You can edit almost every page by Creating an account. Otherwise, see the FAQ.

Falszifikáció

Innen: EverybodyWiki Bios & Wiki


A FALSZIFIKÁCIÓ-ELMÉLET: SEJTÉS ÉS CÁFOLAT[1][szerkesztés]

Az indukció probléma elől, legalábbis a tudományos módszer összefüggésében, úgy is ki lehet térni, ha tagadjuk, hogy az indukció a tudományos módszer alapja. Egy, többek között Karl Popper (1902–1994) által kidolgozott tudományfilozófia, a falszifikáció elmélete, pontosan ezt teszi. A falszifikáció-elmélet képviselői szerint a tudományos módszer egyszerű képe hamis: a tudósok nem megfigyelésekből, hanem elméletekből indulnak ki. A tudományos elméletek és az úgynevezett természeti törvények nem igazságra igényt tartó állítások, hanem spekulatív kísérletek a természeti világ különböző aspektusainak elemzésére. Sejtések, alapos tájékozódáson alapuló találgatások, melyek célja az, hogy a korábbiaknál jobb elméletekhez vezessenek.

Ezeket a sejtéseket aztán kísérleti ellenőrzésnek vetjük alá. A tesztelés célja erősen meghatározott: nem a sejtés igazságának, hanem hamisságának kimutatása. A tudomány működésének kulcsa nem elméletek igazolása, hanem elméletek hamisságának kimutatása. A hamisnak bizonyuló elméleteket elvetjük, de legalábbis módosítjuk. A tudomány ily módon sejtéseken és cáfolatokon keresztül halad előre. Egyetlen elmélet sem abszolúte igaz: minden elmélet felülvizsgálható, ha a tudományos ellenőrzés falszifikálja. Úgy tűnik, ez a tudományfelfogás pompásan egybevág a tudományos fejlődés tényeivel: a világegyetem földközpontú, ptolemaioszi felfogását felváltotta a kopernikuszi, Newton fizikáját pedig az einsteini.

A falszifikáció-elméletnek legalább egy nagy előnye mindenképpen van a közkeletű egyszerű felfogással szemben: egy elmélet nem kielégítő voltának kimutatásához ugyanis elég egyetlen cáfoló példa. Ezzel szemben akárhány, az elméletet megerősítő példát halmozzunk is föl, az sosem elég ahhoz, hogy százszázalékos bizonyosságot adjon arra nézve, hogy az elmélet a jövőben is minden megfigyelésre állni fog. Ez minden univerzális állításról elmondható: ha azt állítom, hogy minden hattyú fehér, állításom igazságát egyetlenegy fekete hattyú megfigyelése romba dönti. Ezzel szemben ha kétmillió fehér hattyút figyelek is meg, a következő mindig lehet fekete; más szóval, az általánosítást sokkal könnyebb cáfolni, mint bizonyítani.

Falszifikálhatóság[szerkesztés]

A falszifikáció-elmélet arra is módot nyújt, hogy különbséget tegyünk a tudomány számára használható hipotézisek és a haszontalan feltételezések között. Bármely elmélet használhatóságának próbaköve: falszifikálhatósága. Egy elmélet tudományosan hasznavehetetlen, sőt nem is igazán tudományos hipotézis, ha nincs olyan megfigyelés, amely falszifikálhatná. „Spanyolországban a sík vidékre hull a legtöbb eső” állítás ellenőrzésére például viszonylag könnyű olyan ellenőrző eljárást találni, amely falszifikálhatná; ezzel szemben nincs olyan eset, amelynek értelmében a „Holnap vagy esni fog, vagy nem fog esni” állítás hamisnak bizonyulhatna. Ez az állítás definíció által igaz, s mint ilyennek semmi köze nincs az empirikus megfigyeléshez, ezért nem tudományos hipotézis.

Minél inkább falszifikálható egy állítás, annál használhatóbb a tudomány számára. Sok állítás homályosan van megfogalmazva, s ez megnehezíti az ellenőrzés módjának és az eredmények helyes értelmezésének megtalálását. Ezzel szemben egy merész, falszifikálható állítás hamarosan vagy hamisnak bizonyul, vagy ellenáll a falszifikálására irányuló kísérleteknek, de mindkét esetben a tudomány haladását szolgálja. Ugyanis ha falszifikálható, akkor új, a falszifikációnak ellenállóbb hipotézis kidolgozására sarkall, ha pedig nehezen falszifikálhatónak bizonyul, akkor meggyőző elmélettel szolgál, amely magasra helyezi a mércét a megdöntésére pályázó rivális elméletek előtt.

Bizonyos, széles körben tudományosnak tartott hipotézisekről kiderül, hogy ellenőrizhetetlenek: nincs olyan megfigyelés, amely falszifikálhatná őket. Sokat vitatott példa erre a pszichoanalízis esete. A falszifikáció-elmélet egyes képviselői úgy érveltek: a pszichoanalízis számos állítása logikailag olyan természetű, hogy nem falszifikálható, s ezért tudománytalan. Például ha a pszichoanalitikus azt állítja, hogy adott páciensének egy bizonyos álma valójában az illető gyerekkori szexuális konfliktusáról szól, nincs olyan megfigyelés, amely állítását megcáfolhatná. Ha a páciens tagadja, hogy bármiféle konfliktus volt, az analitikus ezt további bizonyítékként fogja föl arra nézve, hogy a páciens valamilyen emléket elfojt. És persze az is a hipotézis mellett szól, ha a páciens elismeri, hogy úgy történt. Az állítás tehát falszifikálhatatlan, s ezért – a falszifikáció-elmélet képviselői szerint – nem járulhat hozzá a világról szerzett ismereteink gyarapításához: nem valódi tudományos hipotézis, csupán áltudományos feltételezés. Abból azonban, hogy egy elmélet ebben az értelemben nem tudományos, nem következik, hogy semmiféle értéke nincs. Popper úgy vélte, a pszichoanalízis számos állítása végül ellenőrizhetővé válhat, csak tudományelőtti formájukban nem szabad őket tudományos hipotéziseknek tekinteni.

Az ellenőrizhetetlen hipotézisek azért kerülendők, mert a tudomány haladását jellemző sejtés/cáfolat mechanizmust megakasztva akadályozzák a tudomány előrehaladását. A tudomány tévedéseken keresztül halad előre – olyan elméleteken keresztül, amelyeket falszifikálunk, majd újakkal váltunk föl. Ebben az értelemben a tudomány nem kis részben afféle próba szerencse vállalkozás. A tudósok kipróbálnak egy hipotézist, megnézik, tudják-e falszifikálni, s ha igen, felcserélik egy jobbal, amelyet aztán ugyanennek az eljárásnak vetnek alá. A félretett hipotézisek – a tévedések – is hozzájárulnak a világról szerzett tudásunk általános gyarapodásához, míg a logikailag falszifikálhatatlan elméletek a tudós számára majdnem teljesen haszontalanok.

Számos, a tudományt forradalmasító elmélet merész képzelőerőről tanúskodó sejtésekből indult ki. Popper teóriája hangsúlyozza az új elméletek kidolgozásában rejlő kreatív képzelőerőt, s ezzel valószerűbben ad számot a tudományos kreativitásról, mint az – ismertetett – egyszerű képfelfogás, mely a tudományos elméleteket megfigyelésekből levont deduktív következtetésekként ábrázolja.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Warburton, Nigel. Bevezetés a filozófiába 


This article "Falszifikáció" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:Falszifikáció. Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.



Read or create/edit this page in another language[szerkesztés]