You can edit almost every page by Creating an account. Otherwise, see the FAQ.

INNORÉGIÓ Tudásközpont

Innen: EverybodyWiki Bios & Wiki


Az INNORÉGIÓ Tudásközpont az egri Eszterházy Károly Egyetem Kutatási és Fejlesztési Központjának kutatási, képzési, és szakértői feladatokat ellátó szolgáltató egysége.

Tudásközpontunk vállalkozó felsőoktatás szellemiségében jött létre, amely lehetővé teszi egyedi “know-how”-unk szolgáltatását partnereink felé. Szolgáltatási kapacitásaink földi és légi felvételezési, valamint geodéziai műszerparkunkra épülnek. Tudományos tevékenységeinket agroökológiai és településökonómiai területen aktív kutatócsoportjaink biztosítják.

Emellett számos referenciával rendelkezünk a befektetésösztönzéshez, fejlesztési programkészítéshez, önkormányzati projektek népszerűsítéséhez kapcsolódó tevékenységek területén is.

Szolgáltatási portfólió[1][szerkesztés]

  1. Valósszínes és multispektrális légifelvételek készítése, feldolgozása
  2. 3D lézerszkenner felvételek készítése, feldolgozása
  3. Digitális és nyomtatott térképek készítése vadásztársaságok, szőlészetek és egyéb mezőgazdasági társaságok számára
  4. Terület- és településfejlesztéshez kapcsolódó légifelvételek és tematikus térképek
  5. Nagy pontosságú GNSS geodéziai pontfelvétel, területmérés
  6. Webalapú, térinformatikai adatbázisfejlesztés
  7. Disszeminációs tevékenységek, tematikus rendezvények szervezése.

K+F projektek[2][szerkesztés]

Egri Modellrégió (WEBGIS)[3][szerkesztés]

Az Eszterházy Károly Egyetem kutatói 2010 óta egy olyan regionális fejlesztési koncepció megvalósításán dolgoznak, amely Eger és térségének fenntartható gazdasági és energetikai alapjait teremtheti meg. A fenntarthatóság természetesen tág fogalom, és közel sem csak környezetvédelmi kérdések megoldására szorítkozik. Kutatóink mégis úgy gondolták, hogy stabil gazdaságot, megújuló társadalmat alapvetően a helyi erőforrásokra alapozott fejlesztési célkitűzésekkel lehet megszilárdítani. Mindezek alapja elsősorban a tiszta technológiákra épülő, regionális energiaellátás. E célok eléréséhez szükség van a térségben rendelkezésre álló, megújuló alapú energiapotenciál meghatározására, a korlátázó tényezők feltárására, a helyi ingatlanállomány energetikai szempontok alapján történő tipizálására, valamint a várostérségi társadalom és gazdaság jellemzőinek ismeretére. A felsorolt tényezők együttesen alkotják a térségi lehetőségek fejlesztési alapjait.

A célzott alapkutatás fundamentumainak lerakása a térségfejlesztési kihívások tekintetében összetett szemléletmódot követelt meg. Szükségünk volt olyan nagy tapasztalattal rendelkező partnerek bevonására, akik hasonló témakörben már letették névjegyüket. A választásunk így a Kasseli Egyetem Környezetmeteorológiai és Régiófejlesztési Intézeteire esett, hiszen nemzetközi szinten is komoly kutatási eredményekkel rendelkeznek a fenntartható térségfejlesztés területén. Kiváló ajánlólevelük a "100% Energieregion Nordhessen 2020" projekt, melynek céljai sok tekintetben egybeestek az Eger környéki kutatások célkitűzéseivel. A NordHessen 2020 komplex térségfejlesztési kezdeményezés a célterület energiarendszerének struktúraváltását készítette elő, amelynek keretében megújuló energiaforrások alkalmazásával számos település energetikailag teljes mértékben önellátóvá vált Hessen tartomány északi felében.

A projekt tudományos eredményeit webes térinformatikai tartalomszolgáltatáson - WebGIS_Energia_regio - keresztül tekinthetik meg az érdeklődök. Ezen a felületen olyan térképes és táblás adatbázisok is elérhetővé váltak, amelyek energetikai szempontból komoly segítséget nyújthatnak a célterület ingatlantulajdonosainak, az ingatlanvásárlás előtt állóknak, a vállalkozásoknak és a térségi önkormányzatoknak. A Bástya Építész Kft.-vel közösen fejlesztett épületenergetikai térinformatikai adatbázis a terület megújuló potenciál felmérése mellett a legjelentősebb nóvuma a projektnek. Az elkészült adatbázis jelentős segítséget nyújthat akár városrészek átfogó energetikai fejlesztéseihez is, mivel az adatállomány valamennyi térségi ingatlan becsült energiaigényét, energiahatékonysági jellemzőit és a korszerűsítések hozzávetőleges költségét is magában foglalja.

IDS rendszerfejlesztés[4][szerkesztés]

Az IDS projekt egy olyan komplex téradatbázis kialakítása, amely elsősorban a gazdasági élet szereplői számára biztosít naprakész területi információkat. A térképes adatbázis alapvetően az infrastrukturális tényezőkre, tágabb értelemben a borvidék gazdasági, társadalmi, agrárföldrajzi, energetikai, valamint turisztikai adottságainak szemléltetésére, minőségi és mennyiségi elemzésére fókuszál. A rendszerfejlesztés során kiemelt figyelmet fordítunk a terepi adatfelméréseink, térbeli kutatási eredményeink folyamatos integrációjára. A projekt tapasztalatait nemzetközi szakmai együttműködések kialakítására is felhasználjuk. Az IDS rendszer fejlesztése hozzávetőlegesen 24 hónapot vesz igénybe, tesztüzeme 2018 első negyedévében várható.

Agrártájhasználati alapkutatás az Egri borvidéken[5][szerkesztés]

A kutatás interdiszciplináris jellegű, ahol geográfus, ökológus, meteorológus, valamint történész kollégák segítik a kutatócsoport munkáját.

Célunk a tájtörténeti kutatásokat tájföldrajzi, növényökológiai és agroklimatológiai vizsgálatokkal ötvözve egy komplex agrártájhasználati kutatás megvalósítása. Ennek érdekében az alábbi tevékenységek megvalósítását tűztük ki célul:

  • Az egykori tájhasználat alapján azon termőterületek és élőhelyek feltárása, ahol megőrződhettek az őshonos gyümölcsfajták.
  • Terepi bejárás során az izolált növényfajok azonosítása, azokról oltóvessző gyűjtése.
  • Az oltóvesszőkre alapozva egy csemetekert létrehozása.

Kutatásunk középpontjában a hosszú élettartamú alma és körtefajok állnak. Elvégezzük ugyanakkor a birs, szilva, cseresznye gyümölcsfajok felmérését és fajtaazonosítását is, azonban ezeknél a fajoknál – a fák relatíve rövid életkora miatt – az ősi fajták megőrződésének esélye sokkal kisebb.

SKHU - TOKAJGIS[6][szerkesztés]

A Tokaji borvidék tájföldrajzi szempontból unikálisnak tekinthető, amely alapjában determinálja a határmenti régió szőlő és borkultúráját, bányászatát, valamint a gazdagon rendelkezésre álló turisztikai attrakciókat.

A kassai Pavel Josef Safárik Egyetem és az egri Eszterházy Károly Egyetem együttműködésében megvalósuló térinformatikai keretrendszer célja a borvidék egységes megjelenítése és fejlődésének támogatása. Ennek feltétele a két európai tagállam területi alapadatainak integrációja, együttes térinformatikai kezelése. Az eltérő struktúrájú és nevezéktanú adatbázisok megnehezítik a borvidék térinformatikai feldolgozását, a tudományos adatok integrációját, a közös érdekeken alapuló régiófejlesztési koncepciók elkészítését, és a kapcsolódó fejlesztési projektek transzparensé tételét.

Projektünk célja a két intézmény szakmai tapasztalatainak megosztása és a közös tanulás gyakorlati lehetőségének megteremtése egy borvidéki moduláris térinformatikai keretrendszer működtetésének segítségével. A tervezett rendszer képes integrálni a szlovák és a magyar oldalon rendelkezésre álló, egységesített térinformatikai adatbázisokat, támogatja a funkcionális területi tervezés, fejlesztés, marketing, valamint a fenntartható tájtervezés és gazdálkodás feladatainak megvalósulását. Mindazonáltal lehetőséget teremt a két intézmény távérzékelési kompetenciáinak elmélyítésében is. A weben publikált háromnyelvű térinformatikai keretrendszer tematikus tartalma validált információforrásként szolgál a borvidéki vállalkozások, önkormányzatok, közigazgatási intézmények, lakosok, valamint a turizmus szereplői számára. Továbbá könnyen elérhető disszeminációs felületet nyújt a területi kutatási eredmények publikálásában is.

REL a várostérségekben[7][szerkesztés]

A kutatás célcsoportjai azok a kis- és őstermelők, mikro- és kisvállalkozások, amelyek folyamatos termékkínálattal, egyedi arculattal és branddel rendelkeznek, illetve megfelelnek a kutatás során kidolgozott termelői minősítési rendszer kritériumainak. További szempont a célcsoportok fenntarthatóságban és helyi gazdaságfejlesztésben, illetve vidékfejlesztésben vállalt szerepének vizsgálata, melynek keretében a helyi erőforrások felhasználásához köthető gazdasági, környezeti feltételek és potenciálok kerülnek meghatározásra. Kiemelt figyelmet kapnak az élelmiszereket előállító termelők, mivel a helyi termékek közül messze ezek előállítása a leginkább felülreprezentált.

A kutatás eredményeként egy olyan, minősített termelőkből álló térinformatikai adatbázis jön létre, amely segítségégvel várostérségi vagy akár regionális szinten is lehetségessé válik rövid ellátási láncok kialakítása a gyakorlatban.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. INNORÉGIÓ Tudásközpont (English nyelven). innoregio.uni-eszterhazy.hu. (Hozzáférés: 2019. március 25.)
  2. INNORÉGIÓ Tudásközpont (English nyelven). innoregio.uni-eszterhazy.hu. (Hozzáférés: 2019. március 25.)
  3. Egri modellrégió - WebGIS (English nyelven). innoregio.uni-eszterhazy.hu. (Hozzáférés: 2019. március 25.)
  4. IDS rendszerfejlesztés (English nyelven). innoregio.uni-eszterhazy.hu. (Hozzáférés: 2019. március 25.)
  5. Agrártájhasználati alapkutatás (English nyelven). innoregio.uni-eszterhazy.hu. (Hozzáférés: 2019. március 25.)
  6. SKHU - TOKAJGIS (English nyelven). innoregio.uni-eszterhazy.hu. (Hozzáférés: 2019. március 25.)
  7. REL a várostérségekben (English nyelven). innoregio.uni-eszterhazy.hu. (Hozzáférés: 2019. március 25.)

Források[szerkesztés]



This article "INNORÉGIÓ Tudásközpont" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:INNORÉGIÓ Tudásközpont. Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.



Read or create/edit this page in another language[szerkesztés]