You can edit almost every page by Creating an account. Otherwise, see the FAQ.

A lovaglás története

Innen: EverybodyWiki Bios & Wiki

Barlangrajz
Nagy Sándor és lova Bukephalosz

Az ember történelmi fejlődése szorosan összekapcsolódik a lovak fejlődéstörténetével. A lovak ábrázolását és később a lovagló ember ábrázolását barlangrajzokon figyelhetjük meg először. A lovas és a ló együttese később megjelenik festett edényeken, agyagtáblákon, szobrokon is. A ló háziasításához kapcsolódó első régészeti leletek a mai Ukrajna területéről származnak Kr. e. körülbelül 4000-ből.

Az ősemberek a lovat eleinte húsáért, bőréért vadászták, később a fogságba ejtett állatok az ember környezetét megszokva kezessé váltak és alkalmasakká arra, hogy terhet, később magát az embert hordjanak a hátukon. Kr. e. 2000-ben már harci szekerek húzására használtak a lovakat. Hátaslóként való hasznosításuk első i. e. 1200-ból származnak.

Lótartással legelőször az eurázsiai sztyeppéken élő nomád népek foglalkoztak, a leghíresebb lovas nép a mongol volt. A ló katonai jelentőségét a nagy hódító, Nagy Sándor is felismerte, az ő lova Bukephalosz volt az első ló, amelyről történetek maradtak fent.

Lóversenyzés története[szerkesztés]

Az angol mintájú lóversenyzést[1] hazánkban gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós honosította és valósította meg. Mivel a mai, klasszikus lóversenyzés Angliából származik, néhány szó erejéig látogassunk el Epsomba. A versenyek versenye: a Derby. Nem az angol derby, mert ilyet a büszke brit nem ismer, hanem „a” Derby. Ugyanis szerinte Derby csak egy van és azt Epsomban futják. A derbinapon még az angol parlament is felfüggeszti ülését. Az első Derbyt 1780-ban futották. Maga a név onnan származik, hogy 1779-ben a Jockey Club elnöke, Sir Charles Bunbury és Lord Derby elhatározták, hogy versenyt írnak ki hároméves mének és kancák számára. A névadást „fej vagy írás” döntötte el Lord Derby javára, így neve halhatatlanná vált.

  • Galoppversenyzés

A galopp versenyekben a lovak vágtában futnak a cél felé, nyergükben a zsoké irányításával. Ezeken a versenyeken leginkább angol telivérek futnak, amely kimondottan versenyre kitenyésztett lófajta: 900-3200 méter közötti távon a telivérek nem találnak legyőzőre. Megkülönböztetünk sík és ugró versenyeket, az utóbbinál gátak illetve akadályok nehezítik a célba jutást.

  • Ügetőversenyzés

Az ügetőversenyzés nem tekint vissza oly régi időkre, mint a galopp. Erre a versenyfajtára tenyésztették ki az ügetőló fajtát. Hazánkban az 1850-es években rendezték az első versenyeket. A hajtó a kapcsolatot a lóval a szárral és az ostorral tartja, és ügyelnie kell rá, hogy a ló végig ügető jármódban versenyezzen, a lehető leggyorsabban. A hajtó a kétkerekű versenykocsiban, sulkyben ül, amely nem lehet több, mint 30 kg.

A lovaglásról alapfokon[szerkesztés]

A helyes ülés[szerkesztés]

A lovaglás megtanulásának alapja a helyes ülés elsajátítása. A lovas a nyereg közepén üljön, annak legalacsonyabb pontján. A testtartás legyen egyenes, de laza.A vállakat egyenesen, lazán leengedve, a fejet felemelve, egyenesen tartsuk. Ne nézzünk lefelé, mert így testünk is meggörnyed. Helyes az ülés, ha a test hossztengelye egyenes, így könnyedén áthelyezhető a testsúly az egyik ülőcsontról a másikra, amikor testtömegsegítséggel akarjuk irányítani a lovat. A combok és a térdek belső felületükkel simuljanak a ló oldalához. A lábszárak térdben kissé hajlítva, szabadon lógjanak a ló oldala mellett. A boka legyen ellazult, a lábfejek úgy irányuljanak kissé felfelé, hogy a sarok legyen a test legmélyebb pontja.A lábfej a talpközépi részen érintkezzen a kengyelvassal.

A járómódok[szerkesztés]

A ló testét előremozdító erő a hátulsó végtagokból származik, míg az elülső végtagok szerepe az elmozduló test megfelelő alátámasztása. A hátulsó végtagok sokkal tömegesebbek, izmosabbak az elsőknél.

  • Lépés

A ló a legnyugodtabb, leglassúbb járásmódja, a lábak meghatározott sorrendben egymás után hagyják el, majd érintik újra a talajt.

Olyan kétütemű mozgásforma, melynél az egymáshoz viszonyítva átlósan elhelyezkedő lábpárok egyszerre lendülnek a levegőbe, egyszerre érnek talajt.

  • Vágta

Egymást követő ugrások sorozatából álló, háromütemű jármód. Két vágtaugrás között egy láb sem érinti a földet.

  • Galopp

A versenyvágtának is nevezett jármód.Ilyenkor csak 1 ,2 ,3, pata érintkezik a talajjal.Ez meríti ki a legjobban a lovat.Főleg versenyeken használják.

Lófuttatást ábrázoló képzőművészeti alkotások[szerkesztés]

Lua-hiba a(z) package.lua modulban a(z) 80. sorban: module 'Modul:No globals' not found Lua-hiba a(z) package.lua modulban a(z) 80. sorban: module 'Modul:No globals' not found Lua-hiba a(z) package.lua modulban a(z) 80. sorban: module 'Modul:No globals' not found

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bokor Árpád:Lóversenyzés, lovassportok; a lovak hasznosítása, tankonyvtar.hu
  2. Ügetés rajzaParancsfájl-hiba: nincs „Unsubst” modul.

Források[szerkesztés]

  • McBane, Susan ; Douglas-Cooper, Helen: Lovak és tények, Új Ex Libris Kiadó, 1997
  • A lovaglás történeteParancsfájl-hiba: nincs „Unsubst” modul.

További információk[szerkesztés]

  • lovas Lovasportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap


This article "A lovaglás története" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:A lovaglás története. Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.



Read or create/edit this page in another language[szerkesztés]