INNORÉGIÓ Tudásközpont
|
Ennek a szócikknek hiányzik vagy nagyon rövid, illetve nem elég érthető a bevezetője. Kérjük, , ami jól összefoglalja a cikk tartalmát, vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján. |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
|
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
Az INNORÉGIÓ Tudásközpont az egri Eszterházy Károly Egyetem Kutatási és Fejlesztési Központjának kutatási, képzési, és szakértői feladatokat ellátó szolgáltató egysége.
Tudásközpontunk vállalkozó felsőoktatás szellemiségében jött létre, amely lehetővé teszi egyedi “know-how”-unk szolgáltatását partnereink felé. Szolgáltatási kapacitásaink földi és légi felvételezési, valamint geodéziai műszerparkunkra épülnek. Tudományos tevékenységeinket agroökológiai és településökonómiai területen aktív kutatócsoportjaink biztosítják.
Emellett számos referenciával rendelkezünk a befektetésösztönzéshez, fejlesztési programkészítéshez, önkormányzati projektek népszerűsítéséhez kapcsolódó tevékenységek területén is.
Szolgáltatási portfólió[1][szerkesztés]
- Valósszínes és multispektrális légifelvételek készítése, feldolgozása
- 3D lézerszkenner felvételek készítése, feldolgozása
- Digitális és nyomtatott térképek készítése vadásztársaságok, szőlészetek és egyéb mezőgazdasági társaságok számára
- Terület- és településfejlesztéshez kapcsolódó légifelvételek és tematikus térképek
- Nagy pontosságú GNSS geodéziai pontfelvétel, területmérés
- Webalapú, térinformatikai adatbázisfejlesztés
- Disszeminációs tevékenységek, tematikus rendezvények szervezése.
K+F projektek[2][szerkesztés]
Egri Modellrégió (WEBGIS)[3][szerkesztés]
Az Eszterházy Károly Egyetem kutatói 2010 óta egy olyan regionális fejlesztési koncepció megvalósításán dolgoznak, amely Eger és térségének fenntartható gazdasági és energetikai alapjait teremtheti meg. A fenntarthatóság természetesen tág fogalom, és közel sem csak környezetvédelmi kérdések megoldására szorítkozik. Kutatóink mégis úgy gondolták, hogy stabil gazdaságot, megújuló társadalmat alapvetően a helyi erőforrásokra alapozott fejlesztési célkitűzésekkel lehet megszilárdítani. Mindezek alapja elsősorban a tiszta technológiákra épülő, regionális energiaellátás. E célok eléréséhez szükség van a térségben rendelkezésre álló, megújuló alapú energiapotenciál meghatározására, a korlátázó tényezők feltárására, a helyi ingatlanállomány energetikai szempontok alapján történő tipizálására, valamint a várostérségi társadalom és gazdaság jellemzőinek ismeretére. A felsorolt tényezők együttesen alkotják a térségi lehetőségek fejlesztési alapjait.
A célzott alapkutatás fundamentumainak lerakása a térségfejlesztési kihívások tekintetében összetett szemléletmódot követelt meg. Szükségünk volt olyan nagy tapasztalattal rendelkező partnerek bevonására, akik hasonló témakörben már letették névjegyüket. A választásunk így a Kasseli Egyetem Környezetmeteorológiai és Régiófejlesztési Intézeteire esett, hiszen nemzetközi szinten is komoly kutatási eredményekkel rendelkeznek a fenntartható térségfejlesztés területén. Kiváló ajánlólevelük a "100% Energieregion Nordhessen 2020" projekt, melynek céljai sok tekintetben egybeestek az Eger környéki kutatások célkitűzéseivel. A NordHessen 2020 komplex térségfejlesztési kezdeményezés a célterület energiarendszerének struktúraváltását készítette elő, amelynek keretében megújuló energiaforrások alkalmazásával számos település energetikailag teljes mértékben önellátóvá vált Hessen tartomány északi felében.
A projekt tudományos eredményeit webes térinformatikai tartalomszolgáltatáson - WebGIS_Energia_regio - keresztül tekinthetik meg az érdeklődök. Ezen a felületen olyan térképes és táblás adatbázisok is elérhetővé váltak, amelyek energetikai szempontból komoly segítséget nyújthatnak a célterület ingatlantulajdonosainak, az ingatlanvásárlás előtt állóknak, a vállalkozásoknak és a térségi önkormányzatoknak. A Bástya Építész Kft.-vel közösen fejlesztett épületenergetikai térinformatikai adatbázis a terület megújuló potenciál felmérése mellett a legjelentősebb nóvuma a projektnek. Az elkészült adatbázis jelentős segítséget nyújthat akár városrészek átfogó energetikai fejlesztéseihez is, mivel az adatállomány valamennyi térségi ingatlan becsült energiaigényét, energiahatékonysági jellemzőit és a korszerűsítések hozzávetőleges költségét is magában foglalja.
IDS rendszerfejlesztés[4][szerkesztés]
Az IDS projekt egy olyan komplex téradatbázis kialakítása, amely elsősorban a gazdasági élet szereplői számára biztosít naprakész területi információkat. A térképes adatbázis alapvetően az infrastrukturális tényezőkre, tágabb értelemben a borvidék gazdasági, társadalmi, agrárföldrajzi, energetikai, valamint turisztikai adottságainak szemléltetésére, minőségi és mennyiségi elemzésére fókuszál. A rendszerfejlesztés során kiemelt figyelmet fordítunk a terepi adatfelméréseink, térbeli kutatási eredményeink folyamatos integrációjára. A projekt tapasztalatait nemzetközi szakmai együttműködések kialakítására is felhasználjuk. Az IDS rendszer fejlesztése hozzávetőlegesen 24 hónapot vesz igénybe, tesztüzeme 2018 első negyedévében várható.
Agrártájhasználati alapkutatás az Egri borvidéken[5][szerkesztés]
A kutatás interdiszciplináris jellegű, ahol geográfus, ökológus, meteorológus, valamint történész kollégák segítik a kutatócsoport munkáját.
Célunk a tájtörténeti kutatásokat tájföldrajzi, növényökológiai és agroklimatológiai vizsgálatokkal ötvözve egy komplex agrártájhasználati kutatás megvalósítása. Ennek érdekében az alábbi tevékenységek megvalósítását tűztük ki célul:
- Az egykori tájhasználat alapján azon termőterületek és élőhelyek feltárása, ahol megőrződhettek az őshonos gyümölcsfajták.
- Terepi bejárás során az izolált növényfajok azonosítása, azokról oltóvessző gyűjtése.
- Az oltóvesszőkre alapozva egy csemetekert létrehozása.
Kutatásunk középpontjában a hosszú élettartamú alma és körtefajok állnak. Elvégezzük ugyanakkor a birs, szilva, cseresznye gyümölcsfajok felmérését és fajtaazonosítását is, azonban ezeknél a fajoknál – a fák relatíve rövid életkora miatt – az ősi fajták megőrződésének esélye sokkal kisebb.
SKHU - TOKAJGIS[6][szerkesztés]
A Tokaji borvidék tájföldrajzi szempontból unikálisnak tekinthető, amely alapjában determinálja a határmenti régió szőlő és borkultúráját, bányászatát, valamint a gazdagon rendelkezésre álló turisztikai attrakciókat.
A kassai Pavel Josef Safárik Egyetem és az egri Eszterházy Károly Egyetem együttműködésében megvalósuló térinformatikai keretrendszer célja a borvidék egységes megjelenítése és fejlődésének támogatása. Ennek feltétele a két európai tagállam területi alapadatainak integrációja, együttes térinformatikai kezelése. Az eltérő struktúrájú és nevezéktanú adatbázisok megnehezítik a borvidék térinformatikai feldolgozását, a tudományos adatok integrációját, a közös érdekeken alapuló régiófejlesztési koncepciók elkészítését, és a kapcsolódó fejlesztési projektek transzparensé tételét.
Projektünk célja a két intézmény szakmai tapasztalatainak megosztása és a közös tanulás gyakorlati lehetőségének megteremtése egy borvidéki moduláris térinformatikai keretrendszer működtetésének segítségével. A tervezett rendszer képes integrálni a szlovák és a magyar oldalon rendelkezésre álló, egységesített térinformatikai adatbázisokat, támogatja a funkcionális területi tervezés, fejlesztés, marketing, valamint a fenntartható tájtervezés és gazdálkodás feladatainak megvalósulását. Mindazonáltal lehetőséget teremt a két intézmény távérzékelési kompetenciáinak elmélyítésében is. A weben publikált háromnyelvű térinformatikai keretrendszer tematikus tartalma validált információforrásként szolgál a borvidéki vállalkozások, önkormányzatok, közigazgatási intézmények, lakosok, valamint a turizmus szereplői számára. Továbbá könnyen elérhető disszeminációs felületet nyújt a területi kutatási eredmények publikálásában is.
REL a várostérségekben[7][szerkesztés]
A kutatás célcsoportjai azok a kis- és őstermelők, mikro- és kisvállalkozások, amelyek folyamatos termékkínálattal, egyedi arculattal és branddel rendelkeznek, illetve megfelelnek a kutatás során kidolgozott termelői minősítési rendszer kritériumainak. További szempont a célcsoportok fenntarthatóságban és helyi gazdaságfejlesztésben, illetve vidékfejlesztésben vállalt szerepének vizsgálata, melynek keretében a helyi erőforrások felhasználásához köthető gazdasági, környezeti feltételek és potenciálok kerülnek meghatározásra. Kiemelt figyelmet kapnak az élelmiszereket előállító termelők, mivel a helyi termékek közül messze ezek előállítása a leginkább felülreprezentált.
A kutatás eredményeként egy olyan, minősített termelőkből álló térinformatikai adatbázis jön létre, amely segítségégvel várostérségi vagy akár regionális szinten is lehetségessé válik rövid ellátási láncok kialakítása a gyakorlatban.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ INNORÉGIÓ Tudásközpont (English nyelven). innoregio.uni-eszterhazy.hu. (Hozzáférés: 2019. március 25.)
- ↑ INNORÉGIÓ Tudásközpont (English nyelven). innoregio.uni-eszterhazy.hu. (Hozzáférés: 2019. március 25.)
- ↑ Egri modellrégió - WebGIS (English nyelven). innoregio.uni-eszterhazy.hu. (Hozzáférés: 2019. március 25.)
- ↑ IDS rendszerfejlesztés (English nyelven). innoregio.uni-eszterhazy.hu. (Hozzáférés: 2019. március 25.)
- ↑ Agrártájhasználati alapkutatás (English nyelven). innoregio.uni-eszterhazy.hu. (Hozzáférés: 2019. március 25.)
- ↑ SKHU - TOKAJGIS (English nyelven). innoregio.uni-eszterhazy.hu. (Hozzáférés: 2019. március 25.)
- ↑ REL a várostérségekben (English nyelven). innoregio.uni-eszterhazy.hu. (Hozzáférés: 2019. március 25.)
Források[szerkesztés]
- https://innoregio.uni-eszterhazy.hu/
- https://www.facebook.com/ekeinnoregio/
- https://web.archive.org/web/20190325125510/https://sketchfab.com/innorregio
- https://www.linkedin.com/in/innoregio/
This article "INNORÉGIÓ Tudásközpont" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:INNORÉGIÓ Tudásközpont. Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.