You can edit almost every page by Creating an account. Otherwise, see the FAQ.

Kaposkeresztúri csata

Innen: EverybodyWiki Bios & Wiki


Lua-hiba a(z) package.lua modulban a(z) 80. sorban: module 'Modul:No globals' not foundLua-hiba a(z) package.lua modulban a(z) 80. sorban: module 'Modul:No globals' not foundLua-hiba a(z) package.lua modulban a(z) 80. sorban: module 'Modul:No globals' not foundLua-hiba a(z) package.lua modulban a(z) 80. sorban: module 'Modul:No globals' not found
Kaposkeresztúri-csata
Helyszín Kaposkeresztúr
Célpont Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul.
Időpont 1924. március 4.
Típus Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul.
Fegyverek kések
szőlőkarók
Áldozatok Révész Mihály
Sérültek 6-an súlyosan
4-en könnyebben
Elkövetők Vörös János
Szabó György
id. Révész János (Buckó)
Révész István (Buczkó)
Révész János (Buczkó)
Révész István (Duruncz)
Révész György (Duruncz)
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz [[Commons:Category:Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul.|Kaposkeresztúri-csata]] témájú médiaállományokat.

A kaposkeresztúri csata egy 1924. március 4-én késő este elkövetett bűncselekmény volt a Somogy vármegyei Kaposkeresztúron, melynek több sérültje is volt. Az egyikük, a 31 esztendős Révész Mihály helybeli lakos március 7-én a kaposvári kórházban belehalt sebeibe.[1] Az ügyről többször is beszámoltak a korabeli sajtóban.

Események[szerkesztés]

Március 4-én este a húshagyókeddet ünnepelték a kaposkeresztúriak. A présházak környéke hangos volt a farsangtól búcsúzó emberek lármájától. A szőlőben ütött tábort Révész István (Durancz) és családja. Kint voltak a házigazda felnőtt fiai, György és Mihály is. Ugyancsak a présházat választotta mulatótanyának Révész István (Buczkó) is. A családon kívül részt vett a lakomának is beillő mulatságon a házigazda testvére feleségestől, Vörös János cipész és felesége, Horváth Antal, Mihály, Sándor és Masz Mihály. A nagy vigasság közt egyszerre nagy bajba jutottak a Buczkó-portán mulatók. Elfogyott a gyufa és még „tüzkü“ sem akadt a kézbe. Erre fogta magát Mihály Sándor és átment a Duruncz-présházba gyufáért. Amikor beért a présházba, a házigazda megkínálta egy pohár borral. Mihály a bort nem fogadta el, hanem egy szál gyufát kért. A házigazda a visszautasítást sértésnek vette és nem adott gyufát a vendégének, aki nagy káromkodások közt eltávozott a pincétől. Később Mihály Sándor Révész János társaságában visszament Révész István pincéjéhez. A házigazda azonban kiutasította a hívatlan vendégeket. Tizenegy óra körül járt az idő, amikor a két család hazafelé indult. Az úton amikor találkoztak, szőlőkarókat ragadtak, kést rántottak és nekiestek egymásnak. Körülbelül tizennégyen vettek részt az összecsapásban. A verekedés hevében Vörös János cipész hasbaszúrta Révész Mihályt (Duruncz), akit másnap behoztak a kaposvári kórházba és itt március 7-én belehalt sérüléseibe. A harcban hatan súlyosan, négyen pedig könnyebben sebesültek meg.[2]

Büntetőeljárás[szerkesztés]

A verekedőket május 27-én vonta felelősségre a kaposvári kir. törvényszéken Boda Géza törvényszéki bíró büntető tanácsa. A vádlottak kihallgatása, valamint a perbeszédek elhangzása után a kir. törvényszék meghozta ítéletét. A törvényszék bűnösnek mondta ki Vörös Jánost halált okozó súlyos testi sértés bűntettében s ezért 3 évi fegyházra, id. Révész Jánost (Buczkó) 2 rendbeli súlyos testi sértésért 2-szer 200.000 korona fő és 2-szer 50.000 korona mellékbüntetésre, Révész Istvánt és Jánost (Buczkó), Révész Istvánt és Györgyöt (Duruncz), valamint Szabó Józsefet, mint társtetteseket fejenként 200.000 korona fő és 50.000 korona mellékbüntetésre ítélte. Az ügyész megnyugodott. Vörös és védője felebbeztek. A többi elítélt elfogadta az ítéletet.[3]

A pécsi Tábla helybenhagyta az ítéletet, de Vöröst szabadlábra helyezte. Végső fokon a Kúria is helybenhagyta a kaposvári törvényszék ítéletét. A jogerős ítéletet végül 1926. ápr. 30-án hirdették ki Vörös előtt a törvényszéken és azonnal meg is kezdte büntetése letöltését. Alig töltött azonban pár napot Vörös János a fogházban, mikor beállított Révy László dr. ügyészségi elnökhöz Mihály Sándor kaposkeresztúri gazda és előadta, hogy lelkiismeretfurdalása hajtotta az ügyészségre, s ő szúrta hasba 1924. március 4-én Révész Mihályt. Amikor a törvényszék elítélte sógorát, ő mint tanú szerepelt a tárgyaláson, de akkor azért nem jelentkezett, mert azt gondolta, hogy kiderül Vörös ártatlansága és akkor ő is kiszabadul. De amikor látta, hogy sógorának le kell ülni ártatlanul a büntetést, felébredt benne a lelkiismeret és jelentkezett tanúnak.[4]

Az új fejlemények miatt május 3-án szabadon engedték Vörös Jánost, Mihály Sándort pedig május 10-én kétévi fegyházra ítélték. Az ítélet kihirdetése után az ártatlanul elítélt Vörös János kártérítési pert indított a magyar állam ellen, melynek iratait október 31-én nyújtotta be a kaposvári magyar királyi ügyészségre. A kártérítési iratokban Vörös János 2000 aranykorona erkölcsi, 55 millió anyagi, 16 mázsa búzát az állása elvesztése miatt és 5 milliót követelt ügyvédi költségre kártérítés címén.[5]

1927 júniusában a Kúria kimondta, hogy Vörös Jánosnak joga van kártérítésre.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kaposvári polgári halotti anyakönyv. (Hozzáférés: 2021. április 23.)
  2. Uj-Somogy, 1924. május 28-i száma
  3. Uj-Somogy, 1924. május 28-i száma
  4. Pécsi Napló 1926. május 8-i száma
  5. Somogyi Ujság 1926. november 18-i száma
  6. Népszava 1927. június 21-i száma


This article "Kaposkeresztúri csata" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:Kaposkeresztúri csata. Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.



Read or create/edit this page in another language[szerkesztés]