You can edit almost every page by Creating an account. Otherwise, see the FAQ.

Indiai csillagjóslás

Innen: EverybodyWiki Bios & Wiki


"A Nap sugarai, melyek a vizes Holdra esnek,

Száműzik az éjszakai sötétséget,

Ugyanúgy, ahogy a tükör visszaverte sugarak,

Elűzik a teremből a sötétséget."1

Brihat Samhita, 4. fejezet, 2. versszak

"A Nap sugarai képezik a Holdat.

Surya rasmicandramah."

Védák2

Indiában a csillagtudomány régen és ma is döntő szerepet játszott mind a vallási-társadalmi, mind a politikai életben. Az indiai asztrológiát nem lehet pusztán babonaként szemlélni, hiszen az egy másik kultúra világfelfogásának tükre, egy nép vallásos képzeteinek lecsapódása. Többek között ezért nincsen a csillagászati matematika paradigmának ebben a kultúrkörben igazi létjogosultsága, mivel minden csillagászati eredmény szigorúan alá volt rendelve a csillagvallásnak, hogy kiszolgálja azt. Ez alól egyetlen diszciplína képez kivételt: a matematika. Hogy miért? Mert annak az államigazgatást (értsd: hivatalnoki apparátust) is ki kellett szolgálnia. Az alábbiakban az indiai csillagvallásra fogok fókuszálni, Baktay Ervinnek, a nagy orientalistának kutatásaira alapozva. Baktaynál - ugyanúgy, mint Bollnál - érezhető a csillaghit iránti elkötelezettség; de Boll-lal ellentétben ezt Baktay több munkájában nyíltan elismeri. Továbbá Baktay mellett legalább akkora hangsúlyt fektettem prof. Puskás Ildikó, a magyar indológia nagyasszonya munkásságának feldolgozására.


Intro

Egy indiai közmondás szerint nincsen olyan ember, aki ne lenne egy kicsit orvos és egy kicsit asztrológus is. Az indiai kultúrkörben a jóslás illetve előrejelzés tudománya rendkívül széles spektrumú volt, nem minden ága igényelt előképzettséget: gondoljunk a yogikra, akik olyan kifinomult intuíciós képességgel rendelkeztek, hogy rengeteg eseménynek a bekövetkezését meg tudták jósolni. Pedig nem rendelkeztek semmilyen klasszikus csillagfejtési ismeretekkel.3 Sajnos az ősi India csillagvallásának irodalmáról rendkívül keveset tudunk: a misszionáriusok, jezsuiták és ferencesek itt is tökéletes vandál pusztító munkát végeztek, ugyanúgy, mint Mezo-Amerikában. A kezükbe kerülő kéziratok átkozódva vetették tűzbe. Nem meglepő, hiszen pontosan tudjuk, hogy a középkori Európában is hány és hány fontos forrásművet semmisített meg a 'szent' inkvizíció.


India, differentia specifica

Mit is értünk India alatt? Puskás Ildikó mértékadó meghatározása4 szerint napjainkban a földrajzi fogalmat kettős értelemben használjuk: szűkebb, aktuális vonatkozásban az Indiai Köztársaságot jelöli, tágabb értelemben a Himalájától délre elterülő, 4,5 millió négyzetkilométernyi földrajzi területet, melyen - Sri Lankától eltekintve - öt modern állam létezik: az Indiai Köztársaság, Pakisztán, Banglades, Nepál és Bhután. Az India elnevezés először két Akhaimenida uralkodó, I. Dareiosz és I. Xerxész feliratain jelent meg.5 A feliratokon terminológiailag az Indus folyam középső és alsó folyása mentén megszervezett szatrapeiát, vagyis adózási és hadkiegészítési fennhatóság alá tartozó területet jelölte. Az óperzsa antik névhagyomány továbbvivői a muszlimok lettek, akik közül az első hódítók éppen az Indus folyása mentén, Szind térségében az i.u. VIII. század első évtizedében léptek India földjére, írja Puskás Ildikó.6

A középkor legnagyobb Észak-India leírója egy muszlim ember volt, Mahmúd udvarában. A kor két talán legnagyobb egyénisége, a perzsa Firdauszi, a Sáhnáme költője és Al Birúni, a korabeli iszlám világ legjelentősebb tudósa és India ismerője, mind Mahmúd udvarában tartózkodtak. Birúnit 1017-rendelte magához Mahmud. A jeles tudós egyik főműve az India története, a másik Az asztrológia elemei. Asztrológiai művében a geocentrikus világképből kiindulva a szférákkal közvetített égi archetípusok visszatükröződésének tekintette a földi tulajdonságokat. Ugyanakkor a Föld méreteire, fokbeosztásaira vonatkozó mérései csaknem egybevágnak a mai adatokkal.7


Az ind csillagtudomány rendszerezése

A régi ind szövegek az éggel foglalkozó tudományok kapcsán három fő diszciplínát különítenek el: az asztronómiát, a természetes asztrológiát és a horoszkópkészítést.8 A horoszkópia az, amit ahoratrinak neveznek: ez a nappalról és éjszakáról szóló tudomány, a legegyszerűbb látható beosztása az időnek. Ha a szóról a prefixumot és a szufixumot (elő- és utóképző) lebontjuk, a hora szó marad, ami a 'hora sastra': egy individuumnak az előző életbeli születéseiből való idő, és természetesen gonosz tetteinek hatása, melyből a karma következik. A karmánkról az asztrológia segítségével szerezhetünk ismereteket, illetve olyan munkákból, mint a 'Karmavikapa Grandha'. Az utóbbiban leírt tanok a 'jápát' magyarázzák, a pszichés fejlődést és a szocializációt mint a nevelés alakulását; valamint bizonyos tűzzel végzendő szertartásokat, melyeknek okkult jelentőségük volt. Az asztronómia tudománya Vikramarka idejében a planéták helyeinek számítási táblázatait jelölte, vagyis a megfigyelések adatokban-katalógusokban történő lejegyzését. A hindu asztronómusok sokáig kizárólag az Almagestre támaszkodtak és azért nem fejlesztették a csillagászati megfigyeléseket, mivel vakon bíztak Ptolemaioszban. Kizárólag a horoszkópkészítés miatt próbálták a matematikát és a számításokat hatékonyabbá tenni. Az első olyan hindu csillagász, aki megfigyelésen alapuló tudományként kezdte művelni az asztronómiát, egy Jai Shing nevű maharadzsa volt.9


A bolygók és szimbólumaik10

Az égbolt főszereplői a planéták (grahas), melyek Isten képviselői, és így minden lény életútját vezérlik. Minden planéta a Napból (férfi) és a Holdból (nő) ered. Az időember (Kálapurusa) szerint a Jupiter a szellem, a bölcsesség és az egészség; a Mars a hatalom és az erősség; a Merkúr a nyelv; a Vénusz a kívánság; a Szaturnusz a bánat és a gondok. A Nap és a Hold a királyok a planéták között, a Mars a hadvezér; a Merkúr az első herceg, a Jupiter és a Vénusz a miniszterek; és a Szaturnusz a szolga. A Nap kelet felett uralkodik, a Vénusz délkelet, a Mars dél, a Sárkányfej délnyugat, a Szaturnusz nyugat, a Hold északnyugat, a Merkúr és a Vénusz északkelet felett. A menstruációról azt tartották, hogy a Mars és a Hold idézi elő.


Az indiai vallások szinkronizmusa

A térség legjelentősebb politikai, katonai és kulturális nagyhatalma mintegy ezer éven át a Csóla-dinasztia által irányított királyság volt (200-1279). A Kelet területén majd' mindenhová eljutó kereskedő-kolóniáik révén ők exportálták először a hinduizmust is, írja Puskás.11 Dél-India szerte csodálatos templomvárosok épültek, melyekben elsősorban a Siva-kultusz dominált; de a vaisnava, vagyis Visnu-követő hinduizmus is monumentális építészeti emlékeket hagyott maga után. Az első ezredfordulóra a buddhizmus ugyan Ázsia szerte széles körben elterjedt, ezzel fordítottan arányosan Indiában viszont a peremterületek kolostoraiba szorult vissza. A dzsainizmus aszketizmusa - ami a lélek örökkévalóságát hirdette - mindig a kevesek kiváltsága volt: a nyugat és dél-indiai dzsaina kolostorokban azonban élénk kulturális élet folyt. Kéziratok tömege készült, új tudományterületek születtek, és itt jegyezték le először a népnyelvi szövegeket. A klasszikus hinduizmus és a hozzákapcsolódó filozófiai iskolák mellett megjelent a bhakti irányzata, mely az áhítatos istenszereteten alapult: az istennel való érzelmi azonosulás révén kereste a megváltást, melynek érzését páratlan szépségű erotikus képekben fogalmazták meg a költők - írja professzor Puskás Ildikó.12


A védikus csillaghit paradigma13

A védikus asztrológia definíció szerint a karma, vagyis az emberi sors megfejtéséhez használt módszer. Ezt szankszritül Dzsjótisnak nevezik. Az indiai asztrológia egyrészt a Védákban lefektetett filozófiai, társadalmi és kulturális hagyományokon alapult. A Védákban leírt áldozati rituálék kedvező időpontjait a papok a Dzsjótis segítségével számították ki. Az indiai csillagfejtésben a legnagyobb jelentőséget az aszcendensnek, vagyis a keleti horizonton felkelő jegynek tulajdonították: úgy gondolva, hogy az ember alapszemélyiségét ez határozza meg. Jelentősnek tartották a Hold szerepét, mely szerintük a mentális működést szabályozta, és a Napét is, melyet a fizikai testre jellemzőként tartottak számon. Figyelembe vették még a Mars, a Merkúr, a Jupiter, a Vénusz és a Szaturnusz hatásait; de az Uránuszt, a Neptunuszt és a Plútót nem: ezek létezéséről még nem is tudtak. Még két 'kisbolygónak' tulajdonítottak jelentős szerepet: a Ráhunak és a Kétunak, melyek a Hold felszálló és leszálló csomópontjain helyezkednek el. Az indiai asztrológia egyik legnagyobb eltérése az európaihoz képest, hogy a Hold pozíciója minden más bolygóénál fontosabb szerepet kap. Amikor az indiai csillagvallásban arról beszélnek, hogy valaki milyen jegyben született, akkor a Hold jegyére gondolnak, nem a Napéra. A hindu csillaghit egyik alapelve, hogy a bolygók hatásai a Holdon keresztül érkeznek a Földre. A legegyszerűbben megfigyelhető változás a Hold (Chandra) 28 napos periodikus fogyása, a Nap (Surya) 1 év alatti körforgása a 12 állatövi jegyben (rashi), illetve házban (stana). Ezen megfigyelések alapján alakult ki az aszcendens fogalma (lagna), amely a megszületés pillanatában a keleti égbolton felbukkanó állatövi jegy.14Itt érkeztünk el a babilóni és az indiai asztrológia közötti legnagyobb különbséghez: míg a babilóni rendszer tropikus, vagyis földünket a naprendszerben szemléli, addig az indiai szisztéma sziderikus, sorsunkat az univerzumban szemléli, és a védikus világkép szerint a múltba és a jövőbe is tekint (karma). Az ind csillagvallásban a lélekvándorlás és karma tanának eredményeképpen az állat és növényhoroszkópoknak is volt-van létjogosultságuk, ugyanúgy, mint az ókori görögöknél. Az indiai csillagfejtő kettős Napban, kettős Holdban, kettős Marsban és kettős planétákban hisz: ezek közül az egyik a fizikális test (Sthula), a másik a szellemi-asztrál test (sma). A tevékeny erők a planétákból áradnak: minden planétának egy lelke van. A planéták inkább csak jótevők. A hiedelem szerint a szerencsétlenségek, rossz ómenek, álmok, gondolatok és tettek veszíteni fognak erősségükből, ha az ember ismeri a Hold futását a csillagképeken keresztül.


Milyen szakirodalom volt elérhető a középkori Indiában?15

Az ind vallás legrégebbi forrásai a Védák, melynek legfontosabb elemei a különböző istenekhez intézett, áldozatoknál ünnepélyesen előadott himnuszok. A Védák legrégibb darabjai a Rigvedában találhatók, amely egy tíz könyvből álló gyűjtemény. Ennek része az Atharvaveda, a varázsmondások könyve, amelynek legnagyobb része átok és varázsformulák. A Védák világképe, csillagismerete ugyan nem mérkőzhet a babilóniaiakéval, de nem is sokkal marad el mögötte. A nagy bölcs, Varáha Mihira műveiben, ezek közül is főleg a Brihát Játakában hagyományozódtak ránk a csillagfejtés tanainak fogalmai. Varáha Mihira asztrológiai művei a Játaka, a Viváhapatala, a Yátra és Samhita. Az indiai asztronómia az arabhoz és az európaihoz hasonlóan Ptolemaiosz alapművén, az Almagesten alapult. S persze nem szabad elfeledkeznünk Al-Birúni 'Az asztrológia elemei' című könyvéről...


Hogyan lehetett valakiből csillagfejtő pap?16

Indiában már az ókorban nagy hangsúlyt helyeztek a csillagjós személyére. Felkészültnek kellett lennie az Atharva-Véda ismereteiben. Testileg és erkölcsileg egy nagyon magas követelményszintet kellett teljesíteni, s ezért rendkívül gondosan választották ki őket az Atharvan papok közül. A származás mindenek előtt. A jelöltnek Atharvan iskolából kellett származnia, talán a Paippaladas vagy a Saunakin iskolából. Tehát hasonló gyakorlatot követtek, mint a zsidóság: ott is bizonyos papi funkciókat csak a kohaniták és a leviták törzséből származó személy tölthetett be. Visszatérve Indiára, a csillagfejtő jelöltnek mindent változást állandóan figyelnie kellett mind a légtérben, mind a földön, az állatok-madarak kiáltásaival együtt. A csillagfejtőnek a főpap és a király tanácsadójaként ügyelnie kellett a gonosz álmokra is, ugyanúgy, mint a mágus papoknak az újbabilóni birodalomban, ahogy ezt Dániel könyvében láthatjuk a Bibliában.17 Később az indiai csillagfejtőt már csak egy évre választották, de a királynak - aki Indiában az egész ország sorsáért felelős volt - azonnal el kellett bocsátania őt, ha az országban áradás, éhínség vagy szárazság ütötte fel a fejét. A purohita illetve főpap és az udvari asztrológus a régi szövegek szerint úgy egészíti ki egymást, mint az anya és az apa. A státuszt jelző ranglista a szövegben a főpapot a tábornagy mögötti, második helyen említi. A hiedelem szerint egy purohita biztosítani tudta a királynak a hatalmat az alattvalók felett, a győzelmet az ellenségen, de bizonyos esetekben okozhatta a trón elvesztését, a birodalom széthullását is.18 Ő volt az államot 'eltartó' brahman. Amikor a király kiválasztotta csillagjósát, ugyanazt a formulát alkalmazták, mint a házasságkötésnél. Sokszor előfordult, hogy egy csillagjós egyszerre két királynak szolgált, ami által a presztizse jócskán emelkedett. Varáha Mihira leírja,19 hogy milyennek kell lennie egy asztrológusnak: jó származásúnak, kellemes kinézetűnek, arányos termetűnek. Jól formált végtagjai kell hogy legyenek, testi hibától mentesen. Negatív diszkrimináció, a javából. Napjainkban, ha valaki így adna fel egy álláshirdetést, komoly jogi konzekvenciákat vonna maga után. Egyiptomban ugyanez volt a helyzet, amire jó példa a XII. dinasztia idejéből Ameninek, a Gazella-kerület kormányzójának felirata.20 Testi hibás emberek egyszerűen nem tölthettek be bizonyos funkciókat, mivel a tetszetős külső motívuma isteni ajándékként (ellenkezője pedig nyilván büntetésként) élt a közhiedelemben. Ugyanezekkel a tulajdonságokkal emelkedett fel Egyiptomban József is: az álomfejtő (csillagjós) rabszolga szintén megnyerő külsejű volt,21 megbízható és rátermett. Alapvető kritérium volt, hogy az indiai csillagjós hangja tiszta és jól csengő legyen,22 s ugyanakkor az erkölcsi szigor is megkívántatik tőle, valamint a nemes lelkűség, harcra kézség, éles elméjűség, a tudás, a szelídség és a jóság. Ismernie kell az engesztelő áldozatokat, a gyógyítást, uralnia kell a fehér mágiát. Járatosnak kell lennie az asztronómiában és az asztrológiában egyaránt. Egy másik helyen Varaha Mihira idézi a nagy látnok, Bhagavan Gita mondását,23 miszerint az olyan herceg, aki az asztronómia és a horoszkópkészítés minden ágában jártas csillagfejtőt nem becsüli, az bánatot szenved és tönkre megy.


Az ember, aki Buddha horoszkópját felállította.

Varáha Mihira. Rövid monográfiák.24

Varáha Mihira műveiben, legfőképpen a Brihát Játakában hagyományozódtak ránk a csillagfejtés elemi fogalmai. Varáha Mihira Avantiból származott, Adittadása fia és tanítványa volt. Adittadása maga is neves asztrológus volt,25 amint ezt a Brihát Játaka 26. fejezetének ötödik versében olvashatjuk. Varaha Mihira születési éve nem derül ki művéből, valószínűleg az i.u. VI. század első felében élt. Tudjuk, hogy kortársa volt Vikramadityka, aki a saka éra 466. évében, vagyis i.u. szerint 544 körül lépett trónra. Ekkor kellett Varáha Mihirának élnie, akinek asztrológiai művei a Játaka, a Viváhapatala, Yátra és Samhita. A Brihát Játakát az arab asztronómus, Al-Bitruni Pancasidhantika-nak is nevezi, mert az öt siddhantán alapul. Asita-Devala is híres rshi asztronómus volt, aki a buddhistáknál is ismert volt. Hiouen Thsang is emlegeti őt O-Si-Ti, mint azt az asztrológust, aki elkészítette Buddha horoszkópját.


A konstelláció és a szex

Indiában a házasságok a mai napig az ősi hagyományok szellemében köttetnek: a párokat a szülők választják ki, a jelölt horoszkópjának figyelembe vételével. Negyedik fejezetében a Brihát Játaka azt tanácsolja a férfiaknak, hogy ha kiváló utódot szeretnének, különleges planetáris állásokkor nemzzenek gyerekeket.26 A mítosz szerint Parasara, a nagy asztrológus is meghatározott bolygó-konstellációkor 'egyesült' egy hajós lányával Jumna szigetén, és ennek eredményeképpen született meg a hatalmas Védavyasa. Egy másik, brahmanikus asztrológus szintén ugyanennél a konstellációnál szeretkezett egy fazekas lányával, és gyermekük a nagy Salivahana lett.


Matematika, avagy az Ind természettudományos gondolkodás kezdete27

A Szulvaszutrák a legrégebbi matematikai vonatkozásokat tartalmazó hindu szövegek, melyek nagy része az i.e. VI. századra datálható. Céljuk nem matematikai: a számítások különböző vallási szertartásokkal kapcsolatban kerülnek elő, mint például az oltárok építése. A vallási célú építészet ösztönzi az embert arra is, hogy összefüggést keressen a négyzet oldalai és átlója közt, vagy hogy kiszámítsa a kör területét. Ezek a szövegek már tartalmazzák a Pitagorasz-tételt. Az indiaiak tízes számrendszert használtak, a helyi értékek mellőzésével. Valamikor a III. században ötvöződött össze Indiában a tízes számrendszer a helyi érték rendszerrel tízes helyi érték rendszerré, amiről egy, a VI. század végéről fennmaradt dátum is tanúskodik. Azidőtájt, amikor a Római Birodalom hanyatlásnak indult, akkor kezdődött Indiában a matematika és a csillagászat ugrásszerű fejlődése. Az ebből a korszakból származó egyik legrégebbi írásos emlék a Sziddhanták, ami főleg csillagászati jellegű, súlypontja az asztronómiával kapcsolatos trigonometria számításokra tevődik. Ezeken a szövegeken is érződik az erős babilóni hatás, amit a hatvanas számrendszer használatában követhetünk nyomon. Másik jelentős alkotás a Szurija Szidhanta, amit a tudósok az időszámításunk szerinti harmadik-negyedik század fordulójára datálnak. Különlegessége, hogy húrtáblázat helyett sinus-táblázatot tartalmaz.28

A közép-indiai Udzsainban és a Dél-indiai Majszurban voltak a legnagyobb késő ókori matematikai iskolák. Innen maradt ránk a legtöbb matematikai-csillagászati szöveg az i.u. V. századtól kezdve. Az V. század második felében élt Árjabhata valamint a VII. század első felében élt Brahmagupta voltak a leghíresebb matematikusok. Ők főleg az aritmetikával, algebrával, geometriával és trigonometriával foglalkoztak. Az utolsó nagy középkori indiai matematikus az udzsaini székhelyű Bhászkara volt, a XII. század közepén. Ő már félig meg tudta oldani a másodfokú egyenleteket: azért csak félig, mert nem vette számításba a negatív gyököket. Az ő érdeme a Lilavati elnevezésű matematikai szöveggyűjtemény, amely hosszú ideig iránymutató volt a matematikus-csillagász képzésben.

Az egyik leghíresebb indiai asztronómus, Árjabhatta, az i.u. V. század végén írt egy könyvet Árjabhatija címmel. Ezt sok kutató Euklidész Sztoikheiájának a lenyomataként szemléli, s nem véletlenül. Ugyanolyan összefoglaló mű, mint Euklidészé: hatványfogalommal, négyzetgyök és köbgyökvonással, terület és térfogat számítással, valamint a háromszög területének kiszámításával foglalkozik. A könyv sok hibás eredményt is tartalmaz, például a piramis és a gömb térfogatszámításának vonatkozásában. Árjabhatija a fogalmánál egyrészt a Ptolemaioszi értéket használta, másrészt a tíz négyzetgyökét.


Időszámítási rendszerek29

Az első ezred fordulóján Észak és Dél-Indiában egyaránt sokféle időszámítást használtak, hiszen a mitikus-kozmikus időszámítási elméletek mellett többnyire dinasztia-váltásokkal mérték az időt. A sokféle időszámítás oka az volt, hogy a XI. századra sorra hanyatlottak le olyan nagyhatalmak, mint a Gurdzsara-Pratiharák (VIII-X. század), akiknek Észak-Indiában sikerült átmenetileg kiterjeszteni a hatalmukat az Arab-öböltől a Bengáli-öbölig. Az addig feudális függésbe kényszerített kis dinasztiák egymás után léptek a függetlenség útjára, s azonnal létrehozták saját időszámításukat ugyanúgy, ahogy a pártusok vagy a szeleukidák. Dél-Indiában másként alakult a helyzet. Az indusok időszámításában tapasztalhatjuk, hogy a szanszkrit kultúra legrégibb irodalmában, a Védákban30 a 12 hónapos holdév érvényesül, amelyhez időről időre egy tizenharmadik szökőhónapot csatoltak.

Az egységes indiai év használatát csak 1957-ben tették kötelezővé az Indiai Unió államaiban. Ez felépítésében a gregoriánus naptárat követi, de az évet a korábbi indiai hagyományoknak megfelelően március 22-én kezdi.


A csillagvizsgáló31

Az Almagest szintű táblázatok pontatlan adatainak kijavítása céljából Jai Shing 1725-ben egy csillagvizsgálót építetett Delhi közelében. Az obszervatórium hindu neve Jantar Mantar, melynek központi műszere egy napóra: a Samrat Yantra. A másik fontos műszer a csillagvizsgálóban a Jai Prakas, amely ugyancsak a Nap pályáját követte. Ez utóbbi két darab fehérre festett félgömb volt, amelyek felé észak-déli és kelet-nyugati irányban drótokat feszítettek ki, melyek így hálót képeztek. A hálók metszéspontjai árnyékot vetettek a félgömbökre, és ezeknek az árnyékoknak a mozgása alapján lehetett leolvasni a Nap pályájának adatait. A csillagvizsgáló mellett két külön torony funkcionált a csillagok és a bolygók horizont feletti magasságának és északi iránnyal bezárt szögének mérésére. A torony padlója hat fokos cikkekre volt felosztva, és minden második körcikkhez tartozott egy ablaksor a henger palástján. A csillagok és a bolygók adatait úgy tudták meghatározni, hogy a középpontban elhelyezkedő megfigyelő melyik ablakon keresztül látta az égitestet. Amikor az egyik csillag az egyik ablakban sem látszott, akkor átsétáltak a másik toronyba, mivel a két torony ablakai pontosan kiegészítették egymást. Az obszervatóriumban volt még egy negyedik, Misra Yantra nevezetű napóra, amely azt mutatta meg, hogy hány óra van a leolvasás időpontjában négy másik csillagvizsgálóban: Greenwichben, Zürichben, Japánban és egy csendes-óceáni obszervatóriumban. Ennek előzménye, hogy Jai Singh követeket küldött Európába és Japánba, hogy megismerje az ottani tudósok eredményeit. Európában követeit a katolikus méltóságok megnyugtatták, hogy a világmindenség középpontja a Föld, így Jai 1743-ban bekövetkező halálakor még mindig azt hitte, hogy a geocentrikus világkép helyes. Jai Shing még életében másik négy csillagvizsgálót is épített: Ujjainban, Benaresben, Mathurában és önmagáról elnevezett fővárosában, Jaipurban.


Mítosz és szimbólumrendszer32

Rahu és Kétu az Északi és Déli holdcsomók szanszkrit neve, de gyakran csak együttesen, Rahu Kétu-ként emlegetik őket. A holdcsomók nem igazi bolygók, hanem az a képzeletbeli két pont, ahol a Föld körüli Nap mozgását metszi a Hold útja, vagyis ezek az u.n. 'árnyék-bolygók'. A holdcsomóknak az indiai asztrológia nagy jelentőséget tulajdonít. A Rahu Kétu mítosza szerint egy nagy háború volt az istenek és a démonok között az univerzum uralmáért, és Naga Vasuki, a föld alatti világ kígyó ura úgy döntött, hogy segítséget nyújt az isteneknek a halhatatlanság nektárjáért (amrita) folytatott keresésben. Az istenek úgy vélték, hogy a démonok csak saját alantas vágyaik szolgálatába akarják állítani a nektárt, ezért úgy döntöttek, hogy kijátsszák a démonokat. Vasuki titokban ivott a halhatatlanság italából, de a Nap és a Hold rájött erre, és panaszt tettek Vishnunál, a világ teremtőjénél. Vishnu haragjában kettévágta Vasukit, aki, mivel ivott a halhatatlanság italából, két részben ugyan, de életben maradt. Vasuki két részéből keletkezett az égbolton Rahu (fej) és Kétu (test), hogy figyelmeztesse az embereket: az élet sötétebb oldalát le kell ahhoz győzni, hogy elérjük a halhatatlanságot. Az indiai asztrológiában Ráhu és Kétu, a kettévágott kígyó annak az allegóriája, miként vagyunk elvágva előző életünktől. Ráhu, mint a jelen szimbóluma, örökké keresi az elveszett előző életét, a múltat, melyet Kétu szimbolizál. Rahu-Kétu még a Kundalinit is jelképezi, a bennünk szunnyadó rejtett hatalmat. Sárkányként is szokták ábrázolni: Rahu a sárkány feje, míg Kétu a sárkány farka.


Kulturális interakciók33

A görög asztrológiai módszer körülbelül i.e. 300 körül jutott el Indiába. Az ókori indiai csillagászat, melyet Nagy Sándor odaérkező követei is megtermékenyítettek, nagy hatást gyakorolt a muszlim gondolkodókra is. A kritikai gondolkodás volt az, melynek segítségével a hinduk értékelni és pontosítani tudták a görögök eredményeit. Korrigálták nyugati elődeik számításait, s így az égitestek pályaívének meghatározásához más koordinátákat adtak meg. Körükben a csillagászattól elkülönülő ágként bontakozott ki a trigonometria. A muszlimokra az indiai csillagászok időfelfogása is jelentősen hatott, mégpedig a hindu filozófia közvetítésével, mely a kozmoszban folytonosan ismétlődő életciklusokról regél. Az Indiai matematika fejlődésének köszönheti az emberiség a tízes helyiérték-rendszert, amely az arabok közvetítésével terjedt el a Közel-Keleten és Európában. Az indiai-arab és az európai kultúra legnagyobb közös találkozási pontja az asztronómia területén volt, mégpedig Ptolemaiosz Algamestjét kell annak tartanunk, melyet a hinduk valószínűleg az V. században építettek be saját rendszerükbe. Az indek a legnagyobb kulturális hatást viszont nem a tudomány, a csillagászat vagy a matematika területén érték el, hanem Tibeten, Kínán, és Japánon keresztül a buddhizmus hódító erejével.


JEGYZETEK

1 Varáhamihira, Brihat Samhita. Ford.: V. Subrahmanya Sastri. Banglore. 1947. 4. fejezet. 1. szakasz.

2 Wilheim Wulff Brihat Samhita fordítása, Bhattautpala kommentárjával. Hamburg. 1925. 1. old.

3 Baktay Ervin, A diadalmas jóga. Szukits. Szeged. 1992. 19-32. old. Egyéb irodalom az 'intro' fejezethez: Luis Jacolliot, Biblia in Indien; a Brihat Samhita kapcsán Iyer, az arab-India reláció kapcsán Stein Schneider, egyébként Max Müller, Kern, és Weber munkássága.

4 Puskás Ildikó, India. História. 1999./09-10. A tanulmány letölthető a www.historia.hu-ról.

5 Dareiosz és Xerxész feliratai közül azok álltak rendelkezésemre, melyeket Saul Shaked közölt (a persepolisit és a susait, az eredeti óperzsa szöveget angol fordítással mellette, saját jegyzeteivel). Ugyanez a 'handout' tartalmazza a Bundahisn első fejezetének fordítását. Előadás és handout: Saul Shaked. ELTE-Btk. Bp. 2000.

6 Puskás Ildikó: Istenek tánca. Gondolat. Bp. 1984. 7-9, 19-20, 41-43, 44-47, 50-51, 57, 59-60, 68, 70-71, 74-75, 78, 93, 95-98, 100, 106, 109-125, 128. old.; Hinduizmus. Források. A Keleti vallások sorozat. 10. kötet. Bp. Kőrösi Csoma Társaság. 1991.; India. História. 1999./09-10.; és természetesen az India bibliográfia.

7 Al-Birúni, India. XIII-XV. könyv. An account of the Religion, Philosophy, Literature, Geography, Chronology, Astronomy, Laws, and Astrology of India. Ford., jegyz., és nagyon jól használható tárgymutató: Edward C. Sachau. London. 1910. A továbbiakban: Sachau: Birúni, India. 1910.

8 Varáhamihira, YogaYatra. 1. fejezet. 3. sz. (a Kern-féle kézirat, Leyden.).

9 G. Thibaut, Astronomie, Astrologie, und Mathematik. In: Grundriss der Indo-Arischen Philologie und Altertumskunde. 3. kötet. 1899.; Otto Neugebauer, The transmission of planetary theories in ancient and medieval astronomy. Scripta Mathematica. New York. 1956.; Neugebauer, Egzakt tudományok az ókorban. Gondolat. Bp. 1984. Benne van Ptolemaiosz Algamestjének a története és vonatkozásai.

10 Marcus Schmieke, Védikus asztrológia. Windpferd. Verlag. 2001. 9-11., 14-16. old.; Védikus asztrológia és egyéb szócikkek: Udo Becker, Lexikon Der Astrologie, Astronomie, Kosmologie. 1988.; Albert S. Lyions, Der Blick in die Yukunft. Eine illustrierte Kulturgeschicte. Astrologie. DuMont. Köln. 1991.

11 Szimonidész Lajos, Iszlám és buddhizmus. Dante Kiad. Bp. 1931. 103-118. old., 149-163., 233-248, 251-278. old.; Puskás Ildikó, História. 1999./09-10.; Ions Veronica, India mitológia. Corvina. Bp. 1991.

12 Puskás Ildikó, Lélek a körforgásban. A hinduizmus születése. Balassa Kiad. Bp. 2000.; Eliade Mircea, Vallási hiedelmek és eszmék története I-III. ford. Saly Noémi. Osiris. Bp. 1995.; Baktay Ervin, Az örök törvény. A hindu világszemlélet ismertetése. Bp. Révai. 1936.; Baktay Ervin, India művészete a történelem és a művelődés keretében. Bp. 1963.

13 Al-Birúni, India. XV. Sachau. London. 1910. Benne Varáhamihira egyik műve Birúni tolmácsolásában.; G. Thibaut, Astronomie, Astrologie, und Mathematik. 1899.; Marcus Schmieke, védikus asztrológia. Windpferd. Verlag. 2001.

14 Baktay Ervin, A csillagfejtés könyve. Szépirodalmi Könyvkiadó. Reprint. Bp. 1989.

15 Thibaut-Divedi, The Paňchasiddhântikâ. The Astronomical work of Varáhamihira. Beuares. 1899.; Bhattautpala kommentárja Varáhamihira Brihat-Samhitájához, benne Paulisa Sziddhánta kivonata; Varáhamihira, Brihát Samhita. Ford. V. Subrahmanya Sastri. Banglore. 1947.

16 Julius Negelein, Traumschlüssel des Jagaddeva (Jagadéva álomkulcsa) 24-25. old.

17 Álmok: Dániel és Nabukadneccár (Dániel 2. fejezet), Nabukadneccár álma a kivágott fáról (Dán. 4. fejezet), József álmai és a megfejtések (Mózes I. 37.1-11., u.ott 40, 41. fejezet). Datáláshoz: (feliratok, osztrakonok, papiruszok, papiruszok. 109-126., Scheiber Sándor. Dániel datálásához). Elephantiné-ásatások során papiruszok, eredeti pecséttel, Dániel és Ezra arameus nyelven. Kambüzés már i.e. 25-ben kolóniát talált itt. Kreeling a telep megszűnését 399-re teszi. Az i.e. 2. sz.-ban került be Dániel..., nem volt kánonban a kereszténységig. (Archibald Robertson, A kereszténység eredete, 60-61. old., 2. kiadás, Gondolat, Bp. 1973. Fröhlich Ida: Források és kompozíció Dániel könyvének II. fejezetéhez. 121-132. old.) A 2.-tól a hatodik fejezetig arámi nyelvű, elbeszélő, újbabilóni ill. perzsa korra datálható! (M. Noth: Zur komposition des Buches Daniel, ThStkr 98-99. 1926. 122. old. 125.p., J. Vergote, Joseph en Egypte, Louvain, 1959.) Egyiptomból az álomfejtés "tudományának" egyébként is igen nagy, írásos adatokkal dokumentálható hagyománya ismeretes (125.p.) A 7-12. fejezet + a bevezető 1. fejez. Héber, 3-2. sz. Dániel második fejezeti álomfejtése Hanhart elemzése szerint (123. old.) a második fejezet mai formája hellenisztikus kori átdolgozás eredménye (4. királyság). Az álomfejtés rendszerezése (K.G.: A biblia és az ókori kelet, 98-100., In.: A biblia világa). Álom: A jósló álom motívuma gyakori. Eposzi költészet eleme, összekötő kapocs és vezérfonal irodalmi eszközként. Álom - megfejtés - beteljesedés. A jósló álom fajtái: 1., szimbolikus álom: József, ill. Dániel. 2., tisztán jósló álom: Abimelek álma (Gen. 20:3), Nabu-naid álma. 3., Inkubációs - szertartási álom: szertartási szokás, a szentélyben alvó uralkodó jósló álma: Gudea lagasi uralkodó templomépítési himnuszában, v. Nabunaid anyjának álma fia királyságáról harrani föliratában, v. Salamon álma Gibeónban (1. Kir. 3:4). 1., szimbolikus álom megfejtése az igazi tudomány, és nehézség: megfejteni. (A. Volten: Demotische Traundeutung. Copenhagen. 1942. A. Leo Oppenheim: The interpretation of Dreams in the Ancient Near East.) Az álomelemzéshez (oneiro-kritiké): a mezopotámiai irodalmi szövegek az i.e. 3. évezred óta tesznek említést az álmokról. Oppenheim: 1., szimbolikus álmok, 2., álombeli üzenetek, kijelentések. (Ez is 50. old.) Incubatio: szentélyben alváskor kapott kijelentés álomban. A szimbolikus álom megfejtéséhez szakember kellett. Pl. a sumer szövegekben tudós öregasszony. Divinatio =jóstehetség (divino), aki úgymond facilis est divinatio, vagyis könnyen nyitjára jöhet a dolgoknak, divine (mint adv.)= isteni sugallatból. (51. old.) Máj, belsőség, bél jóslás, Asszír álmoskönyv, előjelek értelmezése: nyíl kilövése, olajcsepp, füst, madár röpte.1., álom szegmentálása 2., szegmentumok értelmezése 3., összegzés, értékelés (55. old.) Az álomfejtés nem volt elszigetelve a jövendőmondás egyéb eljárásaitól. Mindentudó jósnő, látó öregasszony, s ezek informális ranggal bírtak.... (65. old.) Nebukadnezár álma szimbolikus álom. A József történetben szereplő álmok (Gen.37.:7-11, 40-41) Fröhlich Ida szerint egyiptomi eredetűek. Szimbolikus álom a Midjáni katona álma: (Birák 7:13-15). József hatással lehetett Dánielre M. Delcor szerint (Fröhlich Ida: 125. old.) Az elfelejtett álom esete: a. Leo Oppenheim: The interpretation of dreams in the Ancient Near East. Philadelphia, 1956. asszír álmoskönyv, ómenszöveg (24. láb): ez az álom volt rajtam, amelyet azonban én nem ismerek... ha egy ember nem képes visszaemlékezni az álomra, amelyet látott: istene haragszik rá (Talmud: Berakoth 55/b).

18 Sat. Brahm. 5.3.1.

19 Samhita. 2. fejezet. 7-13. szakasz. Itt írja le Varáhamihira, hogy a jó Igoutishakának vagy asztrológusnak milyen kritériumai vannak; és mit kell tudnia (természetes asztrológia=semhita; asztronómia, horoszkópia).

20 Ameni, a Gazella-kerület kormányzójának felirata (ford.: Varga E., 23-24. old., OKTCh.): Ameni története is hasonló, mint Horhuf kerületi főnöké. Ő is arisztokrata származású, mivel fejedelem fia volt ("délre hajóztam mint a fejedelem fia, királyi pecsétőr"). Amúgy a XII. dinasztia uralkodási ideje alatt járunk, I. Sesotris uralkodása alatt. Ha Uni, Horhuf, és Ameni történetét összehasonlítjuk mintegy szemléltetésül: Horhuf és Ameni története volt inkább az általános az adott időszakban az egyiptomi társadalomban. Az arisztokrata származás előjogokat biztosított az elitbe való tartozásba, már csak a szocializációból következő kapcsolati tőke és ismeretek megszerzésével is. A társadalom zárt volt, alacsony mobilitási esélyekkel. Mégis Uninak a politikai megbízhatósága, hűsége, rátermettsége, és valószínűleg a kor ideájának tetszetős külseje ("rokonszenves volt" - a külső számított, már csak a vallási képzetek miatt is, pl. testi hibások nem tölthettek be bizonyos funkciókat, továbbá a tetszetős külső mint isteni ajándék motívuma). Ugyanezekkel a tulajdonságokkal emelkedett fel József, a fogoly rabszolga (héber terminus a Tanah-ból), aki szintén megnyerő külsejű volt, valamint megbízható és rátermett. Igazán független társulások bizonyos tudósi foglalkozások: 1., démonűzés, bajelhárítás (masmasu) 2., baru-jövendőmondók 3., esetleges orvosok, írnokok. Kritériumok: származás, testi hibátlanság, szakképzettség. (116. old.).

21 Dániel 1. 3, 4.:válasszon ki... nemes származású ifjakat, akiknek semmiféle fogyatékossága nincsen, szép arcúak. Továbbá Mózes I. 39:6. Józsefre bízta egész vagyonát...Józsefnek szép termete és szép arca volt.

22 Bhagavad Gitá. Európa Kiad. Bp. 1997. Letölthető több szövegváltozat a www.terebess.hu-ról.

23 Samhita. 2. fejezet. 17-23. old.

24 Ami a rövid monográfiákból kimaradt: Varáhamihira egyéb asztrológiai jellegű munkája, például a Samhita két formában is: egy nagy és egy kicsi Viváhapatala; és a Brihát Jatakát Horasastra-nak is nevezik. Varáhamihira első és egyben asztrológiai munkája a 'Karána Graham'. Ezt nem csak Al-Bírúni hívta Pancasiddhantikának, hanem Bhattautpala is. A legelső indiai asztrológus Parasava (Wilson, 'Visnu Purana'). VRÁHAMIHIRA Parasát a Brihat Jatakában (7. fejezet 1) Sahtipurvának hívja ('erőből nemzett'). Weber, Indische studien 25. old.; Kernelnél u.ez. Más. Asita-Devala, vagy ahogy Uttpala a kommentárjában véli Asita és Devala: Hiouen Thsang őt ismeri O-SI-TI név alatt. Mellesleg Vaháramihirának négy nagyobb kommentátora is van. A legismertebb Bhattautpula-é, egy másik Subodhini-től; egy harmadik Mudraksaritól (aki az aritmetikus szakaszokra fókuszál), a negyedik kommentár pedig Sreepateeyamé.

25 Brihát Jataka. 26. fejezet. 5. vers. Varáhamihira életéről és munkásságáról a legjobbak szerintem K. Kern történeti fejtegetései, aki Uttala kommentárján keresztül is elemzi. Journal of the Royal Asiatic Society. VI. kötet. 6. füzet.

26 Brihát Jataka 4. fejezet.

27 G. Thibaut, Astronomie, Astrologie, und Mathematik. 1899.; Delta-Singh, A history of Hindu Mathematics. Indiai matematikusokról Neugebauer. Gondolat. 1984. 63, 183, 196, 247. old.; Clark, Walter E. (ford. jegyz.): The Erybhatiya of Eryabhata: An Ancient Indian work on Mathematics and Astronomy. The University of Chicago Press. Chicago. 1930.

28 E. Burgess ford., Sziddhánta. Calcutta. 1935.

29 Sachau, Al-Bírúni, India. In: Chronology. (London 1910). Lásd a végén a névmutatót az időszámítási rendszerekről, és keresd te is vissza.

30 Puskás Ildikó, India. História. 1999/09-10.

31 Mörk Péter, "Indiában, hol éjjel a vadak zöld szeme cikkan át a dzsungelen..." Jai Shing maharadzsa obszervatóriuma. Letölthető elektronikus formában a www.terebess.hu-ról.

32 Baktay Ervin, Indiai regék és mondák. Móra. Bp. 1963.; Marcus Schmieke, Védikus asztrológia. Windpferd. Verlag. 2001.

33 I. Szeleukosznak a szövetségese volt az Észak-Indiát egyesítő Csandragupta-Mauria király. Asóka indiai király felirataiban pedig több hellenisztikus uralkodónak a neve szerepel (pl. Antigonosz Gonatasz). Hahn István. Gondolat. 1983. 118. old. A görög-perzsa-indiai kapcsolat egyik viszonylag korai időpontja látszik levezethetőnek (Denkart, IV. könyvének egy részlete alapján): a csillagászattal és asztrológiával foglalkozó indiai szövegek egy része az Almagesttel együtt eljutottak I. Sáhpur udvarába (i.sz. 3. század). Journal of Asiatique...237.sz. 1949. 2. old.



This article "Indiai csillagjóslás" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:Indiai csillagjóslás. Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.



Read or create/edit this page in another language[szerkesztés]