki tréfaszó (1914 – Árcsó)
- Doktor Bernády (1914 – Marosvásárhely)
- A kálomista varjak… (1914 – Marosvásárhely) (töredék)
- Kiben lelkét szólongatja (1914 – Marosvásárhely)
- Normandiában egykoron (1915 – Marosvásárhely)
- Magyar vázlat (1915 – Marosvásárhely)
- Jókai utca 2 (1915)
- Magyar vázlat (1915)
- No, vén legenda! (1916 – Marosvásárhely)
- Joe Coleman balladája (1916 – Marosvásárhely)
- Nem és nem... (1916 – Marosvásárhely) (töredék)
- Profán látomás (1918)
- Székelykeresztúr, 1849. július 30-án (1919)
- Vad madárijesztôk: szétszagatott földek (1919)
- (Fénytelen...) (1920. június 26.)
- Vae victis! (1920 – Marosvásárhely)
- Edények romlása (1921 – Marosvásárhely)
- Diárium (1921 – Marosvásárhely)
- Metamorphoses Transsylvaniae (1922 – Marosvásárhely)
- Orgues de barbarie (1923 – Marosvásárhely)
- Én, Ahasvérus... (1923 – Marosvásárhely)
- Arcképcsarnok hajdanból (1924 – Marosvásárhely)
- Magamról (1924 – Szatmárnémeti)
- Homo novus (1924 – Marosvásárhely)
- Erdélyi kripta: Pantheon (1924 – Marosvásárhely)
- Egy demagógra (1924)
- Philippica (1924)
- Harangfölirat (1925)
- Nyugalmazott latintanár keserve (1925)
- Számla (1925)
- Circus Maximus (1925)
- Archilochos parosi síremléke (1926 – Marosvásárhely)
- Melyben a múzsáknak panaszolkodik (1926)
- Agg hugenotta fohászkodik (1926)
- (Valamit...) (1926 – Marosvásárhely)
- (1928 – Marosvásárhely)
- Római Mars – Pesaróból Riminibe (Riminiben, 1928. szeptemberében – Marosvásárhelyt, 1929. július 2-án)
- Folio verso (1929 – Marosvásárhely)
- Térképészetek (1929 – Marosvásárhely)
- Például Mexikóban... (1929 – Marosvásárhely)
Fordításai[szerkesztés]
A felsorolt szerzők szintén Kovács András Ferenc-alteregók.
Marullo Pazzi verseinek fordításai-átköltései[szerkesztés]
- Angolhonból – Marullo Tulliához!
- Egy nyelvtanászra
- Franczia módra a dundi Piához
- Giordanóhoz
- Londonban szerzett szonett
- Merda
- Paráznaság avagy poétika
- Szabálytalan stanzák a kedveséhez
- Szerelmetes levélke Tulliához
- Tulliának önmagáról
- Zuccone, Coglioni
Sir Andrew Blacksmith trágárságai[szerkesztés]
Sir Archibald Blacksmith[szerkesztés]
Fu An-kung[szerkesztés]
Caius Licinius Calvus[szerkesztés]
Emlékezete[szerkesztés]
Hagyatékát Kovács András Ferenc erdélyi magyar költő gondozza. 2019-ben Néhány egykori költemény címmel verseskötetet adott ki általa válogatott Lázáry-versekből.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 1,0 1,1 Lázáry René Sándor névjegy. old.sztaki.hu. (Hozzáférés: 2021. november 17.)
- ↑ 2,0 2,1 Helikon - Irodalmi folyóirat. regi.helikon.ro. (Hozzáférés: 2021. november 17.)
- ↑ Holmi, 2000/4. scripta.c3.hu. (Hozzáférés: 2021. november 17.)
- ↑ www.docufox.hu, Docufox Kft: „Minden puszta munka: vázlat” – Lázáry René Sándor legelső verseskötetéről - Bárkaonline (magyar nyelven). www.barkaonline.hu. (Hozzáférés: 2021. november 17.)
This article "Lázáry René Sándor" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:Lázáry René Sándor. Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.