You can edit almost every page by Creating an account. Otherwise, see the FAQ.

IM Ifjúsági Munkacsoport

Innen: EverybodyWiki Bios & Wiki


Az IM kialakulása[szerkesztés]

A Demokratikus érzelmű fiatalok összefogásából létrejött IM vagyis Ifjúsági Munkacsoport célja, hogy az ifjú demokratákat megszólítva hívja fel a figyelmet azokra a magyarországi problémákra és történésekre melyek a mindennapi életüket érintik és befolyásolják. A szerveződés 2014-ben jött létre Pap Kinga és Riha Richárd ötlete nyomán, akik egy meghatározó magyar politikai mozgalom gyakornokaiból váltak az IM vezetőivé. A szerveződés alapötlete az volt, hogy egy a demokratikus oldalon aktívan működő ifjúsági szervezet jöjjön létre, ami végigkíséri az ország, fiatalokat is érintő ügyeit és problémáit. Ezeket a kérdéseket szerették volna megjeleníteni a munkacsoport programjában, hogy megmutassák: „A Jobbikon kívül is van olyan magyar politikai szerveződés, ami konkrét megoldási javaslatokat kíván az őket foglalkoztató mindennapi kérdésekre pl.: felsőoktatás pályakezdés, lakáshitel.„ Foglalkoztak többek között az internetadó problémájával, a vasárnapi zárvatartással a diákmunka szemszögét tekintve, rasszizmussal, a Budapest Pride fesztivállal, illetve a közmédiában futó műsorok botrányos oldalával. A témákat természetesen kivetítették a fiatalok vásznára. Ezekből következik, hogy a szervezet, igyekszik egyfajta iránymutatást adni és megszólítani a lelkes értelmiségi ifjúságot azzal, hogy kíváncsi a véleményükre ezzel szeretné egyengetni útjukat. A csoport jelszava: Vigyünk életet Magyarországba! Vegyétek kezetekbe a sorsotokat! Csatlakozzatok hozzánk és nyissunk új fejezetet az ország történetében!" Ezek a sorok utalnak arra a gondolatkörre, miszerint az országnak újító friss gondolatokra és eszmékre van szüksége, azok tollából, akik már a demokratikus rendben és egy új modern rendszerben civilizálódtak.

Az IM programja[szerkesztés]

A viszonylag újonnan alakult Ifjúsági Munkacsoport egy interaktív szervezet, ami nem utasít el semmilyen véleményformálást és megnyilvánulást, sőt számít is a tehetséges kortársak gondolati segítségére. Hivatalos programjukban a következők jelennek meg fő pontokként, jelezve a tenni akarást és a megoldás aktív keresését.

1. Oktatás[szerkesztés]

Az oktatás és továbbtanulás szinte minden fiatal életét meghatározza. A magyar felsőoktatás az elmúlt években számos átalakításon ment keresztül, melyek nem mutattak pozitív irányba, így ez vált az egyik legégetőbb problémává.

1.1. A főiskolák és egyetemek autonómiájának hiánya[szerkesztés]

A megoldás a kancellári rendszer megszüntetése az egyetemek autonómiája és a felsőoktatásért felelős politikusok szakmai hozzáértése lehetne.

1.2 Tandíjak, és ösztöndíjak[szerkesztés]

Probléma[szerkesztés]

Az egyetemeknek szükségük van az állami támogatáson kívül egyéb bevételi forrásra, amit a tandíjak biztosíthatnak. A költségtérítéses szakok több százezer forintba kerülnek félévenként, ráadásul sok esetben az érettségi pontszámok egyáltalán nem határozzák meg a felsőfokú-, egyetemi képzés állami támogatottságát. Sok olyan szak van, ahová 280 ponttal be lehet kerülni állami pénzen, viszont ugyancsak sokan nem jutnak támogatáshoz magas, 400 feletti felvételi ponttal sem. Továbbá a költségtérítéses szakon tanulók sokszor jó átlag esetében sem jutnak ösztöndíjhoz.

Megoldások[szerkesztés]

• Ne a felsőoktatás támogatási rendszeréről szóljon a vita, általánosítani lehetne egy alacsonyabb, másodévtől kötelező tandíjat, amit az első év tanulmányi átlaga határozna meg. Ezzel teljesítmény kényszer lenne a hallgatókon, az egyetem hozzájutna további pénzekhez, és a költségtérítésre kötelezett hallgatóknak sem kellene értelmetlen összegű tandíjakat fizetni

• Különböző, de mindenhol alacsony (maximum 50000 Ft/félév) tandíjakat kellene megszabni, annak függvényében, hogy az adott szakkal járó későbbi munkalehetőség előreláthatólag milyen jövedelmet biztosít majd a jövő munkavállalójának

• A jó tanulmányi átlagot mindig ösztöndíjjal kell jutalmazni, a költségtérítéses, és az államilag támogatott képzéseken egyaránt

• Egységesített, átlag alapú ösztöndíjak szükségesek minden egyetemen és főiskolán • Azok a hátrányos helyzetű tanulók, akik nem tudnak tandíjat fizetni, igényelhetnének szociális, tandíjra fordítandó támogatást, ahelyett, hogy milliós hitelekhez folyamodnának

1.3. Fiatalok anyagi helyzete[szerkesztés]

Probléma[szerkesztés]

Sok hallgató dolgozni kényszerül a tanulás mellett, mert tandíjat, lakhatást kell fizetnie, amihez szülei nem tudnak elegendő anyagi támogatást nyújtani vagy, mert épp a szüleinek van szükségük anyagi támogatásra. Megoldást az sem eredményez, ha valaki esti-, vagy levelező tagozatra jár, mert hiába kell kevesebb időt az egyetemen töltenie, diákmunkához nem juthat a státusza miatt. Hitelhez pedig érthető okok miatt nagyon kevesen mernek folyamodni.

Megoldások[szerkesztés]

• A levelező, és esti tagozaton tanuló hallgatóknak is lehetővé kell tenni a diákmunka vállalását, hiszen diákokat sokkal inkább alkalmaznak a munkáltatók, és kevesebb rajta a béradóteher.

• A diákmunkán kívül lehetővé kellene tenni, hogy a levelező/esti tagozaton vagy távoktatáson tanuló diákok is ugyan azokhoz a kedvezményekhez juthassanak hozzá, mint a nappali szakot végző társaik.

2. Foglalkoztatás[szerkesztés]

2.1. Duális oktatás Magyarországon[szerkesztés]

Probléma[szerkesztés]

• A vállalatok nagyra értékelik a munkatapasztalatot, így ennek hiánya jelentős akadályt jelent azok számára, akik életükben először keresnek állást. Sok fiatal kerül bele abba az ördögi körbe, hogy munkatapasztalat hiánya miatt nem tudják megszerezni első munkahelyüket. A tanulószerződéses gyakorlati képzésről bebizonyosodott, hogy bizonyos tagállamokban jelentős kihatással van a foglalkoztatási ráta növekedésére a fiatalok körében (ld.: Global Employment Trends for Youth 2013).

Megoldások[szerkesztés]

• Fontos növelni a szakképzési programok ismertségét minden területen a munkáltatók körében és elősegíteni részvételüket a munkaalapú tanulás tervezésében és szolgáltatásában. Hangsúlyozni kell a számukra előnyös aspektusokat, miszerint ingyen, vagy alacsonyabb költségen foglalkoztathatnak munkavállalókat.

• Ki kell építeni az oktatási intézmények és a munkáltatók között egy kommunikációs hálózatot, ahol a kereslet és a kínálat találkozhat. Tehát ha egy cég keres 20 villamosmérnök tanulót, az megjelenjen a BME-n gyakorlati helyet kereső tanulók látóterében (ilyen pl. az ún. ELTE karrier központ).

• A szakmunkás képzések esetében fenntartani, illetve ahol szükséges elindítani a gyakorlati évet, biztosítva a szakmájukban való elhelyezkedés megkönnyítését. Ez a gyakorlati év ’A’ és ’B’ hét felbontásban zajlana, melyben egyik héten oktatás, másik héten pedig gyakorlati képzés folyik.

• A felsőoktatásban a diploma megszerzéséhez szükségeltessen minimum 180 óra gyakorlat, ezzel elősegítve a tudás alapú képzés hasznosításának megismerését, illetve a kapcsolatépítést.

3. Biztonságpolitika[szerkesztés]

3.1. Rendészeti életpályamodell[szerkesztés]

Probléma[szerkesztés]

• A rendőrség állománya egyre csökken, melynek következtében sok gondot okoz az állandó rendőrhiány, főleg vidéken. Ennek egyik legjobban látható jele a lakosság számára is, hogy a készenléti rendőrség a tanulmányaikat folytató hallgatókat is egyből az utcára küldi. Fiatal, képzetlen rendőrökkel pedig érhető módon nehéz rendet tartani.

Megoldás[szerkesztés]

• Egy rendészeti életpályamodell kialakítása. A modell lényege, hogy a körzeti megbízottak létszámát növeljük, mondhatni drasztikus mértékben. Ehhez szükséges rendőrök részére szóló állami lakásbiztosítás bővítése az adott körzetben, mely motiváltabbá teszi az odaköltözésüket, főleg vidéken. Ezen felül a fizetések emelésével pályán tarthatók az emberek. Ugyanakkor fontos lenne, hogy a rendőri létszámot a lakosság létszámával arányosan határozzuk meg minden településen, természetesen csak 200-300 fő felett. Ugyanis jelenleg az is gondot okoz a kistelepüléseken, hogy hiába van egy körzeti megbízott, sok esetben nem mer egyedül intézkedni.

• Ezzel párhuzamosan a készenléti rendőrség létszámát is fontos növelni, hisz számos eset van, amikor a körzeti megbízott saját családja védelmében nem tud eljárni, mivel az adott településen munkájából adódóan mindenki ismeri. Ezért a készenléti rendőrség telephelyeinek létszámát is növelni szükséges, hogy jobban lefedje az ország egész területét.

• Az intézkedések kapcsán nemcsak a közbiztonság javítható, de a megnövekedett létszám munkahelyeket teremt, a pályamodell pedig több fiatalt vonz erre a területre, mely révén a rendőrség létszáma hosszú távon is stabilizálható. A fizetés emelése pedig a jelenleg szolgálatot teljesítők részére jelenthet marasztaló erőt.

4. Sport[szerkesztés]

A fiatalok társadalmi részvételi szintje igen alacsony. Az Aktív Fiatalok Magyarországon Kutatócsoport 2015-ös felméréséből kiderül, hogy a felsőoktatásban tanulók között a legnépszerűbb szervezetek a sportegyesületek. Ezeken keresztül tehát új fiatalok megszólítására nyílik lehetőség.

4.1. Fiatal tehetségek támogatása[szerkesztés]

Probléma[szerkesztés]

• Jobb csapatokban nagyon magas a tagdíj és ezért sokszor nem a tehetség alapján kerülnek be a játékosok, hanem anyagi helyzet alapján. A szegény tehetséges sportolóknak nincs lehetőségük sportkarriert befutni. Emellett némely sportokban a felszerelés is nagyon drága, amit szintén nem engedhet meg mindenki magának

Megoldás[szerkesztés]

• A fiatal, de rossz anyagi körülmények közül érkező tehetségek tagdíjának fizetését és sportfelszerelésének beszerzését segítse az állam. Hosszú távon a minőségi sport kialakítása megtérülő befektetés, a tehetséges sportolók nagy pénzösszegeket és dicsőséget hoznak az ország számára.

Konklúzió[szerkesztés]

Az IM programját látva átfogó képet kaphatunk azokról az éppen aktuális témákról, amik elsősorban foglalkoztatják a csoportot, és reményeik szerint a magyar ifjúság segítségükre lesz a megoldásban egy szebb jövőért.

Források[szerkesztés]

IM hivatalos közösségi oldala https://web.archive.org/web/20151119181413/http://im.dkp.hu/ IM: A vasárnapi boltzárról


This article "IM Ifjúsági Munkacsoport" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:IM Ifjúsági Munkacsoport. Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.



Read or create/edit this page in another language[szerkesztés]