Köpesdy Sándor
| Lua-hiba a(z) package.lua modulban a(z) 80. sorban: module 'Modul:Nyelvtani modul' not found (Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul.) | |
| Született | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul.Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul.Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
| Elhunyt | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul.Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
| Beceneve | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
| Álneve | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
| Állampolgársága | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
| Házastársa | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
| Élettárs | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
| Gyermekei | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
| Foglalkozása | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
| Tisztség | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
| Iskolái | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
| Kitüntetései | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
| Sírhely | Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz [[Commons:Category:Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul.|Köpesdy Sándor]] témájú médiaállományokat. | |
Köpesdy Sándor (Kiskunfélegyháza, 1840. december 10. – Budapest, 1925. március 29.) irodalomtörténész, pedagógus, pedagógiai író, főgimnáziumi igazgató.
Életútja[szerkesztés]
A gimnázium két alsó osztályát szülővárosában, a többit a budapesti kegyesrendieknél végezte; a pesti egyetemen bölcseleti hallgató volt három és fél évig. 1864. novembertől a budapesti királyi katolikus főgimnáziumnál, később a II. kerületi főreáliskolánál mint póttanár működött. 1865. február 22-én a bajai főgimnáziumhoz a magyar irodalom és története helyettes tanárává nevezték ki. 1867. június 2-án a latin és görög nyelvből és irodalomból tett vizsgálat után magyar és német előadási nyelvre képesíttetett. Baján töltött nyolc és fél évi működése után a közoktatási kormány a budapesti királyi katolikus főgimnáziumhoz helyezte át. 1881-től a budapesti VII. kerületi magyar királyi állami gimnázium igazgatója volt, majd az V. kerületi állami főgimnáziumban működött mint igazgató-tanár. Kitűnt a tanítás szemléltető eszközeinek gyűjtésében, sőt ilyen eszközöket maga is készített; az iskolai turistaságnak egyik, úttörője, mint ilyen tanítványaival hazánkban és Olaszországban több utazást tett.
Cikkei a Riedl Szende szerkesztette Kritikai Lapokban. (1863. könyvism.), a Heti Szemlében (1870. Az írás eredete és fejlődéséről), a bajai gymnasium Értesítőjében (1870. Az olympi istencsalád alakulásai), az Országos Tanáregylet Közlönyének (1873-74. szerkesztője volt, később is munkatársa, 1886. Magunkról magunknak, a latin és görög classicusok kiadásainak használatáról), a budapesti V. kerületi kir. katolikus főgimnázium Értesítőjében (1874. M. Tullius Cicero és levelei); a budapesti VII. kerületi állami főgymnasium Értesítőjében (1882. Az iskola alapításának és első éves történetének vázlata); az Egyet. Philol. Közlönybe és más lapokba (Középpárt, Nemzeti Hirlap, 1848. A Hon, Ellenőr, Nemzet stb.) írt tanügyi és ismeretterjesztő cikket; a Magyar Nyelvtörténeti Szótárnak is munkatársa volt.
Művei[szerkesztés]
Folyóiratcikkek[szerkesztés]
Cikkei a Riedl Szende szerk. Kritikai Lapokban. (1863. könyvism.), a Heti Szemlében (1870. Az írás eredete és fejlődéséről), a bajai gymnasium Értesítőjében (1870. Az olympi istencsalád alakulásai), az Országos Tanáregylet Közlönyének (1873-74. szerkesztője volt, később is munkatársa, 1886. Magunkról magunknak, a latin és görög classicusok kiadásainak használatáról), a budapesti V. kerületi kir. kath. főgymnasium Értesítőjében (1874. M. Tullius Cicero és levelei); a budapesti VII. kerületi állami főgymnasium Értesítőjében (1882. Az iskola alapításának és első éves történetének vázlata); az Egyet. Philol. Közlönybe és más lapokba (Középpárt, Nemzeti Hirlap, 1848. A Hon, Ellenőr, Nemzet stb.) írt tanügyi és ismeretterjesztő cikket; a M. Nyelvtörténeti Szótárnak is munkatársa volt. Szerkesztette a Kritikai Szemlét 1878-ban Budapesten, melyből azonban csak három füzet jelent meg, és a Középiskolai könyvek Tára 1891-93.
Önálló kiadásként megjelent művei[szerkesztés]
- A görög irodalom története. Pest, 1873. (Ism. Uj M. Sion.)
- M. T. Cicero válogatott levelei. Magyarázta. Budapest, 1874. (4. jav. kiadás. Budapest, 1896. Görög és latin remekírók gyűjteménye 35.)
- M. T. Cicero két beszédje: Pro Sexto Roscio Amerino és De imperio Ca. Pompei. Magyarázta. U. ott, 1875. (Ujabb kiadása 1899 ugyanott Pro Archia poeta czímű beszéddel megtoldva.)
- Magyar-latin és latin-magyar kéi szótár. Budapest, 1881-82. Két rész. (Holub Mátyással együtt. I. 2. kiadás. II. 3. jav. k. U. ott, 1894. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1895.)
- M. Tullii Ciceronis in L. Sergium Catilinam orationes quatour. Magyarázta. Budapest, 1882. (Jeles írók iskolai Tára XVIII.)
- Tanügyünk és a középiskolai Törvényjavaslat. Budapest, 1882.
- M. Tullii Ciceronis De Officiis libri tres. Magyarázta. Budapest, 1887. (Görög és latin classicusok gyűjteménye.)
- Praeparatio Cicero beszédjeihez Catilina ellen. I. füzet. Cat. I. II. 1-6. fej. Budapest, 1891. (Latin Praeparatiók XI.)
- A görög irodalomtörténet synchronistikus táblája. Budapest, 1898.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Parancsfájl-hiba: nincs „CitLib” modul. és 1990–2002, 7. kötettől sajtó alá rendezte Viczián János.
- Magyar életrajzi lexikonParancsfájl-hiba: nincs „CitLib” modul.
- Parancsfájl-hiba: nincs „CitLib” modul.
- Figyelő IV. 319. l.
- A budapesti katholikus főgymnasium Értesítője 1883. 11. l.
- Petrik Géza Könyvészete.
- Egyetemes Philológiai Közlöny 1887. 1143. l.
- Magyar Könyvészet 1887., 1891., 1893-1894., 1896-97.
- Kiszlingstein Sándor Könyvészete és önéletrajzi adatok.
Parancsfájl-hiba: nincs „Authority control” modul.
This article "Köpesdy Sándor" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:Köpesdy Sándor. Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.
