Észak-Amerika történelme
|
Ennek a szócikknek hiányzik vagy nagyon rövid, illetve nem elég érthető a bevezetője. Kérjük, , ami jól összefoglalja a cikk tartalmát, vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján. |
Prekolumbiánus civilizáció[szerkesztés]
Az első közép-amerikai civilizációk mintegy 3000 éve alakultak ki – a mezopotámiai és egyiptomi kultúráktól eltérően nem a nagy folyók völgyeiben, mivel ilyenek a térségben nincsenek. Öntözésre alkalmas folyók hiányában nem építettek csatornákat, és a földművelő eszközök sem terjedtek el. A földet teljesen a természetre utalva művelték, viszont felismerték a társadalmi munkamegosztás előnyeit: hatalmi, politikai és gazdasági rendszereket alakítottak ki. Ehhez fontos volt a cserekereskedelem, mivel az egy-egy vidéken élő csoportok csak egy-egy piacképes terméket tudtak előállítani. Ami nem volt nekik, azt cserével szerezték be.
Bár a kereskedelem virágzott, az egyes népek mégsem olvadtak az Óvilág ókori nagy birodalmaihoz hasonló kulturális egységekbe. A jól működő kereskedelmi kapcsolatok bizonyos szellemi egységet azért létrehoztak.
Felfedező utak Észak-Amerikába[szerkesztés]
1000 körül Leif Eriksson nyugat felé hajózik és Újfundlandon köt ki
1495 João Fernandes Lavrador és Pedro Barcelos útja Grönlandra. Felfedezték Labrador vidékét, mely Lavradorról kapta a nevét.
1497 John Cabot a Breton-foknál elérte Észak-Amerikát. Kikötött a kanadai parton, felfedezte Új-Fundlandot.
1500 Gaspar Corte-Real első útja Új-Fundlandra (Terras Corte-Real).
1502 Miguel Corte-Real Új-Fundland környékén eltűnt testvérét kereste.
1513 Juan Ponce de León, Puerto Ricóból észak felé hajózva felfedezte a Golf-áramlatot; kikötött Florida partjain.
1524 Giovanni da Verrazzano az Atlanti-óceán átszelése után az amerikai partok mentén Észak-Karolinától Új-Fundlandig hajózott, és közben kikötött a mai New York helyén is.
1530 Jacques Cartier kikötött Kanada partjain. 1534-ben felhajózott a Szent Lőrinc-folyón, és francia tulajdonná nyilvánította a Szent Lőrinc-öböl partvidékét.
1539 Francisco de Ulloa bebarangolta a Kaliforniai-öblöt.
1540 Francisco Vasquez de Coronado expedíciót indított Mexikóból Arizona és Új-Mexikó területére.
1542 Juan Rodriguez Cabrillo (João Rodrigues Cabrilho) Kalifornia partjainál hajózott.
1583-ban sir Humphrey Gilbert Új-Fundlandon megalapította a Anglia első tengerentúli tartományát.
1595 Sir Walter Raleigh kenuval felhajózott az Orinocón.
1609 Henry Hudson felhajózott a róla elnevezett folyón, és annak vízgyűjtőjét a holland korona tulajdonává nyilvánította.
1608 Samuel de Champlain megalapította Québec városát.
1679-1681 Sieur de la Salle utazásai a Nagy-tavak vidékén.
1681-1682 La Salle hajóútja a Mississippin.
1684-1687 La Salle a Mexikói-öbölben kereste a Mississippi torkolatát, de katonái megölték.
1775 Juan Manuel de Ayala spanyol tengerész felfedezte a San Francisco-öblöt és a La Isla de los Alcatraces, a mai Alcatraz szigetét.
1790 George Vancouver feltérképezte Kanada nyugati partját.
1803 Lewis és Clark Jefferson elnök megbízásából az észak-amerikai kontinensen keresztül keresett utat a Csendes-óceánhoz.
1822-1834 David Douglas botanikus gyűjtőútra indult Amerikába.
1825-1827 John Franklin a Mackenzie-folyótól nyugatra lévő területeket járta be.
1913 Hudson Stuck megmászta Észak-Amerika legmagasabb csúcsát, a Denalit.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- Paleoindiánok
- Prekolumbián művészet
- Olmékok
- La Venta
- Monte Albán
- Teotihuacán
- Maja civilizáció
- Toltékok
- Azték Birodalom
- Mexikó spanyol meghódítása
- Amerika gyarmatosítása
- Amerika vikingek általi felfedezése
- A Karib-térség történelme
A(z) Sablon:Csonk-gen/style.css lapnak nincs tartalma.
Források[szerkesztés]
This article "Észak-Amerika történelme" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:Észak-Amerika történelme. Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.