Welcome to EverybodyWiki 😃 ! Nuvola apps kgpg.png Log in or ➕👤 create an account to improve, watchlist or create an article like a 🏭 company page or a 👨👩 bio (yours ?)...

Şəki

Innen: EverybodyWiki Bios & Wiki
Parancsfájl-hiba: nincs „Infobox” modul.Parancsfájl-hiba: nincs „Infobox” modul.Parancsfájl-hiba: nincs „Infobox” modul.Parancsfájl-hiba: nincs „Infobox” modul.Parancsfájl-hiba: nincs „Infobox” modul.
Şəki
Şəki címere]]
[[Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul.|Şəki címere]]
[[Fájl:Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul.|112x150px|[[Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul.|Şəki zászlaja]]]]
[[Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul.|Şəki zászlaja]]
Közigazgatás
Jogállás város
Székhely Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul.
Alapítás éveKörülbelül a 7. században
Polgármester Elkhan Usubov
Irányítószám AZ5500
Körzethívószám +994 02424
Népesség
Népsűrűség7800[1] fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság700 m[2] m
Terület9 km²
IdőzónaAzerbajdzsáni idő (UTC+4)
Elhelyezkedése
[http://sheki-ih.gov.az Şəki weboldala]
A Wikimédia Commons tartalmaz [[Commons:Category:Parancsfájl-hiba: nincs „Wikidata” modul.|Şəki]] témájú médiaállományokat.

Shaki; 1968-ig Nuxa város Azerbajdzsán északnyugati részén, az azonos nevű árás központja, a Nagy-Kaukázus hegylánc déli lejtőin található, Bakutól 240 km-re.

Etimológia[szerkesztés]

Azerbajdzsáni történészek szerint a város neve a szakákig vezethető vissza, akik i. e. VII. században elérték a mai Azerbajdzsán területét, és több száz éven át éltek itt.[3] A középkori forrásokban a város neve több formában is felbukkan. Ezek közé tartozik a Sheke, a Sheki, a Shaka, a Shakki, a Shakne, a Shaken, a Shakkan és a Shekin is.

Története[szerkesztés]

Şəki volt az albán államok egyik legnagyobb városa az I. században. Itt volt az ókori albánok legnagyobb temploma. Şəki királysága 11 tartományra oszlott. Az arab hódítás előtt Şəki volt az egyik legfontosabb város, mind politikai, mind gazdasági értelemben. Az invázió hatására azonban Şəkit beolvasztották a harmadik emirátusba. Független grúz fejedelemséget, Heretit alapították meg itt, mikor az arab uralom gyengülni kezdett. A várost az azeri atabégek és a Hvárezmi Birodalom vezetői is irányították.

Kezdetek[szerkesztés]

Egyes nyomok szerin a területen már 2700 évvel ezelőtt is igen kiterjedt település húzódott a mai Şəki területén. A szakák egy olyan iráni nép képviselői voltak, akik a Fekete-tenger északi részéről a Derbend-szoroson és Transzkaukázsián valamint Anatólián át érkeztek meg a területre az i. e. VII. században. Elfoglalták a Dél-Kaukázus termékeny, úgynevezett Sakasena nevű termékeny részét. Şəki városa is ezen területek közé tartozott. Az eredeti település örténete egészen a bronzkorig nyúlik vissza.

Şəki volt az i. e. I. században a Kaukázusi Albania államainak egyik legnagyobb városa. Az akkori Albania legnagyobb istentiszteleti helyszínét is itt építették fel. Şəki királyságát 11 tartományra osztották fel. Şəki fontos politikai s gazdasági ranggal büszkélkedő város volt az arab invázió előtt. Ennek hatására azonban Şəkit bekebelezte a harmadik emirátus. Mikor meggyengültek az arab kalifátusok, egy független grúz fejedelemség jött létre a helyén, melynek Hereti lett a neve.[4] A várost az azeri atabégek és a Hvárezmi Birodalom uralkodói egyaránt uralták, mielőtt a területet elfoglalták volna a mongolok.

Feudális időszak[szerkesztés]

Miniatűr csatajelenet Şəki Káni Palotájának falán

A IX. század fordulója környékén Šakē a tőle nyugatra fekvő Kʿambēčan része lett.[5] A Hüleghü ilhán uralkodását követően, a XIV. század első felében, Şəki Sidi Ahmed Orlat vezetése alatt független lett.[6] Az 1500-as évek elején a szafavida I. Iszmáíl (1501–1524) elfoglalta a területet, de szafavida felügyelettel a várost továbbra is az örökletes vezetője irányította.[7] Iszmaíl fia, egyben utódja, I. Tahmászp véget vetett ennek, és 1551-ben kinevezte a város élére az első kizilbas kormányzót, hogy ő irányítsa a várost.[7] A szafavidák uralmát a törökök kétszer rövid időre megszakították, egyszer 1578 és 1603, egyszer pedig 1724 és 1736 között. 1743-ban Nadír uralkodása alatt megalapították a Şəki Kanátust, mely a kaukázusi kanátusok között az egyik legerősebb feudális állam volt. A Şəki kanátus létezése alatt a város lakossága selyemlepkét tenyésztett, kézműves tárgyakat állított elő és kereskedett.[4] A Kish folyó áradásának hatására Şəki városa részben eltűnt, a lakosság pedig átköltözött a város mai területére. [8]

Modern kor[szerkesztés]

1813-ban a Oroszország a gulisztáni szerződés értelmében annektálta a területet, a kanátust pedig 1819-ben megszüntette. Ennek a helyén meglapították a Şəki tartományt. Şəki tartományt 1840-ben összevonták Shemakha, Baku, Susha, Lankaran, Derbent és Kuban tartományokkal, és így létrejött a Kaukázusi megye. Şəki ugyanekkor új nevet kapott, mely Nuha lett. A megyét 1846-ban felszámolták, így ezután Shemakha kormányzóság központja lett. Miután 1859-ben földrengés rázta meg Shemakhát 1859-ben, a kormányzóságot átnevezték Bakui kormányzósággá. 1868. február 19-én Nuha városát az újonnan megalakított Jelizavetpoli kormányzóság része lett. A Szovjetunió megalakítása után ez lett Nuha rajon központja. Ezt 1963. január 4-én megszüntették, és beolvasztották Vartashen rajonjába. Nuha rajonját 1965-ben ismét létrehozták, melyet a központi városával együtt 1968-ban visszaneveztek a hagyományos nevére.

A történelem során a várost többször is megsemmisítették, így ma a legrégebbi, még megtalálható történelmi és építészeti emlékek nagy része a XVI–XIX. Századból származnak. Şəki több évszázadon t híres volt a selyemhernyó tenyésztéséről. Az eredetileg a Kish folyó bal oldalán állt város, Şəki az 1772-es pusztító árvíz után költözött a jelenlegi helyére, és ekkor lett itt a Şəki kánátus központja. Mivel az új hely a régi Nukha falu közelében volt, ezért felvette annak nevét, és 1968-ig ezen a néven is ismert volt.[9]

Köztársasági időszak[szerkesztés]

2008. december 8-án a kiotói Városi Tanács elnöke, Daisaku Kadokawa egy levelében tudatta, hogy a Világvárosok Szövetségének 2008. októberi vezetőségi ülését követően a várost a Világ Történelmi Városainak Szövetségébe felvették.

Földrajza[szerkesztés]

A természet Şəki körül

Şəkit a Nagy-Kaukázus havas csúcsai ölelik körbe, melyek néhol elérik a 3000-3600 m magasságot is. Şəki időjárását egy sor ciklon és anticiklon légtömege is befolyásolja, melyek légtömeget és helyi szeleket képeznek. Şəkiban az átlagos éves középhőmérséklet 12 °C. Június és augusztus között a napi átlaghőmérséklet 20 és 25 °C között alakul.

A város körül lévő hegyi erdők megvédik az áradásoktól, télen pedig túlfűtik a területet. A város fő folyói a Kish és a Gurjhana. Azerbajdzsán szovjet korszaka alatt sokan keresték fel a várost, hogy megmártózzanak a híres termálvízében.

Demográfia[szerkesztés]

Şəki lakossága a környékben élő mezőgazdasági területeken élő 105.700 lakóval együtt 174.100 fő. A városi lakosság mérete 66.900 fő. A város népsűrűsége 72 fő/km2. A teljes lakosságból 86.400 fő, a lakosság 49,6%-a volt férfi, míg a másik 87.700 fő vagy 50?4% nő volt. A terület lakosainak 38,4%-a lakk kifejezetten a városban, míg a maradék 61,6% falvakban lakik.[10]

Vallás[szerkesztés]

A Kish temploma Şəkiban

Itt volt az ókori Kaukázusi Albánia vallási központja. A vallás kimondottan fontos Şəki lakosai számára, mert a népessége történelmileg kevert hitéletet élt. Több környékbeli templomról is azt gondolják, hogy nagyjából 1500 éves is lehet. Sok templom és mecset is van a városban.[11] A Kán Mecsetje, az Omar Efendi mecset és a Gileili minaret a város fontos istentisztleti helyszínei közé tartoznak. [12]

Gazdasága[szerkesztés]

Az 1850-es 1870–es években Şəki nemzetközi szintű selyemgyártó központ lett.[13] Több mint 200 európai cég nyitott irodát, miközben egy év alatt 3 millió rubel értékben adtak el nekik selymet.[13]

Şəkiban ma is van egy kis selyemipar, ezen kívül fontos a mezőgazdasági szektora, mely dohányt, szőlőt, dióféléket, gabonát, vágóállatokat és tejet állít elő. A jelentősebb iparágak között megtalálható a selyemipar, a hőerőmű, valamint termelnek illetve gyártanak itt téglát, bort, konzervet, valamint van egy nagy integrált tejfeldolgozó üzem, a Pedigree Dairy Farm.

Turizmus és vásárlás[szerkesztés]

2010-ben a világ minden tájáról 150.000 külföldi turista érkezett Şəkiba.[14]

Kultúra[szerkesztés]

Şəkiban van az egyik legnagyobb sűrűségben és változatosságban jelen a kultúra. A városban sok vörös tetős ház van. A népszerű kultúrában a helybéliek talán egyik legismertebb jellemzője a humorérzéke és a komikus történetek.[15] Şəki vicces történeteinek hőse szinte mindig Hacı dayı (Haji Nagybácsi), és a történet szinte összes vicce róla szól.[16][17]

Şəki mindig fontos szerepet játszott az azerbajdzsáni művészetben. Brecht Kaukázusi krétakör cím művében is szerepel a város Nukha néven, ahol a cselekmény jelentős része lezajlik.[18]

Építészet[szerkesztés]

A Şəki kánok palotája – a Şəki kánok lakhelye

Şəki építészetét nagyban alakította annak történelme. Ez addig a korig is visszanyúlik, mikor még csak egy vásárközpont volt a Selyemút mentén, mely a ma Oroszországhoz tartozó Dagesztánŧ kötötte össze Kaukázuson keresztül az északi kereskedelmi útvonalakkal.[19]

A város központi, nyitott terét két szovjet időkben épült torony dominálja.[12] Şəki sok nyilvános illetve magán tulajdonú épületét is shebekével, egy falécekre felvitt festettüveggömbsorral díszítettek, amit ragasztó fogott össze.[20] Ez egy olyan komplex technológia, melyet csak pár művész ismer, és melyet generációról generációra adnak át.[20]

A Şəki várat a Şəki Kánság megalapítója, Haji Chelebi kán (1743–1755) építtette a Kaukázus déli lábainál fekvő Nukha közelébe. Az erődítmény falai majdnem 1200 méter hosszúak és több mint két méter vastagok.[21] A számos toronnyal védett erődítménybe két ajtón keresztül lehet bejutni, az épület északi és déli részén. A kanátus fénypontján az erődítményben volt egy palota, egy közembereknek szóló és egy kereskedelmi épületegyüttes, míg a lakóövzet a falakon kívül kapott helyet. Ezt 1958 és 1963 között nagyrészt lerombolták.[22] Şəki erődítményei hosszú éveken át védték a várost, és több önvyben is szerepelnek. Megtalálható például Lev Tolsztoj Hadji Murat novellájában.[15]

Konyha[szerkesztés]

Piti, egy Şəkira jellemző ételféle

Talán Şəki konyhájáró a legtöbbeknek a változatos édességek juthatnak eszébe. Şəkit tekintik általánossáhban a baklava egy speciális formájának, a Shaki Halva szülőföldjének.[23] Fontos még a főtt cukor, a nabat és az édes pesheveng.[15]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. World Gazetteer: Azerbaijan – World-Gazetteer.com
  2. Shaki, Azerbaijan Page. (Hozzáférés: 3 July 2008)
  3. Narinqala: Shaki's History. [2011. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 6 December 2010)
  4. 4,0 4,1 Sheki history. Azerbaijan Tour Agency. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 7 December 2010)
  5. Encyclopaedia Iranica. Arrān
  6. "Shaki", in Historical Dictionary of Azerbaijan 1999, p. 117
  7. 7,0 7,1 Titles and Emoluments in Safavid Iran: A Third Manual of Safavid Administration. Mage Publishers, 279. o. (2008. október 25.). ISBN 978-1933823232 
  8. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) sharif nevű ref-eknek
  9. Şəki Şəhərinin Tarixi
  10. belediyye.io.ua General information about Şəki
  11. Norwegians Help Restore Ancient Church”, Azerbaijan International, Hiba: érvénytelen idő (Hozzáférés ideje: 2010. december 7.) 
  12. 12,0 12,1 Azerbaijan24: Sheki. [2010. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 6 December 2010)
  13. 13,0 13,1 The Great Silk Road and trade between the Caspian and Europe. www.visions.az . (Hozzáférés: 13 November 2014)
  14. Зарегистрировано увеличение туристического потока в Шекинский район. 1news.az. (Hozzáférés: 17 July 2011)
  15. 15,0 15,1 15,2 SHEKİ DISTRICT. (Hozzáférés: 7 December 2010)
  16. Təhsilimizin Hacı dayısı. Gunbaki. [2011. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 7 December 2010)
  17. Ismayilli, Sevda: Novella Cəfəroğlu: Referendumdan sonra elə gülürəm. azadlig.org. (Hozzáférés: 7 December 2010)
  18. On Chelsea waterfront, a moving story of motherhood. www.bostonglobe.com . (Hozzáférés: 13 November 2014)
  19. CNN stops at Shaki City on the Silk Road. teas.eu . [2014. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 13 November 2014)
  20. 20,0 20,1 SHEKI'S MYSTERIES – STAINED GLASS AND THE SWEETEST HALVA. www.visions.az . (Hozzáférés: 13 November 2014)
  21. Mammadov, Farid. Azerbaijan: Fortresses-Castles. Iterturan Inc., 195–201. o. (1994) 
  22. Fortress and Summer Residence of the Khans of Sheki. Archnet.org. [2010. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 6 December 2010)
  23. SHAKI: WHAT TO EAT IN SHAKI. guidepicker.com. [2011. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 7 December 2010)

Parancsfájl-hiba: nincs „Authority control” modul.


This article "Şəki" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:Şəki. Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.



Read or create/edit this page in another language

Cookies help us deliver our services. By using our services, you agree to our use of cookies.